Kecskés Tamásné A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe az öntözésfejlesztésben Kimle, 2015. március 06.

Az előadások a következő témára: "Kecskés Tamásné A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe az öntözésfejlesztésben Kimle, 2015. március 06."— Előadás másolata:

1 Kecskés Tamásné A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe az öntözésfejlesztésben Kimle, 2015. március 06.

2 NAK – az öntözésfejlesztésben  2014. január 1-től a vízitársulatok által üzemeltetett állami tulajdonú közcélú forgalomképes vízgazdálkodási művek a Belügyminisztérium vagyonkezelésébe kerültek  a NAK 2014. március 31.-i határidővel falugazdászai segítségével mérte fel a 2014-es évre, illetve a hosszabb távú mezőgazdasági célú felhasználásra igényelt vízigényeket – felszíni víz tekintetében.

3 Öntözési igényfelmérés  A vízigények feltöltése az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) által kialakított webfelületen keresztül  Összesen 165, járásonként egy-két kijelölt falugazdász végezte a feltöltéseket  Vízigények bejelentés NAK adatlapokon keresztül megyei rendezvényeken, falugazdászoknál, TAB elnököknél, e-mailben, postai úton

4 VM kérdőív minta

5 NAK adatlap minta

6 Öntözési igénybejelentés  Részvétel önkéntes, és az igény bejelentése nem helyettesíti a vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatását!  több megyét vagy járást érintő területen gazdálkodó egy helyszínen jelenthette be igényét  a felmérés a felszín alatti vízkészletből kielégíthető vízigényt nem érinti!

7 Öntözési igényfelmérés  Webfelület feltöltése 2014. március 31-ig  VM (FM) kérdőívek átadása az AKI részére további feldolgozás, kiértékelés céljából  OVF kérés – adat kiegészítés, hibák kiszűrése megtörtént

8 Átadott kérdőívek SorszámMegyeDarabszám 1. Baranya 117 2. Bács-Kiskun 301 3. Békés 343 4. Borsod-Abaúj-Zemplén 104 5. Csongrád 291 6. Fejér 185 7. Győr-Moson-Sopron 257 8. Hajdú-Bihar 400 9. Heves 61 10. Komárom-Esztergom 9 11. Jász-Nagykun-Szolnok 479 12. Nógrád 28 13. Pest, Budapest 303 14. Somogy 81 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg 545 16. Tolna 86 17. Vas 232 18. Veszprém 46 19. Zala 80 Összesen 3948

9 NAK adatlapok eredményei Vízigény típusa Igényszá m (db) Igényszám megoszlása (%) Igényelt terület (hektár) Terület megoszlása (%) Igényelt vízmennyiség (m3) Vízmennyisé g megoszlása (%) Engedélyes, 2014- ben öntöz 831,34 036,41,23 790 2220,6 Engedélyes, 2014- ben nem öntöz 68510,8109 225,733,1228 685 93336,2 Öntözne, nincs engedélye, van vízkivételi lehetőség 2 63341,690 642,527,5118 099 92618,7 Öntözne, nincs vízkivételi lehetőség 2 93446,3126 119,538,2280 869 45244,5 Összesen6 335100,0330 024,1100,0631 445 533100,0

10 Országos eredmények  2013-ban 195 ezer ha területre vonatkozó (ebből 100 ezer hektár körüli a ténylegesen megöntözött terület), 2430 vízjogi engedéllyel rendelkező igénylőn felül:  5567 új igény  216,7 ezer hektárra  398,9 millió köbméter

11 Öntözendő terület országosan, hektár

12 Igényelt vízmennyiség országosan

13 Igényszám megyénként MegyeIgényszám, db Hajdú-Bihar 746 Szabolcs-Szatmár-Bereg 712 Jász-Nagykun-Szolnok 629 Békés 621 Győr-Moson-Sopron 512 Vas 500 Csongrád 489 Pest, Budapest 384 Bács-Kiskun 378 Fejér 265 Baranya 217 Borsod-Abaúj-Zemplén 193 Somogy 183 Zala 138 Veszprém 110 Tolna 79 Heves 79 Komárom-esztergom 70 Nógrád 28 Összesen 6 336

14 Igényszám (db) megyében

15 Igényelt terület (ha)- megyében

16 Igényelt vízmennyiség (m 3 ) megyében

17 A NAK céljai  az ökológiailag és ökonómiailag is megalapozott, öntözésfejlesztés támogatása  az öntözéses gazdálkodás jó példáinak széleskörű terjesztéséhez mintagazdaságok feltérképezése, kijelölése és támogatása  az engedélyeztetési eljárások egyszerűsítésének megvalósítása érdekében folyamatos egyeztetés az érintett döntéshozói szervekkel  2015-ben újabb igényfelmérés – felszín alatti vízkészletből történő öntözési igényről

18 Fejlesztési irányok  a Kamara felmérése megalapozta az öntözésfejlesztés igényét  a felmért igények mellé hozzá kell rendelni az ökonómiai és ökológiai adottságokat  csak reális, kihasználatlan kapacitásoktól mentes fejlesztések támogathatók  Jó ökológiai és ökonómiai feltételek megléte esetén:  a vízkivételi lehetőséggel nem rendelkező igények kielégítése jelentős állami beruházást igényel  a vízkivételi lehetőséggel igen, de engedéllyel nem rendelkezők gazdaságon belüli fejlesztéseit az új időszakban a Vidékfejlesztési Program forrásai biztosítják

19 Öntözésfejlesztés megjelenése a VP-ben I.A mezőgazdasági üzemekbe történő beruházásokhoz nyújtott támogatások keretében támogatott várható alintézkedései: 1. vízkárelhárítás hatékonyságának javítása – vízvisszatartás létesítményeinek támogatása 2. Meliorációs beruházások mezőgazdasági területeken 3. Vízfelhasználás hatékonyságát javító öntözéses gazdálkodás fejlesztése 4. Fiatal gazdák öntözéses gazdálkodásának üzemen belüli fejlesztése, meliorációs beavatkozások 5. Vízvédelmi beruházások

20 Öntözésfejlesztés megjelenése a VP-ben II. Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása intézkedés keretében 1. Mezőgazdasági árvízkár és felhőszakadáskár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása III. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek tekintetében biztosított kompenzációs kifizetések 1.erózió-érzékeny területekre 2. belvíz-érzékeny területekre 3. partmenti puffersávra IV. Együttműködés intézkedés keretében a fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, terület- és tájhasználat váltás együttműködéseinek támogatása

21 Támogatás típusa Több támogatási formában, illetve azok tetszőleges kombinációjában (intézkedés jellegétől függően):  vissza nem térítendő tőkejuttatás,  visszatérítendő pénzügyi eszköz (kedvezményes hitel hitelalapból),  kamattámogatás,  intézményi kezességvállalás.

22 Kedvezményezettek  Mezőgazdasági termelő  Induló mezőgazdasági vállalkozás  Mezőgazdasági termelők egy csoportja  Mezőgazdasági termelőket tömörítő társulatok  Non-profit gazdasági társaság  A FM által elismerésben részesített termelői csoportok és termelői szervezetek vagy azok leányvállalatai.

23 Elszámolható költségek a) Vízi létesítmények és kapcsolódó építmények építése vagy fejlesztése; b) Új gépek és berendezések vásárlása; c) Az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; d) Immateriális beruházások: számítógépes szoftverek megvásárlása vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek vagy folyamatok megszerzése.

24 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Kecskés Tamásné vidékfejlesztési referens kecskes.tamasne@nak.hukecskes.tamasne@nak.hu, +36-70/489-38-59