Agrárpiaci rendtartás

Az előadások a következő témára: "Agrárpiaci rendtartás"— Előadás másolata:

1 Agrárpiaci rendtartás

2 Agrárpolitika célrendszere eszközrendszere
részterületei pl.: Termeléspolitika Struktúrapolitika Fejlesztéspolitika Agrárpiacpolitika : az agrárpiacok befolyásolására irányuló kormányzati tevékenység Általában: jövedelem szabályozás, adózás, támogatás, hitelezés, jogi szabályozás Agrárrendtartás (a rendszer működtetését, technikáját is magában foglalja)

3 Történelmi előzmények ( tervgazdaság )
- kötelező beszolgáltatás - kollektivizálás, tervkötelezettség - új gazdasági mechanizmus - árpolitika - változatlanság Rendszerváltozás - árfelszabadítás - kereskedelem liberalizációja - dereguláció - egyensúlytalanság - az agrárpiac szabályozásának igénye

4 Az agrárpiaci beavatkozások indokai
Alacsony jövedelemrugalmasság Természettől való függés, termésingadozások Termelők un. inverz kínálati magatartása Ciklikus áringadozások a hazai termékpiacokon Világpiaci árváltozások Input- ill. output termékek monopol- vagy oligopol piacstruktúrában Alapvető élelmiszerek keresletének árrugalmatlansága

5 Termelők árukínálata rugalmatlan az árak változására ( termelési ciklusok )
Mérsékelt a mezőgazdaság strukturális alkalmazkodóképessége Szétaprózott ( diverzifikált ) a mezőgazdasági nyersanyagtermelés Kormányrendelet ( 1991 januárjától ) Agrár- rendtartást Koordináló Tárcaközi Bizottság ( AKTB - FM, Ipari és Kereskedelmi Miniszt., Nemzetközi Gazd. Kapcs. Min., PM. )

6 TÖRVÉNY AZ AGRÁRPIACI RENDTARTÁSRÓL
Intézkedések törvény létrehozásáról, a törvény létrejöttének körülményei…… TÖRVÉNY AZ AGRÁRPIACI RENDTARTÁSRÓL 1993 évi VI. sz. törvény Célkitüzései : - Piac szereplői ( termelő, feldolgozó, forgalmazó, fogyasztó) számára kiszámítható lehetőségek - a piacgazdaság jogi kereteinek kialakítása - a szabályozott agrárpiac intézményrendszerének kiépítése ( banki, árútőzsde, információs rendszer, közraktárak, földjelzálog hitelezés )

7 európai gazdasági rendszerhez való igazodás,
nemzetközi versenyképesség biztosítása, piaci egyensúly fenntartás Korlátok a célok megvalósításában: költségvetési források hiánya biztos piacok, értékesítés garanciájának hiánya árstabilitás hiánya, inflációs időszakok, intézményrendszer kiépülésének bizonytalansága

8 2003. évi XVI. törvény az agrárpiaci rendtartásról
Célja: Agrárpiaci szabályozás feltételeinek megteremtése Az uniós piacszabályozás gyakorlatának átvétele Az átmeneti időszak szabályozása A Római Szerződés agrárpolitikai célkitűzéseinek biztosítása

9 A törvény jellege: kerettörvény
szabályozás külön rendeletekben, termékpálya szabályozások, miniszteri rendeletek A törvény hatálya: meghatározott termékcsoportokra, ezeket termelő, feldolgozó, kereskedő tevékenységet folytató jogi személyekre, gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, családi gazdaságokra stb.

10 Intézményrendszer: Termékpálya Bizottságok: FVM miniszter által delegált személyek, adott termékpályát képviselő élelmiszeripari és termelői érdekvédelmi képviselet, szakmai szövetség képviselője, Agrárkamara képviselője Agrárintervenciós Központ Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

11 Eszközrendszere: Intervenciós felvásárlási ár, irányár, alapár, minimum ár, intervenciós felvásárlás, magántárolási támogatás, állami készletezés, közraktári támogatás, export visszatérítés, kvóta meghatározás, termelési önkorlátozás, stb. (A törvényben összesen 35 eszköz felsorolása).

12 Pénzügyi források: Az FVM piacra jutási támogatás kiadási előirányzata FVM piacra jutási támogatás megtérülése, bevételi számla Pályázati díjak vissza nem fizetett része

13 Az eszközrendszer működtetésének egyéb feltételei:
A gazdasági év előtt 90 nappal történő meghírdetés Kvótákkal történő mennyiségi szabályozás a termékpálya szabályozáson belül Export bizonylatolási rendszer, kiegyenlítő befizetés A terméktanácsok megbízása a végrehajtáshoz Információs rendszer működtetése

14 Egyéb rendelkezések: Fizetési határidő: az áru átvételétől számított 30 napot nem haladhatja meg Lakossági célú kereskedelmi értékesítési ár: nem lehet alacsonyabb, mint a kereskedelmi szerződésben meghatározott számlázott átadási ár

15 Az agrártámogatásokról

16 Világkereskedelmi összefüggések
A támogatások versenye - EU - USA ( milliárd dollár ) - a Cairnsa-i csoport tevékenysége Magyarország jogi helyzete

17

18 Világkereskedelmi összefüggések
A támogatások versenye - EU - USA ( milliárd dollár ) - a Cairnsa-i csoport tevékenysége Magyarország jogi helyzete GATT - WTO tárgyalások, egyezmények - támogatási formák, a „ dobozok „ sárga- kék- zölddoboz - aktuális alku az egyezményekről: exportszubvenció - exporthitel a termelés támogatása importvámok

19 Hazai helyzetkép Átmeneti időszak - EU belső ellentétek (nyertesek - vesztesek) EU-hoz csatlakozók várakozásai A törvényi szabályozás Fogyatékosságok a támogatásban: kiszámíthatatlanság, szétforgácsoltság szektorok szerinti kedvezmények A költségvetési források hiánya

20 Az agrárköltségvetés támogatási része
Törvény szerinti tényleges minimum md Ft md Ft , ,7 , ,7 , ,6 , ,6 , ?

21 A támogatások jogcímei (céljai)
Mezőgazdasági termelés korszerűsítése -agrárberuházások támogatása ( gépesítés, épületek, telepítés, pályakezdő alkalmazása) -erdőtelepítés, meliorációs beruházás - fenntartható fejlődés támogatása, stb. Piacra jutás támogatása - exporttámogatás - agrárpiaci támogatások ( piaci zavar megelőzése, állami intervenció, feldolgozás, készletezés támogatása) -piacrajutás elősegítése ( marketing, minőségjavítás, állategészségügy stb.

22 Agrártermelés költségeit csökkentő támogatások ( üzemviteli támogatás )
-területalapú támogatás -kistermelői átalány támogatás - agrárhitelek kamattámogatása -állattenyésztés támogatása -biológiai alapok megőrzése -termelői közösségek támogatása -szaktanácsadás támogatása

23 Egyszerűsített terülletalapú támogatási rendszer( EU forrás/mg-i művelt terület)
Előnyök Egyszerűbb a kifizetés és az ellenőrzés Független a termeléstől Eu támogatás a kvóta ill. referencia értékek alapján Nincs terület pihentetés Kisebb a visszafizetés kockázata Hátrányok Csökken az 1 ha-ra jutó támogatás a GOFR-nál Eltérően hat egyes ágazatok pozíciójára( pl. dohány) A nemzeti kieg. Csak az Eu szerint lehet 3 (+2) évig alkalmazható

24 SAPS 2004 Single Area Payment System
1. EU forrás összesen (az un.25%): Euro Támogatásba vont mg-i művelt terület: ha szántó(>1ha): szőlő (>0,3ha): gyümölcsös (>0,3ha): gyep terület (>1ha): Támogatás/ha :67,65 euro ~ Ft

25 Nemzeti kiegészítő támogatás(30%)
Nemzeti kompetencia, de engedélyezni kell A támogatás sem nemzeti, sem ágazati szinten nem lépheti túl az 55%-ot Csak azok az ágazatok támogathatók melyek az EU-ban is Ágazati boríték kiszámításának elve: ágazati 55% - EU SAPS= nemzeti kieg. tám Javasolt a területi alapon történő szétosztás ( de nem kötelező, ágazatonként is lehet választani)

26 Mezőgazdasági termelők költségvetési kapcsolata (adózás)

27 Átalányadózás szerinti jövedelem ( őstermelő )
6 millió Ft árbevételig: a vélelmezett költséghányad a mg-i kistermelői tevékenység árbevételének 85%-a, állati termék bevételének 94%-a

28 2. Összevonás alá eső jövedelem megállapítása( őstermelő )
10 % költséghányad alkalmazása Tételes költség elszámolással - 400 eFt és 3 MFt bevétel között: a bevétel 20%-át kitevő költségekről számlával rendelkezik, nyilatkozattétel- nem kell jövedelmet számolnia - 3-6 MFt között kistermelői költségátalány címén a bevétel 40%-a költségként elszámolható - 6 MFt felett a jövedelmet a bevétel és az elszámolt költség különbözete adja

29 3. Átalányadózás szabályai szerinti jövedelem ( egyéni vállalkozó )
4 Millió Ft árbevételig: vélelmezett költséghányad a mezőgazdasági tevékenység árbevételének 80 %-a

30 4. Vállalkozói jövedelem megállapítás ( egyéni vállalkozó )
Vállalkozói jövedelmet a vállalkozói bevételből a tételesen igazolt vállalkozói költségek levonásával állapítja meg.

31 Költségvetési befizetések 2002 (millió Ft)
Mező-, hal-, vadgazdaság Élelmiszeripar összesen társas egyéni Társasági adó 7007 - 4 19326 ÁFA (egyenleg) -12352 -18533 1455 Jövedéki adó 66 35 93101 SzJa 20706 1332 42031