William Thomson Lord Kelvin

Az előadások a következő témára: "William Thomson Lord Kelvin"— Előadás másolata:

1 William Thomson Lord Kelvin
( )

2 Élete Munkássága 1. Munkássága 2. Munkássága 3. Képek Forrás

3 Élete Belfastban (Észak-Írországban) született.  Apja matematikatanár volt, aki fiát tízéves koráig maga tanította, s a fiatal fiú így sokoldalú műveltségre tett szert. Glasgow-ban és Cambridge-ben tanult.  Glasgow-ban a természettudományok professzora lett (1846). Nemesi nevét az egyetemhez közeli Kelvin folyóról kapta. Egyetemi tanári állásáról 1899-ben lemondott, és visszavonult nepherhalli kastélyába december 17-én halt meg Londonban. Koporsóját a Westminster-apátságban helyezték el, Newton sírhelye közelében.

4 Munkássága 1848-ban adta ki első nagyobb munkáját, amely a termodinamikával (hőtannal) foglalkozott, s amelyben Carnot hőelméletének alapján bevezette az abszolút hőmérsékleti skálát. Az abszolút hőmérsékleti skála nullapontja -273,16 °C, és 1° hőmérséklet-különbség ugyanakkora, mint a Celsius-féle skálán. A Kelvin-féle hőmérsékleti skála nullapontját a hőmérséklet abszolút nullapontjának nevezik. Ez a legalacsonyabb hőmérséklet, amely elvileg tetszőleges mértékben megközelíthető, de el nem érhető.) Két évvel később elméletileg is megindokolta, miért függ az olvadáspont a nyomástól.

5 Munkássága 2 1851-ben jelent meg A dinamikus hőelméletről című munkája, amelyben Rudolf Clausiushoz hasonlóan Carnot alapelvéből kiindulva fogalmazta meg a termodinamika második főtételét. Ez a fontos tétel a fizika egyik alapköve. Egyik megfogalmazása szerint a hő hidegebb testről melegebbre nem juthat át anélkül, hogy a környezetben egyidejűleg más változások ne történnének. A hűtőszekrény  működése közben állandóan szállít hőt a hidegebb szekrényből a melegebb környezetbe, de nem önként, hanem csak külső energia — elektromosság — felhasználásával. 

6 Munkássága 3 Thomson több kísérletet, mérést James Prescott Joule-lal közösen végzett el. Így az es években azt vizsgálták, hogy miként változik a kitáguló gázok hőmérséklete, és felfedezték azt a jelenséget, amit később Joule-Thomson-féle jelenségnek neveztek el a fizikusok. Ennek lényege, hogy a gázok kiterjedés közben lehülnek, összenyomva pedig felmelegszenek.

7 Forrás http://www.puskas.hu/ttk/elet/84.html