CNC programozás CNC alapok.

Az előadások a következő témára: "CNC programozás CNC alapok."— Előadás másolata:

1 CNC programozás CNC alapok

2 Vezérlő berendezések fajtái
CNC vezérlő: Számítógépes NC Lelke egy processzorokból felépített számítógép Nem fix huzalozású hanem szabadon programozható logikájú Adatfeldolgozási rendjét nem a fix huzalozás, hanem a processzor memóriájában elhelyezett rendszerprogram szolgáltatja Egy időben több program is tárolható a memóriában Mód van a programok láncolására (alprogram technika) Lehetőség van a géphibák kompenzálására (pl.: holtjáték kiküszöbölése) Programciklusok szervezhetők Öndiagnosztika: CNC hibáinak feltárása Adatmegjelenítés képernyőn történik  grafikus tesztelés Így ugyanaz a vezérlő különböző gépek működtetésére is alkalmazható csupán a rendszerprogramot kell kicserélni

3 Számjegyvezérlési módok 1.
PONTVEZÉRLÉS: A szerszám vezérelt pontját a sík vagy tér adott pontjára kell mozgatni. A vezérelt elmozdulás közben megmunkálás nem történik, a mozgatás sebessége gyorsmenettel történik. Az egyes koordinátatengely irányú elmozdulások között nincs funkcionális összefüggés. Az elmozdulás valamelyik koordináta tengellyel párhuzamosan történik. Alkalmazási területe: Koordináta fúrógépek, ponthegesztő gépek, sajtológépek, kivágó gépek A helyzetreállás szempontjából és az egy időben vezérelt tengelyek száma alapján a következő vezérlési módok ismertek.

4 Számjegyvezérlési módok 2.
SZAKASZVEZÉRLÉS: Nincs funkcionális összefüggés a különféle koordinátatengely irányú mozgások között. A vezérelt elmozdulás közben megmunkálás lehetséges. A szerszám a kiinduló ponttól a befejező pontig egyenes mentén mozog valamely tengellyel párhuzamosan, vagy két előtoló mozgás egyidejű bekapcsolásával a koordinátatengellyel meghatározott szögben (általában 45 fok). Alkalmazási területe: Egyszerű eszterga és marógépek

5 Számjegyvezérlési módok 3.
PÁLYAVEZÉRLÉS: A különféle koordinátatengely irányú mozgások között funkcionális összefüggés van. A szerszám vezérelt pontja az előírt pályán mozog. A pálya sík és térgörbe is lehet. A koordináta tengelyek menti sebességek között valamilyen függvénykapcsolat van. A kontúrvonalat megadó görbét a gép elemi útszakaszok sorozatával közelíti. Ennek meghatározása a CNC belső számítógépével az úgynevezett interpolátorral történik. Az egyidejűleg vezérelhető tengelyek száma szerint megkülönböztetünk 2D, 3D, 4D, 5D pályavezérlést.

6 Számjegyvezérlési módok 3.
2D-s pályavezérlés Gyakran a vezérlés valamely tengelyt nem tud a többivel szinkronban vezérelni. Az ilyen tengely 1/2D-s Előfordulhat, hogy egy 3 tengelyes gép egyszerre csak két tengely tud szinkronban mozgatni, de bármely két tengelyt. Az ilyen gép 2,5 D-s 2,5D-s pályavezérlés 3D-s pályavezérlés

7 CNC gépek koordináta rendszere
Jobbsodrású derékszögű koordináta rendszer (Descartes –féle) Az első főtengelyt X, a második főtengelyt Y, a harmadik főtengelyt pedig Z-vel jelöljük

8 Koordináta rendszerek
Esztergagép a Z tengelyirány mindig a szerszámgép főorsójának szimmetriatengelye a szerszám pozitív Z irányú mozgásakor a munkadarab és a szerszám közötti távolság növekedjen. 3 tengelyes marógép

9 Ha a szerszámgép kialakítása miatt vannak olyan részek, melyek párhuzamosan mozdulnak el a főtengelyekkel, ezek jelölése U, V, W . Egyes gépeken a munkadarab a koordinátatengelyek körül elfordulhat. Az ilyen forgó tengelyeknek A, B, C, a szabványos elnevezése

10 Vonatkoztatási pontok
A koordinátatengelyeken kívül a számvezérlésű szerszámgépeken meghatározott pontokat is megjelölnek, amelyeknek a programozás és gépkezelés során van jelentőségük

11 Gépi nullpont Jele: M A gépi nullpont a gép nem változó - nem eltolható koordináta rendszerének kezdőpontja (nullpontja). Ezt a pontot a gép gyártója rögzíti, és a gépen lévő összes további koordináta rendszer és vonatkoztatási pont kiindulási pontja .

12 Referencia pont Jele: R
A referenciapontot a szerszámgép gyártója választja meg. A gép mozgástartományán belül mikrokapcsolókkal(egyéb jeladókkal) kijelölt pont. Növekményes mérőrendszer esetén a gép bekapcsolása után a referenciapont felvétellel a szerszámot pontosan meghatározott helyzetbe lehet beállítani. A referenciapont általában a munkatér határán található, és automatikusan elérhető. A referenciapont beállítása a vezérlőberendezés bekapcsolása után lehetővé teszi az útmérő rendszer hitelesítését. A referenciapont koordinátái a gépi nullapontra vonatkoztatva mindig ugyanazok, pontosan ismert számértékek.

13 Munkadarab nullpont Jele: W
A munkadarab nullapontja a munkadarab koordinátarendszerének kezdőpontja (nullapontja). Ez a pont szabadon választható, és gép beállításakor a gépi nullapontra vonatkoztatva rögzítjük. A munkadarab nullapontjának kijelölésekor az a fontos, hogy megkönnyítsük a programozási munkát. A koordinátákat lehetőség szerint közvetlenül tudjuk a műhelyrajzról átvenni. Ehhez a rajz mérethálózatát kell figyelembe venni. Az alkatrészprogramban a koordináta értékeket mindig a munkadarab koordináta rendszerében kell megadni úgy, mintha a szerszám végezné a mozgást.

14 Szerszám vonatkoztatási pont
Jele: F (A szerszám koordináta rendszerének kezdőpontja) A szerszám geometriai méretet ehhez a ponthoz viszonyítva kell megadni. Ezeket az méreteket szerszámkorrekciós adatoknak nevezzük.

15 Szerszámcsere pont Szabadon választható, kijelölhető pont
A munkatérben kell elhelyezni olyan helyen, ahol a szerszámváltások zavartalanul, a munkadarabbal vagy más elemmel való ütközés nélkül végbe mehet.

16 Gépi nullpont helyzete
A szerszámgépeken a referencia ponthoz viszonyított helyzete alapján a gépi nullpont lehet: Lebegő: a gépi nullpont a mozgástartományon belül vagy kívül helyezkedik el és helyzete a referencia ponthoz képest ismert Fix: a gépi nullpont és a referencia pont egybeesik, távolságuk nulla

17 Lebegő gépi nullpont

18 Fix gépi nullpont

19 CNC program felépítése
A CNC vezérlések programozási nyelve - hasonlóan a számítógépi programnyelvekhez- speciális szintaktikai és szemantikai szabályokkal rendelkezik. A CNC program mondatokból áll. Egy mondat általában a megmunkálási folyamat egy szakasz, lépése A mondatokat utasítások, szavak alkotják A szó egy betűből és számjegyekből áll. A betűt címnek nevezzük. Pl.: X50 A mondatokon belül a szavak sorrendje nem kötött A változatlan utasításokat nem kell minden mondatban megadni (öröklődő utasítások)

20 CNC program felépítése 2
NC program készítésekor leggyakrabban használt címek: Mondatszám: N Előkészítő funkciók: G Koordináta adatok: X,Y,Z, U,V,W, A,B,C Interpolációs adatok: I,J,K Technológiai adatok (F, S, T, D, H) Kiegészítő funkciók: M A mondatszám az újabb vezérléseknél csak címke (label) megadása nem kötelező.

21 Szerszámok programozott pontja
A szerszámgép vezérlése a programozott pályán a szerszám programozott (vezérelt) pontját (P) mozgatja. Fúró esetén a fúró csúcspontja Esztergakés esetén a lekerekítési sugár koordinátatengelyekkel párhuzamos érintőinek metszéspontja Marószerszám esetén a szerszámtengely és a homlokfelület metszéspontja

22 Esztergagép és marógép
CNC programozás Esztergagép és marógép

23 Méretmegadás G90 G91 Növekményes Abszolút
Minden pont koordinátáját a munkadarab nullponthoz viszonyítva kell megadni G90 X,Y,Z abszolút koordináták XI, YI, ZI növekményes koordináták Növekményes Az egyes pontok koordinátáját az előző ponthoz viszonyítva kell megadni G91 X,Y,Z növekményes koordináták NCT100T vezérlésű CNC esztergagépnél X címen átmérőben kell megadni az értékeket mindkét méretmegadási mód esetén.

24 Egyenes mentén történő elmozdulás programozása
Gyorsmenettel történő elmozdulás (csak pozicionálásra használható) G00 X… Y… Z… Programozott előtolási sebességgel történő elmozdulás (lineáris interpoláció) G01 X… Y… Z… F…

25 Példa egyenes programozására
Abszolút méretmegadás esetén G90 G00 X30 Y10 Növekményes méretmegadás esetén G91 G00 X-20 Y-10 VAGY G90 G00 XI-20 YI-10

26 Körív programozása /sík kiválasztása/
A körív programozása a legtöbb CNC gép esetén csak síkban lehetséges. Ezért a körív programozása előtt ki kell választanunk a megmunkálás síkját: G XY sík kiválasztása G XZ sík kiválasztása G YZ sík kiválasztása

27 Körív programozása /körüljárási irányok/
Ha egy pontból a következő pontba körív mentén akarok eljutni ezt megtehetem az óramutató járásával ellentétes és megegyező irányba. G02- OJM irány G03- OJE irány A szabvány szerint az irány megállapításához az adott síkot a síkra merőleges tengely pozitív iránya felöl a negatív irány felé kell szemlélni.

28 Körív programozása /sugár megadásával/
A körív programozása esetén az előkészítő funkció megadása után meg kell adni a végpont koordinátáit valamint a kör sugarát G17 G02/G03 X… Y…. R… G18 G02/G03 X… Z…. R… G19 G02/G03 Y… Z…. R…

29 Sugár megadás problémái
A sugárral történő körív programozásakor a kezdő és végpont közé ugyanakkora sugárra és ugyanazzal a körüljárási iránnyal két kör is képezhető. Ilyenkor a kör középponti szögével tudunk a két körív között különbséget tenni. Ha a 180º-nál kisebb középponti szögű(1 ill. 3) köríven szeretnénk haladni a sugár értékét pozitív előjellel adjuk meg Ha a 180º-nál nagyobb középponti szögű (2 ill. 4) köríven szeretnénk haladni a sugár értékét negatív előjellel adjuk meg.

30 Példa körív programozására
G18 G2 X80 Z50 R40 2. körív: G18 G2 X80 Z50 R-40 3. körív: G18 G3 X80 Z50 R40 4. körív: G18 G3 X80 Z50 R-40

31 Körív programozása /középpont megadásával/
A körív programozásának másik lehetősége, hogy a végponton kívül a sugár megadása helyett a középpont helyét adjuk meg. A középpont megadása az interpolációs adatokkal (I,J,K) történik. G17 G02/G03 X… Y…. I… J… G18 G02/G03 X… Z…. I… K… G19 G02/G03 Y… Z…. J… K…

32 Körív programozása /középpont megadásával/
SZABÁLY: A középpont helyét a kör kezdőpontjából a kör középpontjába mutató vektor tengelyekkel párhuzamos komponenseivel adhatjuk meg. (Növekményes értékek) Az I, J, K interpolációs vektorokat mindig növekményesen kell megadni, függetlenül attól, hogy a többi koordináta adat megadásakor melyik méretmegadási módot választottuk. Az I, J, K vektorokat előjelhelyesen kell megadni

33 Példa körív programozására
G17 G03 X10 Y70 I-50 J-20 G18 G03 X70 Z10 I-20 K-50 G19 G03 Y10 Z70 J-50 K-20

34 Technológiai adatok programozása
ELŐTOLÁS Az előtolási sebesség értékének megadása az F címen történik A megadott előtolás érték a programozott pálya mentén tangenciálisan érvényesül. Az előtolás értékét megadhatjuk mm/perc és mm/ford mértékegységben is. mm/perc mértékegység kiválasztása: G94 mm/ford mértékegység kiválasztása: G95

35 Technológiai adatok programozása
FORDULATSZÁM programozása (G97) A fordulatszámot értékét S címen programozhatjuk. Az S címen megadott fordulatszám értéket 1/perc mértékegységben kell megadni Az S címen megadott fordulatszámértékek öröklődnek. FORGÁCSOLÁSI SEBESSÉG programozása (G96) Ilyenkor a forgácsolási sebesség értékéből a vezérlés számítja a fordulatszámot a v=D*π*n összefüggésből A forgácsolási sebesség értékét S címen kell megadnunk m/perc mértékegységben Az értéke öröklődik.

36 Technológiai adatok programozása
Maximális fordulatszám megadása G92 S….(nmax)…. Forgácsolási sebesség megadásnál szükséges,hogy a főorsó fordulatszáma ne érhesse el a gép maximális fordulaszámát.

37 M FUNKCIÓK PRG. M00 – Feltétel nélküli program ÁLLJ: Megállítja a prg. futást, főorsó forgást, hűtést kikapcsolja. START gomb megnyomására folytatja a program végrehajtását. M01 - Feltételes program ÁLLJ: A megállítás csak egy feltétel teljesülése esetén történik meg. (Feltétel: kezelő felületen lévő gomb) M02 – prg vége M03 – Főorsó forgás bekapcsolása OJM irányba M04 - Főorsó forgás bekapcsolása OJE irányba M05 – Főorsó forgás kikapcsolása

38 M FUNKCIÓK PRG. M06 – Szerszámváltás
M07 – Hűtő kenő folyadék bekapcsolása (2.mód) M08 – Hűtő kenő folyadék bekapcsolása (1.mód) M09 – Hűtő kenő folyadék kikapcsolása M19 – Főorsó tájolt megállítása M30 – Prg vége

39 Szerszámváltás lehetőségei
A szerszám kiválasztása a T címen megadott kóddal lehetséges A szerszámváltásnak géptípustól függően 4 lehetősége van Kézi szerszámváltás: A T cím hatására a megmunkálás, a főorsóforgás, a hűtőfolyadék stb. leáll és a vezérlés bekéri a T címen megadott számú szerszámot. A szerszám behelyezése után a START gomb megnyomására folytatódik a programfutás. Automatikus szerszámváltás, revolverfejes: Automatikus szerszámváltások esetén a kezelő nélkül végbemegy a szerszámváltás. Revolverfejes váltásnál a T címen azt szerszámhely számot kell megadni ahová a szerszámot beszereltük. A T cím megadásának hatására a vezérlő a megadott számú helyet megmunkálási pozícióba forgatja. Automatikus szerszámváltás közvetlenül a szerszámtárból: A tengelyek a T cím hatására szerszámváltási pozícióba mozognak, a szerszámtár bebillen a főorsó alá megfogja a főorsóban lévő szerszámot és kiveszi a főorsóból, majd a T címen programozott számú szerszámot helyezi be. A művelet befejezését követően a szerszámtár visszamegy a helyérre. Automatikus szerszámváltás a szerszámtárból szerszámváltóval: Nagy szerszámtáras gépek esetén a szerszámváltás programozása több lépésből áll 1. a T cím hatására a gép megkeresi a szerszámtárban a programozott szerszámot. (Ilyenkor a megmunkálás még tart) 2. A tengelyeket szerszámcser pozícióba mozgatjuk 3. Az M06 kód hatására megtörténik a szerszámváltás. (Nincs megmunkálás) 4. A régi szerszámot a vezérlés visszateszi a tárba. (Forgácsolással párhuzamos történik.)

40 CNC programozás Esztergagépek

41 Szerszámváltás programozása CNC esztergagépen
1. lépés: Szerszámváltási pozícióba mozgás G0 X…… Z…… 2. lépés : Szerszámváltás T…….. (Pl.: T0202) Első két szám: A szerszámhely száma Második két szám: Szerszámhoz tartozó korrekciós mező száma.

42 Automatikus szerszámsugár korrekció eszterga esetén
G40: szerszámsugár korrekció kikapcsolása G41 szerszámsugár korrekció balról G42 szerszámsugár korrekció jobbról Szimmetria tengely fölött Szimmetria tengely alatt

43 Automatikus geometriai számítások 1.
Letörés (,C) G1 X..(x2).. Z..(z2).. ,C..(c).. G1 X..(x2).. Z..(z2).. ,C..(c).. G1 X..(x3).. Z..(z3).. G3 X..(x3).. Z..(z3).. R..(r)..

44 Automatikus geometriai számítások 2.
Lekerekítés (,R) G1 X..(x2).. Z..(z2).. ,R..(r1).. G1 X..(x2).. Z..(z2).. ,R..(r1).. G1 X..(x3).. Z..(z3).. G3 X..(x3).. Z..(z3).. R..(r2)..

45 Automatikus geometriai számítások 3.
Egyenes programozása irányszögével Ha a végpontnak csak az egyik koordinátáját ismerjük és egy szögét. G1 X..(x1).. ,A..(α’).. G1 Z..(z1).. ,A..(α’).. A szögmegadás módja: Hátsó késtartós gép Első késtartós gép (szimmetria tengely fölött nézve) (szimmetria tengely alatt nézve)

46 Automatikus geometriai számítások 4.
Két egyenes metszéspontja G1 ,A..(α1).. G1 X..(x1).. Z..(z1).. G1 X..(x2).. Z..(z2).. ,A..(α2).. G1 X..(x2).. Z..(z2).. ,A..(α2)..

47 NAGYOLÓ CIKLUSOK Egyszerű nagyoló ciklusok Összetett nagyoló ciklusok
Egyszeri meghívásra egy fogást készít el Típusai: Hosszesztergáló (G77) Oldalazó (G79) Összetett nagyoló ciklusok Egyszeri meghívásra a teljes nagyolás elkészül Típusai: Hossznagyoló (G71) Homloknagyoló (G72) Mintaismétlő (G73) Elősimító (G70)

48 Hosszesztergáló ciklus (G77)
Hengeres felület nagyolása G0 X…. Z…. G77 X .(x1). Z.(z). F… (1. fogás) X ..(x2) (2. fogás) X ..(x3) (3. fogás) …. X: a fogás átmérője Z: a nagyolás végpontja Z irányban

49 Hosszesztergáló ciklus (G77)
Kúpos felület nagyolása G0 X…. Z…. G77 X ..(x1).. Z.(z). R.(i). F… (1. fogás) X ..(x2) (2. fogás) X ..(x3) (3. fogás) …. X: a fogás végpontjának átmérője Z: a nagyolás végpontja Z irányban R: a kúposság mértéke (előjeles szám és sugárban kell megadni)

50 Oldalazó ciklus (G79) Hengeres felület nagyolása G0 X…. Z….
G79 X .(x). Z.(z1). F… (1. fogás) Z .(z2) (2. fogás) Z .(z3) (3. fogás) …. X: a nagyolás végpontja X irányban Z: a fogás Z koordinátája

51 Oldalazó ciklus (G79) Kúpos felület nagyolása G0 X…. Z….
G79 X .(x). Z.(z1). R.(k). F… (1. fogás) Z .(z2) (2. fogás) Z .(z3) (3. fogás) …. X: a nagyolás végpontja X irányban Z: a fogás végpontjának Z koordinátája R: a kúposság mértéke (előjeles szám)

52 Hossznagyoló ciklus G71 G0 X… Z… G71 U.(d). R.(e)
G71 P .(n1). Q.(n2). U.(u). W .(w). F… S… … N.(n1). G0 X… Z… G42/G41 N.(n2). G1 X… G40 1. mondat: U: fogásmélység ( pozitív, sugárban) R: szerszámkiemelés mértéke ( pozitív, sugárban) 2. mondat: P: kontúrleírás kezdő mondatának száma Q: kontúrleírás befejező mondatának száma U: Simítási ráhagyás X irányban (előjeles, átmérőben megadandó) W: Simítási ráhagyás Z irányban (előjeles)

53 Homloknagyoló ciklus G72
G0 X… Z… G72 W.(d). R.(e) G72 P .(n1). Q.(n2). U.(u). W .(w). F… S… … N.(n1). G0 X… Z… G42/G41 N.(n2). G1 Z… G40 1. mondat: W: fogásmélység (pozitív) A többi megegyezik az előzővel

54 Mintaismétlő ciklus G73 G0 X… Z… G73 U.(i). W.(k). R.(d)
G73 P .(n1). Q.(n2). U.(u). W .(w). F… S… … N.(n1). G0 X… Z… G42/G41 N.(n2). G1 X… Z… G40 1. mondat: U: nagyolási ráhagyás X irányban ( előjeles, sugárban) W: nagyolási ráhagyás Z irányban (előjeles) R: fogások száma A többi megegyezik az előzővel

55 (Elő)simító ciklus G70 G0 X… Z… G70 P .(n1). Q.(n2). U.(u). W .(w). …
N.(n1). G0 X… Z… G42/G41 N.(n2). G1 X… Z… G40 A ciklus folyamán simításban programozott F, S, T funkciókat végrehajtja, ellentétben a G71, G72, G73 ciklussal. A ciklus folyamán a szerszámsugár korrekció (G41, G42) számítása működik. Az egyes címek jelentése megegyezik az előzővel

56 BESZÚRÁS PROGRAMOZÁSA
Lépésenként G0 X… Z… (Kezdőpontra állás) G1 X… (Beszúrás) G0/G1 X… (Kiemelés) Lépésenként várakozással G4 P… (Várakozás) Beszúró ciklussal

57 Várakozás programozása
G4 P… A P cím értelmezése az előtolási sebesség mértékegységétől függ G94 (mm/perc) esetén P címen másodpercben kell megadni a várakozás idejét G95 (mm/ford) esetén P címen a várakozással töltött főorsó fordulatok számát kell megadni

58 Beszúró ciklus G0 X… Z…. (az első beszúrás kezdőpontjára állás)
G75 R.(e). G75 X.(x). Z.(z). P.(i). Q.(k). F... R: szerszám visszaemelés (pozitív) X: a beszúrás talppontjának átmérője Z: az utolsó beszúrás helyének Z koordinátája P: fogásvétel nagysága X irányban (pozitív, sugárban értendő) Q: beszúrások közötti távolság (pozitív)

59 Homlokbeszúró ciklus G0 X… Z…. (az első beszúrás kezdőpontjára állás)
G74 R.(e). G74 X.(x). Z.(z). P.(i). Q.(k). F... R: szerszám visszaemelés (pozitív) X: az utolsó beszúrás helyének X koordinátája Z: a beszúrás talppontjának Z koordinátája P: beszúrások közötti távolság (pozitív, sugárban értendő) Q: fogásvétel nagysága Z irányban (pozitív)

60 MENETESZTERGÁLÁS PROGRAMOZÁSA
Menetek jellemző méretei: Névleges ( külső) átmérő  d1 Középátmérő  d2 Magátmérő  d3 Menetemelkedés  P 1”-ra jutó menetszám Menetesztergálás indítása Az effektív menetvágás a főorsó jeladó nullimpulzusának hatására indul el, minden fogásnál. Így talál vissza a szerszám mindig a menetárokba. Menetesztergálás lépései Kezdőpontba jár Fogást vesz (1.) Menetet vág Szerszámot kiemel Visszajár a kezdőpontba Fogást vesz (2.) ….

61 Kezdőpont megválasztásának szempontjai
Külső (orsó) menet esetén: Belső (anya) menet esetén:

62 Menetesztergálás lépésenként programozása
Minden lépést külön mondatban adunk meg Fogásvétel, Kiemelés, Kezdőpontba járás: G0 Menetvágás: G33 - Állandó menetemelkedésű menet vágása G34 - Változó menetemelkedésű menet vágása G33 X…. Z…. F/E… G34 X…. Z…. F/E….. K…. X: a menetvágás végpontjának X koordinátája (csak kúpos menet esetén kell kitölteni) Z: a menetvágás végpontjának Z koordinátája F: menetemelkedés megadása (pl.: metrikus, trapéz) E: 1”-ra jutó menetek száma (pl.: whitworth) K: főorsó fordulatonkénti menetemelkedés-változás mértéke

63 Használata egy példán keresztül
…. G0 X25 Z3 (Kezdőpont) G0 X19.8 (1. fogás) G33 Z-32 F1.5 (menetvágás) G0 X25 (kiemelés) G0 Z3 (vissza a kezdőpontba) G0 X19.6 (2. fogás) G33 Z-32 F1.5 G0 X25 G0 Z3 G0 X19.4 (3. fogás)

64 Menetesztergálás programozása egyszerű menetvágó ciklussal
a ciklus egyszeri meghívására egy fogást készít el. (fogást vesz, menete vág, kiemel, visszajár a kezdőpontba) G78 X…. Z…. F/E…. R…. X: az aktuális fogás X koordinátája Z: a menetvágás végpontjának Z koordinátája F: menetemelkedés megadása (pl.: metrikus, trapéz) E: 1”-ra jutó menetek száma (pl.: whitworth) R: Kúposság mértéke (sugárban értendő előjeles szám)

65 Használata egy példán keresztül
…. G0 X25 Z3 (Kezdőpont) G78 X19.8 Z-32 F1.5 (1. fogás) X19.6 (2. fogás) X19.4 (3. fogás)

66 Menetesztergálás programozása összetett menetvágó ciklussal
egyszeri meghívásra teljesen készre forgácsolja a menetet. két egymást követő mondatban kell programozni. a szerszám egyenletesebb terhelése érdekében a ciklus állandó forgácskeresztmetszettel forgácsol a szerszám terhelésének csökkentése érdekében a vágás csak az egyik oldalon történik

67 Összetett menetvágó ciklus
G76 P.(n). .(r). .(α). Q…. R…. G76 X…. Z…. P…. Q…. F/E…. R…. 1. mondat: P: 3db kétjegyű számot kell megadni n: simítások száma r: kiemelés, menetkifutás kúposságának mértéke α: a menetprofil szöge Q: a minimális fogásmélység (sugárban értendő pozitív szám) R: simítási ráhagyás (sugárban értendő pozitív szám) 2. mondat: X: a menetvágás befejező átmérője (külső menet esetén magátmérő, belsőmenet esetén névleges átmérő) Z: a menetvágás végpontjának Z koordinátája P: a menetprofil mélysége (sugárban értendő pozitív szám) Q: az első fogás mélysége (sugárban értendő pozitív szám) F: menetemelkedés megadása (pl.: metrikus, trapéz) E: 1” -ra jutó menetek száma (pl.: whitworth) R: Kúposság mértéke (sugárban értendő előjeles szám)

68 Használata egy példán keresztül
…. G0 X25 Z3 (Kezdőpont) G76 P Q0.02 R0.01 G76 X18.16 Z-32 P 0.92 Q0.1 F1.5

69 Menetirány befolyásolása
Első késtartós gép /M3 forgásirány/ Hátsó késtartós gép /M4 forgásirány/ Menetvágás Z- irányba JOBBOS BALOS Menetvágás Z+ irányba

70 Több bekezdésű menet programozása
A menetvágás kezdőpontjának eltolásával Az első bekezdés elkészítése után, a menetvágás kezdőpontját eltoljuk Z tengely mentén a menetosztás nagyságával. Ezután következhet a következő bekezdés elkészítése. Addig ismételjük, amíg el nem készül a szükséges bekezdésszám. Ez a megoldás mindhárom Programozási lehetőségnél használható. A bekezdések kezdő szögértékének megadásával Q címen meg kell adnunk, hogy a főorsó jeladó nullimpulzusától számítva, hány fokot forduljon el a főorsó, mielőtt elkezdi a menetet vágni. Egy bekezdés szögértékét úgy határozhatjuk meg, hogy a 360 fokot elosztjuk a bekezdések számával, és ezt hozzáadjuk az előző bekezdés szöghelyzetéhez. Ez a lehetőség csak a G33 és a G78 esetén alkalmazható G33 X…. Z…. F/E….. Q…. G78 X…. Z…. F/E…. R…. Q….

71 CNC programozás Marógépek

72 Szerszámváltás CNC marógépen
A szerszámváltás programozás CNC marógépen csak a T címmel történik Lépései: 1. A T cím programozásakor a főorsó automatikusan szerszámcser pozícióba áll 2. Régi szerszám eltávolítása a főorsóból 3. új szerszám beváltása a főorsóba T címen csak a szerszám számát kell megadni (pl.: T05) A szerszám korrekciós értékek behívása külön címeken történik H: hosszkorrekció beolvasása D: átmérő korrekció beolvasása A H és D cím után a szerszámhoz tartozó korrekciós mező számát kell megadni

73 Szerszám hosszkorrekció
CNC marógépen nem elegendő a szerszám hosszkorrekció beolvasása, hanem be is kell kapcsolni azt Hosszkorrekció bekapcsolása G43 H… Z…. (+) G44 H… Z… (-) Hosszkorrekció kikapcsolása G49 vagy G43/G44 H00 Z…

74 Automatikus szerszámsugár korrekció marógép esetén
Az alakzatok körbe marásához elengedhetetlen a használata, ahhoz, hogy a rajzi méretek felhasználásával tudjuk írni a CNC programot.

75 Automatikus szerszámsugár korrekció programozása
G40: szerszámsugár korrekció kikapcsolása G41: szerszámsugár korrekció balról G42: szerszámsugár korrekció jobbról A szerszámsugár korrekció bekapcsolásakor a D címen behívott korrekciós mezőben található átmérő értékével végzi el a korrekciózást.

76 Automatikus geometriai számítások 1.
Letörés (,C) G1 X..(x2).. Y..(y2).. ,C..(c).. G1 X..(x2).. Y..(y2).. ,C..(c).. G1 X..(x3).. Y..(y3).. G3 X..(x3).. Y..(y3).. R..(r)..

77 Automatikus geometriai számítások 2.
Lekerekítés (,R) G1 X..(x2).. Y..(y2).. ,R..(r1).. G1 X..(x2).. Y..(y2).. ,R..(r1).. G1 X..(x3).. Y..(y3).. G3 X..(x3).. Y..(y3).. R..(r2)..

78 Automatikus geometriai számítások 3.
Egyenes programozása irányszögével Ha a végpontnak csak az egyik koordinátáját ismerjük és egy szögét. G1 X..(x1).. ,A..(α’) G1 Y..(y1).. , A ..(α’) G1 Z..(z1).. ,A..(α’).. A szögmegadás módja az egyes síkokban

79 Automatikus geometriai számítások 4.
Két egyenes metszéspontja G1 ,A..(α1).. G1 X..(x1).. Y..(y1).. G1 X..(x2).. Y..(y2).. ,A..(α2).. G1 X..(x2).. Y..(y2).. ,A..(α2)..

80 Teljes kör programozása
XY síkban: G2/G3 I… J… XZ síkban: G2/G3 I... K… YZ síkban: G2/G3 J… K… Az I,J,K címeken a kezdőponthoz viszonyítva a kör középpontjának növekményes koordinátáit kell megadni, ezért a kezdőpontot úgy célszerű megválasztani, hogy minél egyszerűbb legyen a középpont megadása

81 Térbeli spirál interpoláció
A körinterpolációtól abban különbözik, hogy a kör síkjára merőleges tengely mentén egy egyszerű elmozdulást végez G2/G3 X.. Y.. Z.. R Vagy G2/G3 X.. Y.. Z.. I.. J.. X, Y: körív végpontja Z: a körívre merőleges irányú elmozdulás végpontja R: kör sugara I, J: kör középpontja

82 Koordináta rendszerek kiválasztása
Gépi koordináta rendszer kiválasztása G53 (NEM ÖRÖKLŐDIK) Munkadarab koordináta rendszerek kiválasztása G54, G55, G56, G57, G58, G59 (ÖRÖKLŐDIK)

83 Programozott nullponteltolás
Koordináta rendszer eltolása G52 X… Y…. Az eltolás kikapcsolása: G52 X0 Y0

84 Fúróciklusok A fúróciklusokat a következő műveletekre lehet bontani:
1. művelet: pozícionálás a kiválasztott síkban 2. művelet: tevékenység pozícionálás után 3. művelet: gyorsmeneti mozgás az R pontig (megközelítési pont) 4. művelet: tevékenység az R ponton 5. művelet: fúrás a talppontig 6. művelet: tevékenység a talpponton 7. művelet: visszahúzás az R pontig 8. művelet: tevékenység az R ponton 9. művelet: gyorsmeneti visszahúzás a kiindulási pontig 10. művelet: tevékenység a kiindulási ponton R pont, megközelítési pont: A szerszám a munkadarabot eddig a pontig közelíti meg gyorsmeneti mozgással. Kiindulási pont: A fúrótengelynek az a pozíciója, amelyet a ciklus indítása előtt felvesz.

85 Fúróciklusok konfigurálása
G98: a szerszám a fúróciklus során a kiindulási pontig kerül visszahúzásra. G99: a szerszám a fúróciklus során az R pontig kerül visszahúzásra, következésképp ekkor a 9., 10. művelet elmarad

86 Fúróciklusok kódjai Ciklusok bekapcsolása: Ciklusállapot törlése:
G73, G74, G76, G81,G82, …. , G89 Ciklusállapot törlése: G80

87 Fúróciklus, kiemelés gyorsmenettel (G81)
G17 G81 X__ Y__ Z__ R__ F__ L__ G18 G81 Z__ X__ Y__ R__ F__ L__ G19 G81 Y__ Z__ X__ R__ F__ L__ Furat közép- Talppont Megköze- Előtolás Ism. száma pont lítési pont

88 Fúróciklus várakozással, kiemelés gyorsmenettel (G82)
G17 G82 X__ Y__ Z__ R__ P__ F__ L__ G18 G82 Z__ X__ Y__ R__ P__ F__ L__ G19 G82 Y__ Z__ X__ R__ P__ F__ L__ P cím: várakozási idő

89 Mélyfúró ciklus (G83) G17 G83 X__ Y__ Z__ R__ Q__ E__ F__ L__
G18 G83 Z__ X__ Y__ R__ Q__ E__ F__ L__ G19 G83 Y__ Z__ X__ R__ Q__ E__ F__ L__ Q cím: Fúrás egy lépésének mélysége E cím: Megszakítást követően a visszajáráskor a megközelítési távolság

90 Nagysebességű mélyfúró ciklus (G73)
G17 G73 X__ Y__ Z__ R__ Q__ E__ F__ L__ G18 G73 Z__ X__ Y__ R__ Q__ E__ F__ L__ G19 G73 Y__ Z__ X__ R__ Q__ E__ F__ L__ Q cím: Fúrás egy lépésének mélysége E cím: Szerszám visszaemelésének nagysága

91 Menetfúró ciklus (G84) G17 G84 X__ Y__ Z__ R__ F__ L__
G18 G84 Z__ X__ Y__ R__ F__ L__ G19 G84 Y__ Z__ X__ R__ F__ L__ F címen: G94 esetén menetemelkedés és a fordulatszám szorzata G95 esetén menetemelkedés

92 Balmenetfúró ciklus (G74)
G17 G74 X__ Y__ Z__ R__ F__ L__ G18 G74 Z__ X__ Y__ R__ F__ L__ G19 G74 Y__ Z__ X__ R__ F__ L__ F címen: G94 esetén menetemelkedés és a fordulatszám szorzata G95 esetén menetemelkedés

93 Menetfúró ciklus kiegyenlítő betét nélkül (G84.2, G84.3)
A vezérlő folyamatosan gondoskodik, hogy az F/S hányados pillanatról pillanatra állandó legyen. G84.2: jobbmenet fúrása kiegyenlítő betét nélkül G84.3: balmenet fúrása kiegyenlítő betét nélkül G17 G84._ X__ Y__ Z__ R__ F__ S__ L__ G18 G84._ Z__ X__ Y__ R__ F__ S__ L__ G19 G84._ Y__ Z__ X__ R__ F__ S__ L__ F címen: G94 esetén menetemelkedés és a fordulatszám szorzata G95 esetén menetemelkedés S címen: A főorsó fordulatszáma

94 Kiesztergálás automatikus szerszámelhúzással (G76)
G17 G76 X__ Y__ I__ J__ Z__ R__ P__ F__ L__ G18 G76 Z__ X__ K__ I__ Y__ R__ P__ F__ L__ G19 G76 Y__ Z__ J__ K__ X__ R__ P__ F__ L__ I, J, K címeken a szerszámelhúzás irányát és nagyságát kell megadni ( növekményes adat)

95 További fúróciklusok G85 - Fúróciklus, kiemelés előtolással
G86 - Fúróciklus, gyorsmeneti kiemelés álló főorsóval G87 - Fúróciklus, kézi működtetés a talpponton G88 - Fúróciklus, várakozás után kézi működtetés a talpponton G89 - Fúróciklus, talpponton várakozás, kiemelés előtolással

96 Különleges transzformációk
Elforgatás Léptékezés Tükrözés

97 Elforgatás G68 X… Y… R… …. G69 X, Y: Elforgatás középpontja
R: elforgatás szöge

98 Léptékezés G51 X… Y… P…. …. G50 X, Y: Léptékezés középpontja
P: Léptékezés arányszáma

99 Tükrözés G51.1 X/Y… … G50.1 X/Y X,Y a tükrözés tengelyének koordinátája A kikapcsoláskor az X és Y címre tetszőleges koordináta irható

100 A különleges transzformációk programozási szabályai
A G68 elforgatás és a G51 léptékezés utasítások sorrendje tetszőleges lehet. A két művelet bekapcsolási és kikapcsolási parancsainak viszont egymásba kell skatulyázódniuk, egymást nem lapolhatják át G68 X.. Y.. R.. G51 X.. Y.. P.. … G50 G69 Tükrözést bekapcsolni csak G50 és G69 állapotban lehet, azaz ha nincs sem léptékezési sem elforgatási parancsállapot. A tükrözés bekapcsolt állapotában viszont mind a léptékezés, mind az elforgatás bekapcsolható. A tükrözésre is érvényes, hogy sem a léptékezési, sem az elforgatási parancsokkal nem lapolódhat át. G51.1 X… G50.1 X…

101 Polárkoordinátás adatmegadás
Bekapcsolás G16 Kikapcsolás G15 Bekapcsolás után: X cím: a pólusponttól mért távolság Y cím: a vízszintes tengellyel bezárt szög

102 Alprogram használat Alprogram hívása:
M98 P… L… Ahol: P: alprogram azonosító száma L: ismétlések száma Alprogram vége (visszatérés a főprogramba): M99 Alprogram, hívható főprogramból és alprogramból is. Az alprogramhívások 4 szintig skatulyázhatók egymásba.