Ars Sacra Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozat

Az előadások a következő témára: "Ars Sacra Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozat"— Előadás másolata:

1 Ars Sacra Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozat
Reneszánsz és barokk (Oktatási célú összeállítás tankönyvekből, szakirodalomból, reprodukciókból)

2 RENESZÁNSZ

3 RENESZÁNSZ

4

5 RENESZÁNSZ

6

7

8 A magyar reneszánsz A reneszánsz nem alakult ki mindenhol azonos időben, Firenzében is sajátos gazdasági, politikai és kulturális viszonyok tették lehetővé 1420 körül. Magyarországon az es évek táján szilárdult meg, Mátyás király és néhány humanista műveltségű, művészetpártoló püspök jóvoltából. Az első európai rangú költőnk Janus Pannonius volt, aki megfelelő magyarországi iskolák hiányában, Itáliában - Guarino mester iskolájában- szerezte meg ismereteit. Az ott tanult, nagy tekintélyű irodalmi műfaj a dicsőítő ének volt, e versek bölcsek és nevelő célzatúak. Később előtérbe kerültek a Biblia nemzeti nyelvű fordításai is, amik a szellemi élet minden területére hatottak. Az 1430-as évektől két szerémségi magyar pap Tamás és Bálint végeztek jelentős Biblia-fordítást. Az erkölcsi nevelésről szóló mű, Heltai Gáspár Száz fabulája 1566-ban készült, a reneszánsz korszak egyik kiemelkedő alkotásának számít. A korszak megszilárdulásában fontos szerepet játszott az a tény is, hogy Mátyás 1476-ban feleségül vette a nápolyi király lányát, Aragóniai Beatrixot. Az uralkodó rajongott az antik műfajért, a reneszánsz képzőművészet alkotásaira pedig a humanista pécsi püspök és költő, Janus Pannonius hívhatta fel először figyelmét, általa alapította meg gazdag képgyűjteményét, amelybe azután pl. Filippino Lippi képek is kerültek. Mátyás firenzei szobrászokat is foglalkoztatott, szenvedélyes gemmagyűjtő volt. Mivel soha nem járt Itáliában, művészetpártolását a humanisták befolyása és Filarete traktátusa irányította. Építészet Mátyás korában Magyarországon éppúgy a gótikus építészet uralkodott, mint Európában másutt. A reneszánsz első korai épülete Mátyás király palotája volt az országban, ami a török uralom és a barokk újjáélesztési munkák következtében szinte teljesen elpusztult. Függőkertjét is csak a századi metszetek alapján ismerjük. Mátyás építkezései megváltoztatták a korábbi gótikus palota képét, de az átépítés után sem vált igazi reneszánsszá. A Díszudvar kb között épült fel, gótikus épületmaradványok felhasználásával. A Dunára néző szárnyban helyezkedett el a Corvina könyvtár, ezek ajtajára és a kandallókra címereket faragtak, a falakat asztrológiai témájú festmények díszítették. A boltozatos termek oldalain freskók voltak, Beatrix szobájában allegorikus alakokat ábrázoló képek helyezkedtek el, a kályhák mázas cserepűek voltak, egyik Mátyás trónoló alakját ábrázolta. A kora reneszánsz építészet kialakulására azonban nagy hatással volt az itt lévő olasz mesterek munkássága, ám azt írásos adatok is bizonyítják, hogy nem kizárólag ők határozták meg az építkezések méretét, kiterjedését. Feltehetően itáliai, dalmát építészek és kőfaragók irányították a munkálatokat, de magyar mesterek építettek és faragták a márványokat. Nem csak Budán és a király palotáiban váltak tetszetőssé, mert hamarosan az egész ország területén láthatók voltak a vörös márványból faragott szobrok. Ilyen terület volt Gyulafehérvár, Mezőkeszi, Siklós és Nyírbátor is. A stílus legjelentősebb alkotása az 1526-ban készült Báthory-Madonna. Az időszak másik fontos épülete a visegrádi nyaralópalota, ami 1484 táján készült el. Mátyás az Anjou-kori kutakat késő gótikus, majd reneszánsz kutakra cserélte fel. Kezdetben egy átmeneti stílus alakult ki, ebben épült a Vajdahunyadvár Mátyás-loggiája is, ahol csak a báboskorlát reneszánsz díszítésű.

9 Barokk

10 Barokk építészet (folyt.)

11 Barokk

12

13

14

15

16 Szent Péter Bazilika építéstörténete

17 Kereszt és keresztrefeszítés ikonográfiája

18

19