MESZ XXII. Országos Konferencia Székesfehérvár, 2015. április 22. Az EU rövid és középtávú energiapolitikai céljai dr. Molnár László, ETE főtitkár.

Az előadások a következő témára: "MESZ XXII. Országos Konferencia Székesfehérvár, 2015. április 22. Az EU rövid és középtávú energiapolitikai céljai dr. Molnár László, ETE főtitkár."— Előadás másolata:

1

2 MESZ XXII. Országos Konferencia Székesfehérvár, 2015. április 22. Az EU rövid és középtávú energiapolitikai céljai dr. Molnár László, ETE főtitkár

3 Az európai energiaellátás kérdései 2

4 3 Feszültségek a globális energia rendszerben A jelenlegi nyugodt piaci helyzetet problémás út követheti –A Közép-Keleti zűrzavar kérdéseket vet fel az olajellátással kapcsolatban –Fokozódó vita az európai gázellátás biztonságáról Vegyes jelzések a 2015-ös párizsi Klímacsúccsal kapcsolatban –A globális CO 2 emissziók nőnek, a vezető országok emissziói nőnek –A fosszilis energiák támogatása 550 milliárd USD, 4-szerese a megújulókénak –Az energiahatékonysági erőfeszítések kezdenek eredményeket hozni Mi fogja vezérelni a változásokat a világ energetikájában, tudatos politikák vagy váratlan események?

5 4 A viharos energia-jövő irányítása A geopolitikai és piaci bizonytalanságok az ellátásbiztonságot az energiapolitika középpontjába állítják A közép-keleti gyors változások visszafogják a beruházásokat, és kétségessé teszik a jövő olajellátását Az atomenergia fontos szerepet játszhat az ellátásbiztonság és az emisszió csökkentés terén, de finanszírozása és lakossági elfogadottsága alapkérdés A hosszútávú kormányzati politikák alapvetőek abban, hogy a globális energia rendszert biztonságosabb útra tereljük 2015-ben a versenyképesség növelése, az energiaellátás biztonságának megteremtése és a klímaváltozás elleni küzdelem lesz a középpontban az európai politika irányítói részére

6 A palaolaj és a palagáz forradalom következményei nem kell minden áron bevezetni a még nem „beérett” megújuló energiákatA kiforratlanmegújulók ellen szól erős árnövelő hatásuk 1.250-300 évre lett elegendő készletek vannak, ezért nem kell félni a fosszilis energiák gyors kimerülésétől, nem kell minden áron bevezetni a még nem „beérett” megújuló energiákat. A kiforratlan megújulók ellen szól erős árnövelő hatásuk, mely csökkenti az államok versenyképességét 2.De itt a nagy kihívás: a Föld globális melegedése a még tolerálható 2 o C helyett a 3,5-4 fokos pályán halad 3.A megoldás: Energiatakarékosság 5

7 A régiók közötti nettó gázkereskedelem az Új politika szcenárió esetén, 2010-2020-2035, Mrd m 3 vezetékes export 695 Mrd m 3 2011-ben a teljes vezetékes export 695 Mrd m 3, a legnagyobb exportőrök: Oroszország 207, Kanada 80, Norvégia 93, Hollandia 50 Mrd m 3 -rel. LNG export 331 Mrd m 3 Az LNG export 331 Mrd m 3 volt, a legnagyobb exportőr Qatar (103 Mrd m 3 ) 6

8 7 Földgáz szállítás hajóval A cseppfolyósított földgáz (LNG) kontinensek között szállítható, így a földgáz globális termékké válik 7

9 88 A gáz lesz a jövőben az első tüzelőanyag, az LNG szerepe növekszik A regionális LNG ellátás fő forrásai Az LNG szerepe nő a globális gázkereskedelemben, 3-szorosára nő a cseppfolyósító állomások száma: az LNG integrálja a gázpiacokat, de az árcsökkentő hatása limitált Middle East Australia US & Canada East Africa Russia North Africa West Africa Other Middle East Southeast Asia West Africa Australia North Africa Other 100 200 300 400 500 600 bcm 20122040

10 999 Magas az EU import függése, 2012, % Az importált olaj 33%-a és az importált gáz 39%-a orosz A magas uránium-import a jó tárolhatóság és a sokrétű beszerzési lehetőség miatt nem jelent komoly kockázatot Az importált energia az EU részére naponta 1 mrd € költséget jelent A nukleáris importtal együtt az EU importfüggése 66% Az olajellátás jól diverzifikált, biztonságos A 88%-os olajimport forrásai: Közép-Kelet (Saudi Arabia, Irak etc.)13 % Afrika (Nigéria, Lybia etc.)24 % Volt Szovjetunió (Oroszo., Kazahsztán etc.)40 % Európa (Norvégia, UK etc.)19 % Amerika 4 % A fő kockázatot a gázellátás jelenti

11 Európa gázellátása Gázimport források A földgáz kb. ¾-e vezetéken, ¼-e LNG formájában érkezik A teljes EU fogyasztás: 500 mrd m 3 (2013) Teljes EU import: 300 mrd m 3 Az orosz gázt rövid távon nem lehet kiváltani Közép-Kelet Európában 10

12 11 Európa legfontosabb gázvezetékei (Nyugaton hurkolt hálózatok, verseny; Keleten sugaras, HTM) Északi Á. Déli Á. NabuccoTAP Trans- Saharan Testvériség

13 12 Az Északi Áramlat és az Opal gázvezeték Ha leáll a Testvériség, akkor a Nord Streamen (55 Mrd m 3 ) és az Opalon (35 Mrd m 3 ) keresztül jöhet orosz gáz Közép-Európába OPAL = Ostsee-Pipeline-Anbindungs-Leitung Az Opal az Északi Áramlat gázát szállítja Csehországba

14 Európai gáz-jövő Az EU egyre jobban rászorul az import gázra Az EU palagáz készletei kitermelésének fejlesztése lassíthatja Európa gázimport függésének növekedését Az Európai Unió gázellátásának alakulása 13 Kereslet Termelés Nem konv. gáz

15 Az európai földgáz import forrásai, 2010-2013 A sok gond dacára nőtt az orosz gázimport részaránya 14 Orosz gáz LNG Déli korridor Észak-Afrika Orosz Ukrajnán át Orosz egyéb úton

16 Az EU energiapolitikai jövőképe és célkitűzései 15

17 16 A jövőt meghatározó EU enpol. célkitűzések (1) A 2000-re kitűzött célok (1994) 0. A 2000-re kitűzött célok (1994): Megújuló, Zöldáram, Lisszaboni cél (egyik sem telj’t) 3x20+10 (2007) 1. 3x20+10 (2007) 20 %-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását 20 %-ra növeli a megújulók részarányát (Magyarország 13% ill. 14,65%) 20 %-kal javítja az energiahatékonyságot 10 %-os arányt kell elérniük a bioüzemanyagoknak A 3. Energiacsomag (2009) 2. A 3. Energiacsomag (2009) --Tulajdonosi szétválasztás (TSO, ITO, ISO), fogyasztóvédelem, intelligens mérők --Egységes energia piac 2014-ig; Nem lehet egy ország sem sziget üzemben 2015-ig Egy optimista korszak vágyai? Tervgazdasági célok, melyeket végre kell hajtani? végre kell hajtani? Bioüzemanyag vs. Éhinség, erdőirtás

18 A jövőt meghatározó EU enpol. célkitűzések (2) Európa 2020 Stratégia (2010) 3. Európa 2020 Stratégia (2010) A Bizottság a következő kiemelt uniós célokat javasolja 2020-ra: – A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. – Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (+10% bio) – Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (+10% bio) – Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy a fiatalok 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. – 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Európai dekarbonizációs célok 2050-re: TPES -80%, Elektr - 95-100% 4. Európai dekarbonizációs célok 2050-re: TPES -80%, Elektr - 95-100% a fosszilis energiák kiszorításáról (célok a fosszilis energiák kiszorításáról az energia-mixből és a villamos energia termelésből) 17

19 18 Az EU energiapolitika 3 alappillére 1.Az ellátásbiztonság (biztonságos energiaellátás) 2.A fenntarthatóság (környezetvédelem) 3.A versenyképesség (versenyképes gazdaság) Mindhárom pillér fő támasza a hatékonyság! A 3 pillér egyformán fontos, de időről időre változik a hangsúly. Jelenleg – az orosz politika és az ukrán válság miatt – az ellátásbiztonság került a középpontba az EU-ban. Stratégiát készített a gázellátás-biztonság javítására 2014. őszén az Európai Parlament új Stratégiát készített a gázellátás-biztonság javítására

20 19 Energiapolitikai mottók Nemzeti Energiastratégia: „Függetlenedni a függőségtől” (fő cél az import csökkentése) Nemzetközi Energia Ügynökség: „Secure Security” = „Biztosítsd az (ellátás)biztonságot” (fő cél az ellátásbiztonság megteremtése) Az előadás mindkét megközelítéssel foglalkozik

21 20 Az Európai Parlament új Ellátás-biztonsági Stratégiája (fókuszban a gáz, 2014. ősz) Miért van szükség az új stratégiára? –Az EU az energiafogyasztásának 53 %-át importból fedezi és a tagállamok egy része ma is egyetlen külső forrásból szerzi be energiaszükségletét; –Az EU naponta több mint 1 milliárd eurót költ energiaimportra – 400 milliárd eurót 2013-ban, ami a teljes EU import több mint egyötödének felel meg; –Az ukrajnai válság fényében a megbízható gázellátás kérdése fontosabb, mint valaha;

22 21 Folytatás: Miért van szükség az új stratégiára? A tagállamok elkötelezték magukat, hogy 2014-re kialakítják a belső energiapiacot és 2015-re megszüntetik az EU ‘energiaszigeteit’; – A fokozódó energiahatékonyságnak köszönhetően az elmúlt évtizedben a gazdasági növekedés függetlenedett az energiafogyasztástól, ennek a folyamatnak folytatódnia kell; –A Bizottság szerint az EU gázimportját 2,6 %-kal lehet csökkenteni minden 1 %-nyi megtakarított energia után; –A villamos energia- és a gázhálózatok jobb össze- kapcsolásával javul az energiabiztonság és a tagállamok- ban a termelés és az energiaigény egyensúlyba kerül;

23 22 Folytatás: Miért van szükség az új stratégiára? Az EU hangsúlyozza a rövid távú intézkedések fontosságát az energiafüggőség csökkentése terén: gáztározók, ellenirányú gázáramlás infrastrukturális fejlesztése, regionális ellátás- biztonsági tervek kidolgozása, továbbá LNG importlehetőség hatékonyabb kihasználása azokban az országokban, melyek kizárólag egyetlen helyről importálnak földgázt;

24 23 Belső dimenzió Az energiaigény mérséklése –Az energiaigények energiahatékonyság általi mérséklése háromszorosan fontos, mivel pozitívan hat az EU energiabiztonságára, versenyképességére és fenntartható fejlődésére; –Az épületek energiaigénye kb. 40 %-át teszi ki az EU energiafogyasztásának és egyharmadát a gázfogyasztásnak; –A gépjárművek jobb teljesítménye és az üzemanyagok hatékonysága mind az EU olajfüggőségének, mind az üvegházi gázok kibocsátásának szempontjából fontos. Az európai energiatermelés növelése –Az európai iparnak és technológiának részt kell vennie a termelési láncban, amely nem csak a nyersanyagokat jelenti, hanem a termelést, a szállítást és az elosztást is; –Figyelembe kell venni, hogy a karbon-semleges atomenergia továbbra is jelentős alternatív energiatermelési megoldás.

25 24 Belső dimenzió, folytatás Energiatechnológiák fejlesztése A teljes mértékben integrált energiapiac –Az EU minden területét lefedő, integrált és versenyképes villamos energia és gázpiac kialakítása, beleértve a kapacitáspiacokat; –Az átlátható, jól működő és teljes mértékben integrált gáz és villamos energia piac kialakításának egyik legfontosabb eleme a Harmadik Energiacsomag alkalmazása; –Javaslat arra vonatkozóan, hogy a tagállamok között a villamos energia összekapcsolás legalább legyen 10%-os 2020-ra és 15 %-os 2030-ra.

26 25 Külső dimenzió A kívülről érkező ellátás diverzifikációja –Oroszország már nem tekinthető megbízható partnernek, mivel egyértelműen megkérdőjelezi az EU törvényeit, valamint a World Trade Organization reguláit is, és az energiaellátást politikai célokra használja; ennek következtében több figyelmet kell fordítani a gázellátási infrastruktúra fejlesztésére és bővítésére Norvégiával, a Déli Folyosón és a mediterrán gázközpont kapcsán; Koordináció és azonos nyelv –A jövő európai energetikai uniójának kialakítása csak akkor történhet meg, ha létrejön az integrált belső EU energiapiac, melyhez a Harmadik Energiacsomag teljes körű alkalmazása szükséges.

27 Az Energia Unió Az EU „legyen közös energiapolitika” célkitűzésének folytatása 26

28 27 Egy új kezdeményezés Az európai energetikai unió Az energetikai unió új koncepciója most van kialakulóban, még tisztázásra és fejlesztésre szorul. Létrehozták az energetikai uniós alelnöki posztot, hogy a közös energiapolitika kialakításának szükségességét hangsúlyozzák. Célok: Az energiaigények mérséklése Az európai energiatermelés növelése és az energetikai technológiák fejlesztése Jól működő belső energiapiac –Legalább 15%-os összekapcsolás a tagállamok között Az EU külföldi energiapolitikájának összehangolása

29 Az Energia Unió főbb elemei Az Energia Unió öt, egymással összefüggő és egymást erősítő dimenzióból áll, melyek a következő politikai területeket fedik le: klíma-kérdések, közlekedés, ipar, kutatás, „karbon-szegény gazdaság” és mezőgazdaság. Az ellátásbiztonság fokozása Az EU-nak a jövőben kevésbé kell függenie a külső energia-forrásoktól, azaz jobban, hatékonyabban kell felhasználnunk belső energiaforrásainkat, új belső forrásokat kell találni, továbbá diverzifikálni kell az import-lehetőségeket. Teljesen integrált belső energia piac Biztosítani kell az energia szabad áramlását az EU-n belül, megszüntetve a műszaki és szabályozási akadályokat. Ez a biztosítéka annak, hogy az energiaellátó vállalatok versenyezzenek, kialakuljanak a legkedvezőbb árak, és Európa kihasználja megújuló energia potenciálját 28

30 Az Energia Unió főbb elemei, folytatás Energiahatékonyság A kisebb energiafogyasztás kisebb légszennyezést továbbá a hazai készletek nagyobb kíméletét jelenti, és így csökkenti az energia- importot. Az emissziók csökkentése A jelenlegi cél az üvegház hatású gázok csökkentése legalább 40%-kal 2030-ig. A következő cél az EU ET rendszer megújítása és a megújuló energiák továbbfejlesztése. Az energetikai kutatás és innováció fejlesztése A vezető szerep az alternatív energiák, technológiák és az energiatakarékosság terén nagy ipari és export lehetőségeket teremt. Mindez növeli a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást. 29

31 Energia Unió: tények és célok számokban (1) The EU is the largest energy importer in the world, importing 53% of its energy, at an annual cost of around €400 billion. 12 EU Member States do not meet the EU's minimum interconnection target – that at least 10% of installed electricity production capacity be able to "cross borders". The EU has listed 137 electricity projects, including 35 on electricity interconnection: between them, these projects could bring that figure from 12 down to 2 Member States. An appropriately interconnected European energy grid could save consumers up to €40 billion a year. 6 EU Member States are dependent on one single external supplier for all their gas imports. 75% of our housing stock is energy inefficient; 94% percent of transport relies on oil products, of which 90% is imported. 30

32 Energia Unió: tények és célok számokban (2) Over €1 trillion needs to be invested into the EU energy sector by 2020 alone. Wholesale electricity prices in Europe are 30% higher, and wholesale gas prices over 100% higher, than in the US. European renewable energy businesses have a combined annual turnover of €129 billion, employing over a million people. The challenge is to retain Europe's leading role in global investment in renewable energy. EU greenhouse gas emissions fell 18% in the period 1990-2011. By 2030, the EU aims to cut greenhouse gas emissions by at least 40%, boost renewable energy by at least 27%, and improve energy efficiency by at least 27%. 31

33 További Uniós célok Közös uniós olaj- és gázvásárlás, egy közös tárgyalóval. A palagáz termelés elősegítése az EU-ban. 32

34 33 EU Trendek 2050-ig A villamosenergia-mix alakulása 2010-2050-ig Atom Szén, lignit Földgáz Vízerőmű Szél Szolár, hullám, stb. Biomassza

35 34 Globális megújuló energia támogatások típusonként az Új Politikák szcenárió szerint, 2007-2040 milliárd USD (2013) Biodiesel Szél, szárazföldi Szél, tengeri Bioenergia Szolár PV Szolár, konc. Etanol Egyéb Tény Prognózis

36 35 Mi az ára a megújulók fejlesztésének? Megújuló energia támogatások a top-15 országban, 2013, Mrd USD Németország költi a legtöbb pénzt RES támogatásra, összesen 22 milliárd dollárt Kérdés, hogy a hatalmas német támogatások hogyan hatnak a versenyképességre, és meddig marad meg a politikai támogatottság?

37 36 Melyik technológia adja a legolcsóbban az áramot? Összesített villamosenergia termelési költségek az Európai Unióban az „Új politikák” szcenárió szerint,USD/MWh, 2020 36 Az IEA elemzése szerint, életciklusra vetítve, a nukleáris eredetű áram a legolcsóbb Költségek CO2 Működ., karb. Tüzelőanyag Beruházás

38 Néhány aktuális energetikai kérdés az EU-ban 37

39 38 Gázár képzési mechanizmusok az EU-ban, a fogyasztás %-ában A TOP szerződések helyett verseny a gázpiacokon Olaj indexált Gáz a gázhoz verseny Szabályozott Egyéb Az olajárak esésével Európában csökkennek az orosz gázexport-árak, melyek a 2013-as 335 dollárról 2014-re 275 dollárra esett 1000 m3-enként. A hazai háztartási áraknál már 90%-ban a holland jegyzésár az alap. az alap.

40 39 Az USA kedvező pozícióban az energiaárak terén A fogyasztók által fizetett súlyozott átlagos energiaköltségek Az országok magasabb árakat fizetnek, de az áremelkedések ütem eltérő: Kína megelőzi az USA-t, a költségek megduplázódnak Indiában és magasak maradnak Európában és Japánban. United States 500 1 000 1 500 2 000 European Union JapanChinaIndia $/toe 2008 2013 2040 39

41 40 Helyzet a Nabucco és a Déli Áramlat bukása után A Török Áramlat A vezeték tervezett szállítási kapacitása 63 mrd m3. Ebből Törökország 14 mrd m3-t fog felhasználni, a többi gáz megy Európába. Aggodalomra ad okot, hogy a görög-török határtól nincs megfelelő kapacitású vezeték Európa felé. 40 Blue Stream 16 mrd m3 Működő vezeték Török Áramlat Tervezett vezeték Románia Bulgária Törökország Kérdések: 1. Ki építi meg az európai gázvezeték-szakaszt? 2. Ki veszi meg az itt szállított gázt? 3. Mi lesz a Testvériség ukrán vezetékkel? Oroszország x

42 41 Kiváltja-e az amerikai LNG az orosz gázt? Kiegyenlítődik-e a gázár az USA, Európa és Ázsia között? Szállít-e az USA nagy mennyiségű földgázt az EU-ba és a V4-eknek? Az amerikai (texasi) LNG export gazdaságossága Európába és Ázsiába, mai árakon but high costs of transport between regions mean no single global gas price Átlagos import ár Cseppfolyósítás, szállítás & visszagázosítás United States ár 3 6 9 12 15 18 To Asia $/MBtu 3 6 9 12 To Europe $/MBtu Az új LNG szállítmányok felgyorsítják a globális gázpiac kialakulását, de a régiók közötti magas szállítási költségek miatt nem lesz egységes világpiaci gázár Az EU-ban nem lehet jelentős amerikai LNG importra számítani De: hosszú távon is számolni kell az orosz gáz-exporttal Profit Profit

43 42 LNG terminál tervek és Észak-Déli gázkorridor a KKE régióban A kis kapacitású kelet-európai LNG terminálok nem növelik érdemben az ellátásbiztonságot Közép-Európában ● Román LNG terminál ● Horvát LNG terminál Tervezik, 2018, 5 Mrd m 3 Nabucco Déli áramlat Balti vezeték Lengyel LNG terminál ● Potenciális NETS partnerek (2011) Az új gázforrások hatóköre a KKE régióban Forrás: Zsuga János Észak-déli gázkorridor Kapacitás: 5-8 Mrd m 3 Elkészül: 2015 nyara

44 Az Unió energetikai jövője Siker vagy kudarc? 43

45 44 Váratlan kedvezőtlen fordulatok Az Unió helyzete 2014-ben 2008-2009-ben pénzügyi és gazdasági világválság Stagnálás, recesszió, magas eladósodottság és munkanélküliség az EU-ban, M.o.-on 7%-os visszaesés. Élesedő ellentét az északi és a mediterrán államok között Az EU a válságból a mai napig nem jött ki. Palaolaj és palagáz forradalom az USA-ban, gázbőség Olcsó, jó minőségű amerikai szén jön Európába A villamosenergia termelésben a gáz versenyez szénnel. Az olcsó szén + a megújulók kiszorítják a földgázt Hatalmas megújuló energia kapacitások (szél, nap) épülnek ki, nagy gond a rendszerszabályozás

46 45 Váratlan kedvezőtlen fordulatok Az Unió helyzete 2015-ben Az EU árampiacán gyorsan csökken a gáz szerepe, 20-30 ezer MW földgázas erőmű leáll, helyette szenes erőművek épülnek Az EU-ban az elmúlt évek megszorításai miatt csökken a megújulók támogatása; Az ETS összeesik Az olcsó kínai megújuló energia export visszaszorítja az európai megújuló energia exportot a nemzetközi piacokról, sőt részben az európai piacokról is A megújulók nem növelték a foglalkoztatást és az exportot A megújulók terjedése nem növelte a versenyképességet Az ellátásbiztonság nem nőtt Azaz az EU „zöld gazdaság” koncepciója nem hozza a gazdasági, foglalkozási és versenyképességi eredményeket Megoldást az energiahatékonyság növelése hozhat!

47 Váratlan EU-s reakció Az Unió új célkitűzései Winning or shooting yourself in the foot? Mindezek ellenére 2030-ra cél: Az alacsony karbon-felhasználású gazdaság kiépítése; 40% CO 2, 27% megújuló, 27% en.hat. növelés; A megújulók részaránya az áram-mixben 2030-ban 43% és 2050-ben 50% legyen. Vajon ezek az ambiciózus célok elősegítik a kilábalást a válságból? 46

48 47 Jövőbeli kockázatok, javaslatok Az orosz-ukrán válság mélyül, az orosz-EU gazdasági harc (embargók stb.) eszkalálódik; Az EU tartós stagnálásba, recesszióba esik, a tagállamok együttműködése gyengül, de erősödik a „nacionalista önzés”; Villamosenergia piac: a „merit order” piac és a „kötelező átvétel emelt áron” hogy tud együtt élni? Lesz-e szabályozási piac? Rendelkezésre állási díj? A megújulók nem állíthatók elő piaci áron. Meg kell találni az együttélést a fosszilis energiák és a megújulók között. Az EU gazdasági érdeke, hogy a megújulók támogatását fokozatosan leépítse.

49 A jövő fő energetikai kihívása Az EU energiapolitikát meghatározó német energiakoncepció, az Energiewende főbb elemei: a megújuló energiák részarányának növelése, az energiahatékonyság fokozása, a megújulós technológiák fejlesztése és exportja, a nukleáris erőművek leállítása; Alapvető kérdés, hogy a német energetikai modell, az Energiewende sikerhez vezet-e? Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza erről ezt írja: Ha a dolgok az EU-ban így folytatódnak, akkor egy decemberi szélcsendes estén egész Európában kialszanak a fények 48 De reménykedjünk abban, hogy ehelyett az Energiewende sikert arat

50 Köszönöm megtisztelő figyelmüket 49