Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Az előadások a következő témára: "Foglalkoztatottság és munkanélküliség"— Előadás másolata:

1 Foglalkoztatottság és munkanélküliség
Munkaerő-piaci ismeretek

2 Demográfiai háttér

3 Forrás: KSH, 2013

4 Forrás: Dr. Benda József

5 A népesség létszámának alakulása 1960 – 2013. között Magyarországon
Forrás: KSH STADAT alapján

6 Korfa 1980

7 Korfa 1990

8 Korfa, 2013 Forrás: KSH, 2013

9 Korfa 2050

10 Munkanélküliség a 90-es években Gazdasági, társadalmi és politikai változások
GDP (előző év=100%) 1990 - 3,5% 1991 -11,9% 1992 -3,0% 1993 - 0,8% 1994 2,9% 1995 1,5% 1998 4,9% 2000 5,2%

11 Új társadalmi csoportok jelentek meg Új csoportok erősödtek meg
Munkanélküliek, hajléktalanok Új csoportok erősödtek meg Vállalkozók Növekedtek a társadalmi jövedelemi egyenlőtlenségek Új társadalmi bajok

12 A munkanélküliség jellegének és a munkanélküliek jellemzőinek átalakulása
Munkanélküliség, mint veszély Munkanélküliség, mint „lehetőség” Munkanélküliség ára „40 év” között a férfiak aktivitási rátája 80,3%-ról 68,4%-ra Nőké 62,2%-ról 52,8%-ra 100 gazdaságilag aktív személyre 141 inaktív jutott

13 Az 1990-es évek néhány foglalkoztatási adata
Foglalkoztatottak száma Nyilvántartott munkanélküliek száma Munkanélküliek aránya 1991 8,5% 1992 13,2% 1993 10,9% 1994 10,4% 1995 2011 2012

14 A folyamat felgyorsítását „segítette”
Output oldal: munkanélküli segélyezési rendszer változása (1992)  1 és 2 év Input oldal: demográfia  pályakezdők Átalakult a munkanélküli réteg Gyenge csoportok   Erős csoportok

15 EU kitekintés Európai Unió foglalkoztatási színvonala
EU foglalkoztatási ráta: 68,4% Ország Foglalkoztatási ráta 2012 Dánia 75,4% Olaszország 61,0% Lengyelország 64,7% Málta 63,1% Szlovákia 65,1% Magyarország 62,1%

16 Munkanélküliségi ráták az EU-ban (2013. december)
Forrás: Eurostat adatai alapján

17 Forrás: KSH STADAT alapján
A munkanélküliségi ráta és a GDP-, valamint a beruházás volumenindexei változása Magyarországon, között (1990=100%) Forrás: KSH STADAT alapján

18 Forrás: KSH STADAT alapján
A fiatal korosztály gazdasági aktivitása Magyarországon 1992 – között Forrás: KSH STADAT alapján

19 Foglalkoztatottak iskolai végzettségének aránya 1992 – 2008. között
Forrás: KSH

20 A foglalkoztatottak számának változása a nemzetgazdasági ágak szerint (2000. év=100%)
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Mezőgazdaság -4,7% -5,7% -15,8% -19,8% -24,1% -25,3% -28,4% Energiaipar -6,8% -11,2% -19,2% -22,3% -20,7% -17,6% -21,4% Feldolgozóipar 2,6% 2,5% -1,2% -4,6% -7,2% -7,6% -6,9% Ebből: Élelmiszeripar 4,7% -1,3% -8,4% -8,8% -7,9% -12,1% Építőipar 1,6% 1,5% 12,1% 15,6% 18,0% 20,4% 23,7% Kereskedelem 1,3% 1,8% 0,5% 7,9% 7,1% 8,9% Szálláshely-szolgáltatás 6,6% 2,2% 3,8% 10,8% 14,9% 17,1% 16,2% Szállítás, raktározás -0,3% -1,1% -3,2% -5,5% -8,9% -3,8% -3,7% Pénzügyi tevékenység -6,4% -10,7% -13,6% -5,0% -0,6% Ingatlanügyletek 13,8% 30,0% 33,2% 34,8% 38,2% 38,3% Közigazgatás, védelem; társadalombiztosítás -2,0% 0,0% 5,9% 5,6% 6,1% 1,1% Oktatás -2,6% -1,5% 1,9% 3,2% 0,2% Egészségügy, szociális ellátás -2,7% -1,8% 9,0% 9,9% 6,2% Egyéb közösségi személyi szolgáltatás -0,7% -3,1% 6,5% 10,2%

21 Fogalmak Keresési munkanélküliség
Strukturális vagy szerkezeti munkanélküliség Diszkriminációs munkanélküliség Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség Konjunkturális munkanélküliségről Idényszerű, vagy szezonális munkanélküliség

22 Súrlódásos munkanélküliség
Súrlódásos munkanélküliség, a munkaerő- kereslet és kínálat közötti összhang hiánya, részbeni meg nem felelése. (Pl.: szakmán belüli megfelelő tudás hiánya)

23 Keresési munkanélküliség
„önkéntes” vagy „álláskeresési” a munkavállaló, valamilyen okból elhagyja munkahelyét és hosszabb-rövidebb időre kinn reked a munkaerőpiacon, információáramlás tökéletlensége miatt a számára megfelelő munkahely megtalálása időben elhúzódik Pl.:amikor a munkahelyet kereső egy kínálkozó állást egy jobb állás reményében elutasít,

24 Strukturális vagy szerkezeti munkanélküliség
a munkaerő kereslet és a munkaerő kínálata közötti belső szerkezeti meg nem felelésből fakad. a szerkezeti aránytalanság bekövetkezhet a gazdasági szerkezet átalakulásának hatására Pl.: amikor a hanyatló, visszafejlődő ágazatokban munkaerő felesleg keletkezik, míg az új kiépülő ágazatok a munkaerőhiány problémájával találják magukat szembe

25 Diszkriminációs munkanélküliség
diszkriminatív megkülönböztetéséből fakadó jelenség faji, nemi, etnikai, vallási, szociális okokra, vagy bizonyos korosztályok kirekesztésére vezethető vissza. Példa erre a roma népesség vagy az ötven éven felüli korosztályok alacsony foglalkoztatási rátája.

26 Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség
a munkaerő kínálat mennyiségileg tartósan meghaladja a munkaerő-keresletet Példa lehet erre Olaszország déli része és Szicília, ahol évtizedek óta tartós az alulfoglalkoztatás, s a munkát kereső déliek százezrei északon találnak munkát. Hazánkban történetileg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyzete hasonló az olasz példához. A megye lakosságának foglalkoztatási rátája évtizedek óta alacsonyabb az országos átlagnál.

27 Konjunkturális munkanélküliség
a több éven át tartó gazdasági ciklusok hatására, a gazdasági dekonjunktúra időszakában a munkaerő kereslet tartósan csökken, a munkaerő kínálat egy évnél hosszabb időn át jelentősen meghaladja a betölthető állások számát.

28 Idényszerű, vagy szezonális munkanélküliség
egy éven belül jelentős a munkaerő felesleg, a munkaerő kínálat meghaladja a rendelkezésre álló munkahelyek számát. Például a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a vendéglátásban, idegenforgalomban foglalkoztatottak körében.