A külföldi tőke hatása Miskolc fejlődésére

Az előadások a következő témára: "A külföldi tőke hatása Miskolc fejlődésére"— Előadás másolata:

1 A külföldi tőke hatása Miskolc fejlődésére
Solymári Gábor – MTA RKK ÉMO Szeged, október 27.

2 Miskolc a rendszerváltás előtt
Az ország második legnagyobb városa A 19. század második felétől erőteljes nehézipar-fejlesztés, egypólusú gazdasági szerkezet kialakulása A szocializmus idején nehézipari központ, a kohászat, acélgyártás hazai fellegvára Nagyvállalatok, stratégiai ágazatok - biztonságtudat

3 Külföldi beruházások Miskolcon
A privatizáció és válságkezelés időszaka Zöldmezős beruházási hullám a meglévő kapacitások kihasználásával 2003- Új beruházók elmaradása, fókusz az ipartelepítő tényezők fejlesztésén

4 1989-1996. Privatizáció és válságkezelés
Értékesebb vállalatok privatizációja (pl. DIMAG, Hejőcsabai Cementgyár, Diósgyőri Csokoládégyár, ÉMÁSZ, Lyukóbánya) Folyamatos erőfeszítések a kohászati tevékenység fenntartására Munkanélküliség, elvándorlás A város nem volt a zöld-, és barnamezős termelő beruházások alkalmas terepe.

5 1997-2002. Zöld-, és barnamezős beruházások
Néhány nagyobb iparvállalat megjelenése (pl. Ross Mould, Shinwa, Delco Remy) Külföldi tulajdonú bevásárlóközpontok, hipermarketek, szakáruházak letelepedése Továbbra is hiányzik egy zászlóshajó 2001. megjelenik a Bosch A főbb problémák továbbra is megoldatlanok, az ipartelepítési kapacitások kimerülnek vagy kihasználhatatlanok.

6 2003- Ipartelepítő tényezők fejlesztése
Pozitívum, hogy az autópálya eléri a várost, a K+F kapacitások fejlődnek, de… nem jönnek új beruházók. Hiányosságok korrigálása (ipari park, ipari területek, városmarketing) Törekvés Miskolc újrapozicionálására – iparvárosból a „tudomány és a kultúra városa”. Előtérbe kerülnek az életminőség javítását célzó intézkedések is. 2006. új beruházók megjelenése

7 Szimbólumok egykor és most
A Diósgyőri Acélművek és a Bosch

8

9 Diósgyőri Acélművek A(z egykori) stratégiai vas-, és acélgyártás, a „dicső” múlt és a „küzdelmes” jelen szimbóluma LKM fénykorában 16 ezer munkás, jelenleg ezer alkalmazott 16 év alatt négy külföldi tulajdonos Nouvometal-Szojuzruda Kelet-Szlovákiai Vasmű Cogne Acciaci Donbass Kb. 50 milliárd forint állami támogatás A külföldi tőke néha a probléma megoldása helyett inkább prolongálja azt.

10

11 Bosch A jövő és egy új stratégiai ágazat, a mechatronikára alapozott gépipar szimbóluma. Korszerű technológiával termelő, miskolci K+F-potenciálra alapozott, a térségbe erősen beágyazódott ipari tevékenység. Miskolcon két gyár, 800 alkalmazottal - elektromos kéziszerszámok, gépjármű-elektromossági alkatrészek, K+F-részleg. 2004. Robert Bosch Mechatronikai Tanszék alapítása a Miskolci Egyetemen

12 Külföldi tőkeáramlást segítő és akadályozó tényezők – avagy az érem két oldala
A várost elérte az autópálya. Az ipari területek közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése lassan halad Ipari park, zöldmezős beruházásra alkalmas területek. Több száz hektárnyi barnamezős terület rehabilitációja megoldatlan. Miskolci Egyetemen műszaki tudományos-kutatói potenciál, komoly kapcsolatrendszert építettek ki a régión belül és kívül működő külföldi vállalatokkal Az egyetem oktató-kutató állománya elöregszik, a fiatalabbak elköltöznek. Az egyetem oktatási-képzési spektruma egyre bővül, a műszaki és gazdasági képzések differenciálódnak. A végzett diplomások nem szereznek meg bizonyos, a multinacionális vállalatok számára nélkülözhetetlen ismereteket. Jelentős szabad és olcsó munkaerő-kapacitás. A fiatal, képzettebb munkaerő az álláshelyek hiánya, ill. a magasabb fizetési kilátások miatt elvándorol. A munkanélküliek jelentős részének elavult vagy nincs szakképzettsége, munkavállalási képessége alacsony. A város arculata megújul, „élhetősége” javul. A beruházások miatt négy év alatt négyszeresére emelkedett a város adósságállománya.

13 Köszönöm a figyelmet!