A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia

Az előadások a következő témára: "A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia"— Előadás másolata:

1 A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2 Dél-Ázsia lehatárolása
Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból Kelet-India (szemben Nyugat-Indiával ≈ Karib-térség) Elő-India (szemben Hátsó-Indiával ≈ Délkelet-Ázsia) Elkülönül Ázsiától Indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe)  könnyű lehatárolni  szubkontinens, alkontinens Antropológiai (nem mongoloid), nyelvi másság (indoeurópai) Sajátutas gazdaságpolitika Nepál Bhután Banglades India Maldív-szigetek Srí Lanka 2

3 Dél-Ázsia lehatárolása
Dél-Ázsia 6 országa: Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek Csak Ny-i irányba nyitott  angolszász értelmezés tágabb: 7 ország: gyakran Pakisztán is (egykori Brit-Kelet-India) 8 ország: Afganisztán is (pl. CIA The World Factbook) 9 ország: még Irán is (legtágabb értelmezés, pl. ENSZ) Nepál Bhután Banglades India Maldív-szigetek Srí Lanka 3

4 Dél-Ázsia népességföldrajzi képe
Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km2 Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések: Nagyok: India (túlsúlyos, 1,2 mrd, VR2., D-Ázsia 85%-a), Banglades (150 mió, VR8., D-Ázsia 11%-a) Kicsik: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer) Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km2 Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km2 felett Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív-szigetek 24‰, Nepál 21‰) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 (Srí Lanka 75) 4

5 Alacsony városodottság, óriásvárosokkal
Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután 11%) Sok nagyváros (>Eu) 505 db 100 ezer feletti 84 db félmilliós 37 db milliós Legnépesebb városok: Mumbai (Bombay) 14 mó VR2. Dhakka 11,6 VR5. Delhi 11,2 VR8. Bangalore 6,3 Chennai (Madras) 4,7 Kolkata (Kalkutta) 4,4 5 5 5

6 Policentrikus indiai városhálózat
Eredmények: Viszonylag kiegyenlített városhierarchia Időben is egyre kiegyenlítettebbé válik Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach- vagy Zipf-szabály)

7 Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményei (vezető városok 9 dimenzióban)
Egyetemi hallgató Hotelférőhely Rendezett konferencia + további 4 dimenzió Összesen 9 dimenzió Ez alapján komplex (összesített) városhierarchia Kórház Légiforgalmi kapcsolat

8 dimenziók száma (max = 9)
Egyszerű városhierarchia: mennyi dimenzióban szerepel a város a top20-ban? város dimenziók száma (max = 9) Mumbai, Új-Delhi 9 Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad 8 Ahmedabad, Jaipur 7 Coibatore 6 Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune 5 Thiruvananthapuram 4 Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon 3

9 Finomított városhierarchia: Bennett-féle komplex mutató alapján
A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének nehézségei 9 dimenzió adatsorai eltérő volumenek, mértékegységek Megoldás: maximumhoz viszonyítás Ilyen a Bennett-féle komplex-mutató Maximum = 100 % Százalékos részadatok összegzése Város Összesítet % Új-Delhi, Mumbai 700 felett Chennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad 200–700 Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar 90–200 Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi 60–90

10 Főbb konklúziók: átalakuló indiai városhierarchia
Földrajzi átrendeződés Korábban: vezető városok = kikötővárosok (Mumbai, Chennai, Kolkata) Ma: belső városok is gyorsan fejlődnek (Delhi, Bangalore, Hyderabad) Súlypont ÉK-re tolódott Kiegyenlítettség Relatíve kiegyenlített városhierarchia Időben egyre kiegyenlítettebbé válik Komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot Bipoláris (Mumbai és Delhi)

11 Vallási sokszínűség Hindu többség 72% Muszlim 20% (szunnita ág)
Nepál és India 80% körül Többi országban is ez a legnagyobb kisebbség Muszlim 20% (szunnita ág) Banglades (Pakisztán) leválásának alapja Maldív-szigetek 100%, Banglades 83% Legtöbben Indiában 164 mió Buddhista 1% Srí Lanka 77%, Bhután 75% Kisebb keresztény közösségek: India, Srí Lanka Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet 11

12 Nemzetiségi, nyelvi sokszínűség
India soknemzetiségű 22 hivatalos nyelv, hindi (fő) Banglades 95% bengáli bengáli Srí Lanka 75% szingaléz, 18% tamil szingaléz, hiv. még: tamil, angol Nepál soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári, bhotija nepáli Bhután 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi dzongkha Maldív-szigetek 98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus arab írásjelekkel) 12

13 Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi szinten Európával
Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e. III. évezred: Harappa kultúra Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”) Indus középső folyásánál Sakktáblás alaprajz Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás) Magas szintű urbanizmus Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, burkolt utak) Világkereskedelem nagy háromszöge: szufficit Európával szemben Világkereskedelem kis háromszögéből kimarad  lassú periferizálódás 13

14 Lemaradás India-specifikus okai
Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), népcsoport 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, súdrák Érinthetetlenek (páriák, dalitok) Kaszton kívüliek (külföldiek) Ipari forr. elmaradása Angol gyarmati uralom 14

15 Két évszázados angol gyarmati uralom
Gyarmatosítás hátrányai: Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart nem fejlesztették Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe helyezése Gabonafélék termesztésének visszaszorítása  éhínségek előidézői Előnyei: Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, jogrendszer Vasutat, utakat építettek Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba Függetlenedés 1947: India-Pakisztán kettéválása  nyersanyag ipar nélkül és ipar nyersanyag nélkül 1971: két Pakisztán különválása (Banglades – Pakisztán) 15

16 Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség utáni első évtizedekben
Vontatott fejlődés Függetlenség előtt: nincs értékterm/fő növ (0,8%-os gazd-i növ ≈ népnöv) 1950–1980: : csak 1,3% értékterm/fő növ (3,5 %-os növ, de 2,2%-os népnöv) Családtervezés nehézkessége  elégtelen táplálkozás (2240 kcal) Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keveréke Importhelyettesítés  befelé fordulás  nincs verseny Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (Periféria fejlődése átlagban duplája volt) Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféra Külföldi befektetések gátlása  nincs külföldi technológia 16

17 Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as évektől – sikertörténet
1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, 2002 után 7,5% Ezredforduló: India a világ 4. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő paritáson számított GDP) GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja Gazdasági növekedés alapja: jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágak (munkaerő létszámának bővülése helyett) Térség India K- és DK-Ázsia Gazdpol Sajátutas gazdaságpolitika ázsiai minta követése (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba) Függ Belső piac Export Fogyasztás Beruházás Szolgáltatás Ipar High-tech Alacsony hozzáadott értékű termék 17

18 Gazdasági fellendülés motorja
Közgazdászok: fogyasztásvezérelt indiai gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabb, mint az erőforrások mobilizációjára épülő kínai India kihagyja „ipari forradalmát”: agrárországból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51), (Kína Ip: 48) Ipar is főleg high-tech és magas feldolgozottságú termékek Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$) Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek (pl. telefonos ügyfélszolgálat, újságírói munka, könyvelés, eü. szolgáltatások) Alapja: „Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British English) Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka Információtechnikai forradalom: globális munkaerőpiachoz fiatalok hazájukban csatlakozhatnak  „brain drain”-re válasz 18

19 Világpiaci nyitás (1991-től)
Gazdasági fejlődés sajátja: állami támogatásokkal szemben ért el sikereket Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről Reformok: Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése Adókulcsok csökkentése Verseny ösztönzése 19

20 Indiai modell hatása Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők), de: Ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentős Még mindig akadozó energiaellátás, városi közszolgáltatások Munkaintenzív iparágak hiánya  vidéki nincstelenek továbbra is szegénységi küszöb alatt (800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből)  sok indiai a kínai mintát követné 20