Forrasztások.

Az előadások a következő témára: "Forrasztások."— Előadás másolata:

1 Forrasztások

2 Kötéstechnikák Oldhatatlan kötések Oldható kötések
Lágyforrasztás, keményforrasztás Hegesztéses kötés Menetes kötés Roppantógyűrűs kötés Karimás csőkötés Présidomos kötés Gyorscsatlakozós kötés 

3 A forrasztás oldhatatlan kötést ad. a diffúziós kötés egyik fajtája,
a kötést - a hegesztéssel ellentétben- az alapanyagok megolvadása nélkül lehet létrehozni. A forrasztás nagy előnye a hegesztéssel szemben, hogy az alapanyag megolvasztása nélkül végezhető el, így készre munkált alkatrészeket lényeges alakváltozás nélkül köthetünk össze.

4 A forrasztás előnyei Erős, nem szivárgó, tartós kötés.
Évtizedek gyakorlata igazolja. Az épületgépészet minden területén engedélyezett eljárás oldhatatlan kötések létrehozására. Nem szükségesek hozzá drága eszközök. Alacsony fitting- és forraszanyag-költségek. A forraszanyagok könnyen hozzáférhetők. Kényszerű helyzetekben is jó megoldás. Cső- és fittingrendszerektől független

5 A forrasztás előnyei: Kényszerű helyzetekben is jó megoldás.
Cső- és fittingrendszerektől független A forrasztott kötések tömörek, jó áram és hővezető képességgel rendelkeznek. Az alacsony hőmérséklet miatt kisebb a deformáció veszélye. Hátránya: Kisebb szilárdság, korrózió érzékenység

6 Forrasztás folyamata A forrasztás két vagy több fémes anyag termikus és hosszan tartó összekötése forraszanyag segítségével. A folyamat során a forraszanyag megolvad s elfut a felületen, a jóval magasabb olvadáspontú forrasztandó anyag a hő hatására kitágul, s felületén parányi barázdák keletkeznek. Ezekbe belefolyik a Forraszanyag. Miután mindkettő lehűl, a mikrobarázdák összehúzódnak, s a belefolyt, majd időközben megdermedt forraszanyagra a faluk ráfeszül. Ez a hálóképzés.

7 A forrasztandó munkadaraboknál alacsonyabb olvadáspontú forraszanyag adhéziós vagy diffúziós kötést létesít. A forraszanyagnak nedvesítő hatásúnak kell lennie, munkadarabokon a kellő hőmérséklet elérésénél szét kell futnia. A munkadarabokat úgy kell illeszteni, hogy a forraszanyag a résekbe bejusson. (kapilláris hatás) Minél kisebb a rés, annál jobb a kapilláris hatás. A szükségesnél alacsonyabb hőmérsékleten nem jön létre kötés, magasabban a forraszanyag eléghet. Az oxidáció megakadályozására mindig folyasztó szereket kell használni. az alkalmazott folyasztó szert a forrasztási hőmérsékletnek megfelelően kell kiválasztani.

8 Kapillárishatás A fitting és a cső közötti szűk résben (kapilláris) felfut a forraszanyag. Csak akkor lép fel, ha a rés szűk. Ha a rés túl széles, a folyadék nem szívódik felfelé. Ez a forrasztási rés ideális esetben 0,2 mm, ami az anyagok tágulása folytán melegítés hatására 0,05 mm-re szűkül a forrasztás során. Fontos, hogy egyenletesen melegítsük fel a forrasztandó felületeket mind hosszanti, mind keresztirányban.

9 Forrasztási rés A kitöltött forrasztási rés látható jele egy horony képződése a cső és a fitting között.

10 Forraszanyagok A forraszanyagot úgy kell megválasztani, hogy olvadáspontja a forrasztandó fém olvadáspontja alatt legyen. Lágyforraszok olvadáspontja 450oC alatt van, szakítószilárdságuk kicsi, nyúlásuk nagy. Az ón-ólom lágyforraszokat bádogos és karosszérialakatos munkákhoz alkalmazzák. könnyűfémforraszok, réz alapú és különleges forraszok. Kemény forraszanyagok rézből, ónból, ezüstből, cinkből, kadmiumból és foszforból állnak. A rézforraszokat leginkább acélhoz és nikkelhez, valamint ezek ötvözeteihez használják. Keményfémek forrasztására Cd-t, Cu-t, Zn-t, Sn-t, Mn-t tartalmazó ezüsttartalmú forraszanyagot használnak. Kemény forraszanyagok az aranyforraszok

11 Folyasztószerek A folyósítóanyagok az oxidréteget feloldják, ill. megakadályozzák a további oxidációt a forrasztás során. A folyósítóanyagokkal szembeni követelmények: Nedvesítsék a forrasztandó felületet oldják a fémoxidot újraoxidáció megakadályozása híganfolyó salakot képezzenek alapfémet ne támadják könnyen letávolíthatóak legyenek

12 Folyasztószerek Alkalmazási területük:
nehézfémek; könnyűfémek; lágyforrasztás; keményforrasztás; Korrózív hatásuk alapján lehetnek erősen, közepesen és nem korrózív hatásúak.

13 Forrasztópaszta por formájú forraszanyag, folyasztószer és
kötőanyag keveréke. Lényeges előnyei Jobb kötés. Habzik a forrasztási hőmérséklet elérésekor. Energiatakarékos, mivel tudjuk, hogy tovább már nem kell hevíteni, és nem égetjük el a forraszanyagot túlhevítéssel. Kevesebb forraszanyag-felhasználás. A helyesen kivitelezett lágyforrasztások simák és tiszták, nem kell utólag megmunkálni a csövet. A foszfortartalmú keményforraszokkal elvégzett forrasztások helyének enyhén kékes-szürkéknek kell lenniük.

14 Forrasztott kötések Minél egyszerűbb a kötés, annál megbízhatóbb.
A forrasztott kötéseket legcélszerűbb tompaillesztéssel készíteni (a) és b) ábra. A c) ábra átlapolt kötést, a d) ábra pedig peremezett kötést mutat. vékony lemezek forrasztásakor szokás olyan kötést alkalmazni, amely megnagyobbítja az érintkező területeket, és már önmagában, forrasztás nélkül is egy bizonyos fokú szilárdságot biztosit (e), f), g) ).

15 Rézcsöveket kétféle eljárással lehet forrasztani: 
Lágyforrasztás  Keményforrasztás 

16 Keményforrasztásnál a munkahőmérséklet 450 °C fölött, lágyforrasztásnál 450 °C alatt helyezkedik el.

17 Lágyforrasztás A hőmérséklet kisebb, mint 450oC, (~180-273oC),
Forraszanyag: ólom,ón,horgany,ezüst és kadmium ötvözete Leggyakrabban: PbSn20Sb (bádogos és karosszéria munka), Sn60PbCu (villamos forrasztások), SnAg5 (finommechanika, hűtés és fűtés technika) Cd Zn20 (Alumíniumhoz). Folyasztószer: Horgany-amóniumclorid, forrasztó zsír, kolofónium.

18 Kemény forrasztás Nagyszilárdságú forrasztott kötésekhez.
Keményforrasztásnál a szükséges hézag ~0,2  0,5 mm. Javasolt forraszanyagok: Acélhoz és nikkelhez CuZn46 (71011000 C) Rézhez: Ag5  Ag20 (710  8600 C) Keményfémekhez: Ag83 (610  9600 C) Folyasztó szerek: Bór vegyületek és Fluoridok (550  8000) ezüsthöz, Bórvegyületek (750  C) Réz-horgany keményforraszhoz, Bórvegyületek, szilikátok, foszfátok (10000 C felett) .

19 A keményforrasztott kötés nagyobb nyírószilárdságot eredményez, és magasabb üzemi hőmérsékletet tesz lehetővé, mint a lágyforrasztott kötés.

20 Keményforrasztás esetén a kötéshez szükséges hőmérséklet meghaladja a 450oC-ot,
A keményforrasztás viszonylag nagy szilárdságot ad, szakítószilárdsága Mpa, az egyesített munkadarabok magas üzemi hőmérsékleten is alkalmazható. Keményforrasztáskor a folyósítóanyag redukálja a felületen lévő oxidot és megakadályozza a forrasz és a felület oxidációját. A forraszanyag lehet réz, ón, ezüst, cink, kadmium, foszfor és ezüsttartalmú anyag. A forrasztási hőmérsékletük általában oC.

21 Keményforrasztást kell alkalmazni: 
Gáz-, folyékony gáz- és olajinstallációk esetén 110 oC -nál magasabb üzemi hőmérséklet fölött dolgozó vezetékeknél (pl. napenergia- vagy forróvíz előállító berendezéseknél)  esztrich-ben fektetett padlófűtési csöveknél 

22 Lágyforrasztást kell alkalmazni:
 ivóvíz installációs csővezetékeknél, 28 mm-ig (bezárólag) terjedő átmérőtartományban  Minden más esetekben mind lágy-, mind keményforrasztás alkalmazható.

23 Mennyire terhelhetők a forrasztások?
Berst nyomáspróbával ellenőrizhető A gyártók a rézcsövek üzemi nyomását úgy határozzák meg, hogy az legalább háromszoros túlnyomást még elvisel, e fölött elreped. Egy ilyen rézcsövet öt helyen elvágtak, majd összeforrasztottak. A rézcső 280 bar nyomáson elrepedt, a forrasztási helyek viszont sértetlenek maradtak.