IVÓVIZÜNK JÖVŐJE Simonffy Zoltán

Az előadások a következő témára: "IVÓVIZÜNK JÖVŐJE Simonffy Zoltán"— Előadás másolata:

1 IVÓVIZÜNK JÖVŐJE Simonffy Zoltán
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport

2 MENNYI VIZET FOGYASZTUNK?
Egy embernek 1,5 – 2 l folyadékra van szüksége naponta Magyarországon egyelőre 2 dl ásványvizet fogyasztunk fejenként naponta (átlagosan). (itt szóban elmondtam, hogy kb. ugyanannyi sört fogyasztunk)

3 MENNYI VIZET FOGYASZTUNK?
Higiénia 70 l Háztartás l Ivóvíz 2 l Kis falu 50 l Budapest 200 l lakossági ivóvízfogyasztás Nagy különbségek a fogyasztás összetevőiben és a település-típusok között országos átlag: 140 l/fő/nap

4 Ez 2 millió m3 vízkivételt
MENNYI VIZET FOGYASZTUNK? 10 milliós lakosságra számítva ez 1,4 millió m3 naponta Ehhez jön még a hálózati veszteség (kb. 25 %) és a közüzemi vízművekből ellátott közületi fogyasztás ( +20 %). Ez 2 millió m3 vízkivételt jelent naponta. Változások lehetségesek: lakosság csökken, területi átrendeződés, életszínvonal nő, takarékosság, veszteség csökken … de nem jelentősek .

5 MIBŐL? Különleges helyzet:
Magyarországon az ivóvízellátás 94 %-a felszín alatti vízből történik. (Felszíni víz: Északi-khg-ben tározók, Tisza (Szolnok), Balaton) Partiszűrésű készletek: 40 % Porózus kőzetek: 40 % Karszt: 15 % Hasadékos kőzetek: 5 %

6 MIBŐL? EU Víz Keretirányelv
A vízkivételeket a hasznosítható készletekkel hasonlíthatjuk össze A fenntarthatóság elve alapján: csak a rendszeresen, csapadékból vagy folyókból utánpótlódó vízmennyiséget lehet felhasználni, ezenkívül a vízelvonás az ökoszisztémák működését nem érintheti károsan. EU Víz Keretirányelv

7 MIBŐL? Az ivóvízfogyasztás összehasonlítva a hasznosítható készletekkel partiszűrésű porózus karszt hasadékos < 15 % % % % > 2000 1750 290 150 300 125 25 Látszólag semmi probléma, de .. területi különbségek és éghajlatváltozás!

8 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS IPCC jelentések: 1990, 1995, 2001, 2007

9 Az északi félgömb hőmérséklete Éves középhőmérséklet eltérése
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS: BIZTOS JELEK 29 ezret gyűjtöttek össze … Az északi félgömb hőmérséklete az utóbbi ezer évben Éves középhőmérséklet eltérése az es átlagtól Az elmúlt 100 év 10 legmelegebb évéből 9 az utolsó évtizedben fordult elő.

10 ÉGHAJLTVÁLTOZÁS: VÁLTOZIK-E A FŐ OK?
Különböző forgatókönyvek szerinti CO2 emisszió (Gt C) és CO2-koncentráció (ppm) ig még növekszik Max. az emissziócsúcs után évvel nagyok a bizonytalanságok IPCC, 2007

11 MI VÁRHATÓ EURÓPÁBAN 2100-ban?
KÖZELÍTSÜNK… MI VÁRHATÓ EURÓPÁBAN 2100-ban? ÉS A KÁRPÁT MEDENCÉBEN? 3,3 oC 3,7 oC 3,5 oC IPCC, 2007 Hőmérséklet (oC) Csapadék (%) Éves átlag Dec, Jan, Feb Jún, Júl, Aug Az átmeneti zónában vagyunk!!! 0 % + 7 % -10 %

12 ÉS A KÁRPÁT MEDENCÉBEN (pontosítsunk… már amennyire lehet)
Hőmérséklet: 0,2 – 0,45 oC/évtized változás Csapadék: télen: mm/oC növekedés nyáron: mm/oC csökkenés Lehetséges párolgás: télen: 15 – 20 mm/ oC (~ 15 %) nyáron: 60 – 80 mm/oC (~ 10 %) A mediterrán klíma irányába való eltolódás (gyorsan!) tél: nedvesebb és enyhébb nyár: szárazabb és melegebb, szélsőségesen nagy csapadékok!!! Bartholy, Schlanger, Mika és Domonkos nyomán

13 VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ HATÁSOK A VÍZELLÁTÁSRA
Gyakoribb és tartósabb nyári kánikula Szélsőséges vízigények, gyakoribb nyári csúcsok Szélsőségekből adódó fizikai és biológiai hatások a hálózatra A nyári félévi lefolyás csökken, a párolgás nő Tározók teltségi és vízminőségi állapota kockázatos A téli félévi csapadék nő, de a párolgás még inkább Felszín alatti vizek utánpótlódása csökken Beszivárgási területeken kb. 10 mm/oC csökkenés (nagy területeken tűnhet el a kicsi, mm/év-es beszivárgás)

14 BIZTONSÁGOS IVÓVÍZELLÁTÁS: BONN CHARTA
Vízbázis Vízkezelés Elosztó hálózat Fogyasztói rendszer Vízellátás Biztonsági Terv Feladatok és felelősség megosztása Ismeretek Vízminőség ellenőrzés A CÉL: jó minőségű, biztonságos ivóvíz szolgáltatása, melyben a fogyasztók megbíznak Forrás: IWA, 2002

15 Vízkészletek A MENNYISÉGET ÉRINTŐ HATÁSOK (1) Éghajlat- változás Vízmű
csökken átrendeződik Vízkészletek szélsőségek Vízmű fizikai hatások Fogyasztó utánpótlódás víz- keze- lés vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel vízminőség minőség- változás elszivárgás, csőtörések

16 Vízkészletek A MENNYISÉGET ÉRINTŐ HATÁSOK (2) Migráció és
az életszínvonal növekedése lokális növekedés Vízkészletek Vízmű Fogyasztó víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel vízminőség minőség változás elszivárgás, csőtörések takarékosság megszűnik veszteség nő a Ivóvíz szabvány A hálózat romló állapota Árképzés

17 A MENNYISÉGET ÉRINTŐ HATÁSOK
Migráció és az életszínvonal növekedése Éghajlat változás csökken átrendeződik lokális növekedés Vízkészletek szélsőségek Vízmű fizikai hatások Fogyasztó utánpótlódás Víz- keze- lés vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel vízminőség Minőség- változás elszivárgás, csőtörések takarékosság megszűnik veszteség nő a Ivóvíz szabvány A hálózat romló állapota Árképzés

18 A MINŐSÉGET ÉRINTŐ HATÁSOK
Éghajlat- változás Szennye- zések a tározó érzékenyebb Vízkészletek fizikai hatások biológiai hatások romlik Vízmű Víz- keze- lés Fogyasztó utánpótlódás vízigény (elvárás) vízkivétel Elosztó hálózat víziminőség minőség- változás elszivárgás, csőtörések új technológia gyakoribb Ivóvíz szabvány A hálózat romló állapota

19 Vízkészletek és vízhasználatok /felszín alatti vizek/
Felszín alatti vízkészletek és vízkivételek jelenleg Jelenleg a közüzemi vízellátásra bőven elegendő (csak a Maros-hordalékkúp bizonytalan), Egyéb célokra: A Dunántúlon: ??? m3/év/fő Az Alföldön: 120 m3/év,fő (kb. 20 %-a szabad felszíni készletnek) Lokális jelentőségű, szélsőségek idején!

20 Vízkészletek és vízhasználatok /felszín alatti vizek/
Felszín alatti vízkészletek és vízkivételek Éghajlatváltozással ~ 2050 2050-ben az Alföldön már közüzemi célokra is csak szűkösen elegendő felszín alatti készlet.

21 TERMÉSZETES VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK

22 TERMÉSZETES VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK

23 TERMÉSZETES VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK
Természetes vízminőségi problémával érintett vízművek Világoskék: nem igényel kezelést 1,6 millió embert érint Technológia fejlesztés Vízminőség-javító Program (2009-ig, de csúszás)

24 BIZTONSÁGOS SZOLGÁLTATÁSA
JÓ MINŐSÉGŰ IVÓVÍZ BIZTONSÁGOS SZOLGÁLTATÁSA Általános cél, (EU prioritás is) Éghajlatváltozás Javítandó minőség Nagyobb biztonság Új árképzés Kockázatok értékelése

25 Vízkészletek INTÉZMÉNYRENDSZER (JELENLEG) KvVM Vízmű- vállalatok
(KÖVIZIG, KTVF) Vízmű- vállalatok Önkor- mányzatok Vízkészletek Vízmű Fogyasztó Víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel vízminőség Minőség- változás csőtörések

26 Vízkészletek Vízi Közmű Törvény !!! INTÉZMÉNYRENDSZER (KÍVÁNATOS) KvVM
(KÖVIZIG, KTVF) Vízi Közmű Felügyelet Önkor- mányzatok Vízmű- vállalatok Vízkészletek Vízmű Fogyasztó Víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) vízkivétel Elosztó hálózat vízminőség minőségváltozás csőtörések Vízi Közmű Törvény !!!

27 A BIZTONSÁGOS VÍZELLÁTÁS KOCKÁZATAI Technológia kiválasztása
Kockázati tényezők A vízellátás elemei Szennyezés Technológia kiválasztása Vízműrendszer (elaprózottság) A hálózat állapota Intézményi rendszer Árképzés módszere Éghajlat-változás Vízkészlet mennyisége Vízigények kielégíthetősége Vízkészlet minősége Technológiai biztonság Szolgáltatott víz minősége A szolgáltatás ára/díja Feltételek: A jelenlegi, jórészt lokális ellátórendszerekre épülő szolgáltatásból kiindulva Elszennyeződött víz technológiával nem tehető alkalmassá ivóvíz szolgáltatásra

28 MENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁKKAL ÉRINTETT TERÜLETEK
Alföld: - mennyiségi kockázat - természetes vízminőség - kis vízművek (biztonságos üzemeltetés?) Kék: mennyiségi probléma Piros: természetes vízminőségi probléma

29 JAVASLATOK A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉRE
Egyes területeken új vízellátási stratégia: Biztonságos készlettel Biztonságos vízminőség A regionális rendszerek szerepe növekszik

30 JAVASLATOK A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉRE
Szennyezésekkel szembeni védelem Megelőzés: védőterületek, felkészülés haváriákra Veszélyes szennyezések felszámolása Védelmi, üzemelési tervek kidolgozása Intézményi rendszer (jogi, finanszírozási és ellenőrzési háttér): Vízi Közmű törvény Felügyelet (technológia, üzemelés, árképzés) Vízművek és önkormányzatok szerepe, viszonya

31 JAVASLATOK A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉRE
Szennyezésekkel szembeni védelem Megelőzés: védőterületek kijelölése és bejegyzése haváriákra való felkészülés Veszélyes szennyezések felszámolása Vízművek szerepének növelése! Védelmi, üzemelési tervek Intézményi rendszer (jogi, finanszírozási és ellenőrzési háttér): Vízi Közmű törvény Felügyelet (technológia, üzemelés, árképzés) Vízművek és önkormányzatok szerepe, viszonya Egyes területeken új vízellátási stratégia: biztonságos készlettel rendelkező vízbázisok (éghajlatváltozással), biztonságos vízminőség, A regionális rendszerek szerepe növekedni fog (új, de kezelhető kockázat: vízminőségi problémák a távvezetékben)

32 Köszönöm a figyelmet