Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián

Az előadások a következő témára: "Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián"— Előadás másolata:

1 Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2 Főbb nemzetgazdasági ágak megoszlása
Foglalkozási szerkezet A kőolajszektor miatt Líbiában nagyobb a bányászat+ip aránya, Egyiptomban ehelyett mg Mezőgazdaság: Líbia 18%, Egyiptom 32%, Törökország 36% (csökken) Bányászat, ipar: Líbia 30%, Egyiptom 17%, Tr 23% Szolgáltatások: Líbia 52% Egyiptom 51%, Tr 41% GDP A kőolajszektor miatt Algériában nagyobb a bányászat+ipar aránya Turizmus miatt Marokkóban, Törökországban és Tunéziában nagyobb a szolgáltatások aránya Mezőgazdaság: Marokkó 22%, Algéria 10%, Tunézia 14%, Tr 12% Bányászat, ipar: Marokkó 36%, Algéria 60%, Tunézia 30%, Tr 30% Szolgáltatások: Marokkó 42%, Algéria 30%, Tunézia 56%, Tr 59%

3 Az Iszlám Világ hagyományos gazdasága
Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt szerepe Növénytermesztés: gabona (búza, árpa), olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta) Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra Állattenyésztés: sertés vallási tilalma, sztyeppek nomád, félnomád állattartása, extenzív pásztorkodás (juh, kecske) Hagyományosan: kereskedelem jelentősége

4 Agrárium alárendelt szerepe
Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  hagyományosan inkább a kereskedelem jelentősége Növénytermesztés: Gabona (búza, árpa) Szubtrópusi kultúra: olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű, hagyma Iparnövények: gyapot  pamutipar, dohány  cigaretta Állattenyésztés: Sztyeppek nomád, félnomád állattartása Extenzív pásztorkodás (juh, kecske) Törökország: tekintélyes szarvasmarha-állomány Sertés vallási tilalma

5 Mezőgazdaság földrajzi különbségei
Mediterrán tengerpart (Földközi-tenger partvidéke) Sivatag: oázisgazdálkodás: Trópusi sivatag (Szahara, Arab-félsziget) Mérsékelt égövi sivatag (Közép-Ázsia) Folyók mentén (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Szír-Darja, Amu-Darja, Indus) Oázisokban Törökország: Kettős arculatú földművelés: mediterrán partvidékek és Anatóliai-fennsík Egészségtelen birtokszerkezet

6 Szénhidrogénekre alapuló gazdaságok
Kőolaj, földgáz:Algéria, Líbia, Arab-félsziget, Irán, Közép-Ázsia (Törökország, Tunézia) 1960-as évek eleje: kőolajmezők feltárása Kőolajexport (Líbia: kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a finomítványok) Sokféle bányakincs Foszfát: Marokkó, Tunézia Vasérc: Algéria (Tunézia) Egyéb ásványkincsek (króm, nemfémes ásványi anyagok, bauxit, rézérc, ólom, molibdén, higany, antimon, feketekőszén, barnakőszén): Törökország Vízenergia: Egyiptom, Törökország

7 Fejletlen és hiányos ipar
Két hagyományos iparág + legnagyobb foglalkoztató Élelmiszeripar: mezőgazdasági termékek előállítása mindenhol Textil- és kézművesipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös) Sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban és Törökországban Törökország: korai iparosítás (1930-as évek), nehézipar (megelőzte a Közel-Keletet), széles skálájú, de elmaradott gépgyártás, vegyipar Egyiptom: viszonylag korai iparosítás (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágya Marokkó: fejletlen kohászat, gépipar, vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) Algéria: vegyipar Tunézia: kohászat, gépipar, vegyipar Az Iszlám Világ mai gazdaságainak egyéb fő jellemzői Turizmus: Egyiptom, Jordánia, Marokkó, Tunézia, Törökország (Líbia) Vendégmunkások hazautalásai: 6–7 Mrd $ Egyiptom: Szuezi-csatorna 7 7

8 Észak-Afrikán belüli különbségek
Hasonlóságok: tőkeszegénység, szakemberhiány Állami berendezkedés Marokkó: feudális maradványok, konzervatív, Maghreb-el-Aksza, alkotmányos monarchia (király) Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció, de jelenleg bizonytalan Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra, köztársaság Gazdasági fejlettség (GDP/fő) Gazdagabbak: Tunézia, Egyiptom (turizmus  7600 $), Algéria, Líbia (szénhidrogének  7200 $) Elmaradottabb: Marokkó (4300 $) 8 8

9 A Közel-Kelet részei Arab-Közel-Kelet (vagy Arab Délnyugat-Ázsia)  arab (Izrael: zsidó) nyelv, szunnita Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait Termékeny Félhold: Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina Kisázsia  türk Törökország Azerbajdzsán Előázsia  perzsa Irán Afganisztán Pakisztán Közép-Ázsia  türk (Tádzsikisztán: perzsa) Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán

10 Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország
Kiváló földrajzi, geostratégiai helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) Területének 3%-a Európa Stratégiailag fontos fekvésű Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény) Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi) NATO legfontosabb keleti láncszeme Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996) Teljes jogú tagság még nincs Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között

11 Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001-ben

12 A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)

13 Arab-Közel-Kelet Arab-Közel-Kelet (vagy Arab-Délnyugat-Ázsia): arab világ keleti szárnya Izrael: pol, kat szempontból jelentős Két rész Arab-félsziget Termékeny Félhold (Tigris-Eufrátesz + Libanoni partvidék) Alacsony népességszám, de: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: Szénhidrogénen alapuló gazdagság Arab–izraeli viszony

14 Elő- és Közép-Ázsia Elő-Ázsia Közép-Ázsia Irán Afganisztán Pakisztán
Régi iszlám hagyományok + türk etnikai örökség Szovjet örökség  kötődés Oroszo-hoz, de reorientáció Piacgazdasági átmenet

15 A török euroatlanti integráció dilemmái
15

16 Törökország euroatlanti integrációja
1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD) 1949: Európa Tanács 1952: NATO 1959: társulási szerződéshez folyamodik 1964: EGK-társulási szerződés 1974: Észak-Ciprus elfoglalása 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkó is) 1996: vámunió hatályba lép 1997: Luxemburgi csúcs: 6+5+1 1999: DK-európai stabilitási egyezmény 1999: földrengés 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt 2004: nem csatlakozik 2005: csatlakozási tárgyalások kezdete

17 Törökország EU-tagsága mellett és ellen szóló érvek
Pro Megerősíthetjük a török modernizációt Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. kapujában Nagy piac Külker EU-val: exp. (50%), imp. (40%) Már van vámunió Katonai, bizt. pol., NATO-tag, Ny-i orientáció Van eu-i része Kontra 80 mó nem eu-i kultúrájú Reg. pol. Döntéshozatal Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök, halálbüntetés Gazdasági helyzet (infláció, eladósodottság, állam túlsúlya, feketegazdaság) Túl nagy hadsereg 97%-ban Ázsia Vendégmunkások áradata Határviták

18 A török csatlakozás megítélésének különbségei az EU-tagállamaiban