Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az 1953–56 közötti időszak külpolitikai jellemzői

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az 1953–56 közötti időszak külpolitikai jellemzői"— Előadás másolata:

1 Az 1953–56 közötti időszak külpolitikai jellemzői
Az 1953–56 közötti időszak külpolitikai jellemzői. Hatalmi harcok a szovjet, illetve a magyar kommunista párton belül. Az osztrák államszerződés létrejötte és a Varsói Szerződés megszületése. Az SzKP XX. kongresszusa, annak bel- és külpolitikai hatása.

2 Nem ritka beállítás: 1953. március 5
Nem ritka beállítás: március 5. után Moszkvában az örökségért „liberális” és „kevésbé liberális” erők mérkőztek. Valóság: az akkori szovjet vezetés alapvetően egyetértett az addigi út járhatatlanságában, s a birodalom megőrzése volt a célja. Az ádáz összecsapások a módszerek, a gyógymódok megválasztása körül sűrűsödtek. Ezek a küzdelmek alapvetően befolyásolták a csatlós országok, így Magyarország életét. → május: Rákosi Moszkvában. Bólogat, helyesel, de nem tesz semmit. ← Nem mérte fel azt, hogy Sztálin halála után új korszak kezdődött. 1953. június újabb moszkvai út, most Dobi István, Gerő Ernő és Nagy Imre társaságában.

3 A szovjet vezetők nagyon nyers hangon számos kritikát fogalmaznak meg.
Szemére vetették - az iparosítás túlzott mértékét, - a hadsereg felduzzasztását, - a termelőszövetkezetek szervezésének a durvaságát, - a lakosság ellátásának zavarait, - az életszínvonal csökkenését, - de szóba kerültek a koncepciós perek, - a mindent átitató személyi kultusz, - a zsidó származásúak vezetésen belüli magas aránya. Főleg Lavrentyij Berija hangoztatta, a KV mondja ki, hogy a „pártban a zsidók elnyomták a nem zsidókat”, és e határozatot „kiáltvány formájában közöljék a magyar néppel”. Georgij Malenkov: Nagy Imre legyen a miniszterelnök. → MDP KV június i ülésén a moszkvai forgatókönyv szerint történtek a dolgok.

4 A határozatok közzététele elmaradt, mert június 28-án Beriját Moszkvában
letartóztatják, majd szinte azonnal kivégzik. → A Nagy Imrét támogató Malenkov pozíciója meggyengül. (Egészben azonban Nagy Imre 1954 végéig, 1955 elejéig élvezi a szovjet vezetés támogatását.) Amikor július 4-én a Rádió közvetítése révén az ország nyilvánossága megismerte a jelentős fordulatot, az új miniszterelnök programbeszédét, akkor azt a sokat szenvedett parasztság fogadta a legkedvezőbben. (Sok helyen hangszórókon adják, frenetikus a hatás.) A városi munkásság már visszafogottabban reagált, sok párttag pedig inkább megzavarodott, s Elbizonytalanodás lett úrrá a párt- és állami bürokrácia soraiban.

5 A szétzilálódottan is megmaradt régi felső- és középosztály a génjeiben őrzött
politikai rutin alapján kétkedett a változás komolyságában, s arra kereste a választ, vajon mit is akar Nagy Imre. Mindenesetre a közvélemény előtt rejtve maradt, hogy az említett moszkvai változások Nagy Imrével szemben taktikai lehetőségekhez juttatták az ellentámadásra készülő Rákosit. Nagy Imre július 4-től április 18-ig miniszterelnök. (1955. április 14-én fosztják meg PB tagságától, december 3-án a pártból is kizárják.) Számos korrekciós lépés. Az évi 16,8 milliárdos beruházási előirányzatot 1954-re 11,8 milliárdra csökkentik. Ezen belül a mezőgazdasági beruházások aránya 13%-ról 24%-ra emelkedik. 1955 január a magyar vezetés Moszkvában jár, a mind erősebb Hruscsov főleg Nagy Imrét kritizálja.

6 Nagy Imre helyzetét az is nehezítette, hogy
Az USA október 23-án NATO-tagságot ajánlott az NSzK-nak, majd 1955. május 5-én Bonn valóban tagja lesz a nyugati katonai tömbnek. → ideges szovjet válaszlépés = a Szovjetunió felmondja a formálisan még létező 1942-es szovjet-brit és a két esztendővel később kötött szovjet-francia szövetségi szerződést. 1955. május 14. létrejön a Varsói Szerződés. 1955. május 15. osztrák államszerződés, október 26. Ausztria örök semlegességét deklarálják. → a magyar közvélemény felerősödő illúziói. Mindennek magyar következményei: 1. A szovjet csapatok továbbra is törvényesen állomásoznak Magyarországon.

7 2. Az éleződő konfrontáció világában Moszkvában a Nagy Imre-i modellel való
kísérletezgetésnek nem adnak már teret. 1955. Június Genf – szovjet-amerikai tárgyalások → a nemzetközi helyzet kedvezően megenyhül. → december 14-én Magyarország felvételt nyer az ENSz-be. (Senki nem sejti, hogy ebből hamarosan mekkora bonyodalmak lesznek.) 1955. Május végén Hruscsov Belgrádban jár, formálisan is bocsánatot kér Titótól az országa ellen folytatott nemtelen hecckampány miatt. ← Rákosi számára ez különösen veszélyes, akinek fülébe jutott, hogy Tito bosszút forral ellene. Ha a Rajk-per tisztázása a nemzetközi politika porondjára kerül, akkor nyilván nem tartható a gyengén összetákolt koncepció Péter Gábor egyedüli bűnösségéről. Magyar-jugoszláv jóvátételi egyeztetésen Titóék horribilis kárpótlási igénye → Rákosi „nemzeti érdekből” megszakítja a tárgyalásokat.

8 1956. február 14-25.: az SzKP XX. kongresszusa (a magyar forradalom, a szuezi
válság mellett a év legfontosabb világtörténelmi eseménye.) Hruscsov Sztálint leleplező beszéde ma is úgy él a köztudatban, hogy az a főtitkár személyes és utolsó pillanatban meghozott döntése révén hangzik el a kongresszus utolsó napján titkosan, s azt szélesebb nyilvánosság, a világ közvéleménye csak a New York Times június 5-i száma révén ismerhette meg. A valóság: Sztálin halála után már Berija sok mindent nyilvánosságra hoz az állambiztonsági szervek korábbi tevékenységéről, a szervek által kreált koncepciós perekről, napvilágra kerültek a tanúvallomások kikényszerítésének módszerei 1953. március 27. a Belügyminisztérium (=Berija) amnesztiarendelete. A Gulagon ezt követően és ezer ember marad. 1930 és 1953 között 3 millió 780 ezer embert ítéltek el, közöttük 786 ezer főt kivégeztek.

9 Beriját zárt tárgyaláson ítélik el, de a vádiratot (amelyből a szörnyűségekről sok
minden kiderült) szétküldték a helyi pártszervezeteknek (a dokumentumot a budapesti szovjet nagyköveten keresztül a magyar pártvezetés is megismerhette.) Hruscsov tudta, hogy a rehabilitáció kiváló politikai eszköz a pártvezetésen belüli hatalmi játszmában politikai ellenfelei (elsősorban Malenkov) lejáratására és saját helyzetének a megerősítésére. Az SzKP KB Elnöksége december 31-i ülésén Poszpelov KB-titkár vezetésével bizottságot küld ki az közötti törvénytelenségek feltárására. A börtönből és a lágerekből egymás után tértek vissza a politikai elítéltek, akik elmesélték a vizsgálat alatt velük szemben alkalmazott kínzásokat, az embertelen körülményeket. → két Oroszország néz egymás szemébe: az, amelyik leültetett és az, amelyiket leültettek.

10 → a társadalmi robbanástól való félelem késztette az Elnökség tagjait arra,
hogy a XX. kongresszuson nyíltan beszéljenek a politikai megtorlásokról és Sztálin személyes felelősségéről. Visszaemlékezéseiben Hruscsov azt írja, kész volt vállalni a személyes felelősséget, valójában a harc kockázatát vállalta, úgy, hogy IVan Szerov (1954 1558-ban a KGB vezetője) segítségével eltüntetik az őt terhelő dokumentumokat. A felelősséget most már rá lehetett Sztálinra, Berijára és a többiekre testálni. Azért is beszélnie kellett, mert ekkor még ő lehetett a leleplező, ha késlekedik, ő lesz a leleplezett. Poszpelov jelentését február 9-én hallgatja meg az Elnökség. „Szemében könnyek jelentek meg, és elcsuklott a hangja.” Azért teszik a jelentést a kongresszus végére, tehát a választás után, nehogy a küldöttek indulata a vezetőség ellen forduljon. Hruscsov beszédét az Elnökség előzetesen megtárgyalja, Sztálin minősítését javítja.

11 A rövidített, több helyen enyhített szöveg így is a sztálini korszak félelmetes
leleplező dokumentuma → elképesztő hatást gyakorolt a küldöttekre. Az valóban zárt ülésen hangzott el, de az Elnökség megváltoztatja álláspontját. Néhány nappal később pártaktíva ismeri meg, aztán az egész párt és a Komszomol is. Manipulációk, és hatalmi erő megmutatásával akadályozzák az adott jelenre vonatkozó következtetések levonását. (Magyarul csak 1988-ban publikálják, a Szovjetunióban 1989-ben teszik közzé a teljes szöveget.) A kongresszus hatására Rákosi márciusban kénytelen beismerni, hogy Rajk Lászlót valótlan vádak alapján végezték ki, májusban pedig már arról kellett szólnia, hogy a gyilkosságban személyes felelősség terheli. → Július derekán Rákosit felmentik, Gerő Ernő az utóda.

12 Nyugodt nyár Szeptember 17. Írószövetség kiszavazza a rákosista írókat az elnökségből. Október 6. Rajk László újratemetése. Több tízezer fős tömeg. Október 23. Nem állunk meg félúton, sztálizmus pusztuljon.


Letölteni ppt "Az 1953–56 közötti időszak külpolitikai jellemzői"

Hasonló előadás


Google Hirdetések