PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 6. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM

Az előadások a következő témára: "PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 6. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM"— Előadás másolata:

1 PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 6. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 6. Dr. Tarnóczi Tibor DE GVK

2 Értékpapírok értékelése
A reáleszközök esetében széles körben használt ún. diszkontált cash flow (DCF) alapú beruházás-gazdaságossági számítások használhatók az értékpapírok értékelésében is. Az értékpapírokkal kapcsolatos döntések meghozatalánál nagyon fontos szerepe van az elméleti árfolyamnak vagy gazdasági értéknek. Az elméleti árfolyam azt az értéket jelenti, amelyet még megéri fizetni egy értékpapírért, ha egy adott hozamszintet szeretnénk elérni. Ha az értékpapírért az elméleti árfolyamnál többet kell fizetni, akkor nem tudjuk elérni a célul kitűzött hozamot.

3 Pénzügyi eszközök elméleti árfolyama
A pénzügyi eszközök elméleti árfolyama egyenlő a pénzeszközből származó pénzáramok jelenértékeinek az összegével. A jelenérték kiszámításánál nagyon lényeges kérdés a diszkontráta meghatározása. Pénzügyi eszközök elméleti árfolyamának a meghatározásakor diszkontrátaként más, hasonló kockázatú eszköz hozamrátáját célszerű választani. Az elvárt hozamrátának mindig szinkronban kell lennie az eszköz kockázatával.

4 Kötvény A kötvény kibocsátásával és értékesítésével az adós beruházási célok finanszírozására, általában hosszúlejáratú pénzügyi kötelezettséget vállal, s ennek eredményeképp likvid pénzeszközökhöz jut. Ez a kötelezettség a kötvényen feltüntetett összeg (névérték), a meghatározott kamat, és az egyéb vállalt szolgáltatások megjelölt időben és módon történő fizetésére, illetve teljesítésére irányul. A kötvény tulajdonosa a kibocsátó cég üzletvitelébe beleszólási joggal nem rendelkezik.

5 Kötvény A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.

6 A kötvény kamata A kötvény kamatozó értékpapír.
A kamatot a kibocsátó állapítja meg a kötvény névértékének százalékában, jellemzően éves futamidőre vonatkoztatva. A fix kamatozású kötvényeknél az előre megállapított kamatláb az egész futamidő alatt változatlan. Ezekre a kötvényekre általában évente egyszer, esetleg kétszer fizetik a kamatokat. Előfordul a lejáratkor történő egyösszegű kamatfizetés, vagy a kamat nyereményként való kisorsolása is.

7 A kötvény kamata I. A változó kamatozású kötvények esetén a kamatszintet valamilyen gazdasági változóhoz kötik: a bankközi kamatlábak, vagy a gazdálkodó eredményességének (eredmény, osztalék, stb.) függvénye a kamat. Gyakori az a megoldás is, hogy a kamatnak a változó rész mellett fix összetevője is van.

8 A kötvény árfolyama A kötvény általában szilárd, kiszámítható jövedelmet biztosít, kockázata alacsony. Ez inkább csak a klasszikus, fix kamatozású fajtákra igaz, amelyek árfolyama – a rögzített jövedelmek miatt – stabil, a névértéktől csak kis mértékben tér el. Az újabb konstrukciók árfolyama viszont a piaci kamatlábak, illetve a gazdálkodás eredményességének függvényében ingadozik, így annak kockázata megnő, de a jövedelmezősége a klasszikus formával szemben többszörös is lehet.

9 Kötvények értékelése A kötvények elméleti árfolyamának a meghatározásakor kétféle pénzárammal kell számolni, az egyik a kötvény után fizetett kamatok sorozata, a másik pedig a névérték visszafizetése, ami történhet egy összegben a futamidő végén, de történhet részletekben a futamidő alatt. A közelmúltban kibocsátásra kerültek olyan kötvények is, amelyek annuitásos törlesztést biztosítanak, azaz minden fizetési időszakban ugyanazt az összeget fizetik a kötvény tulajdonosának, ami tartalmazza a tőketörlesztést és a kamatfizetést is.

10 Kötvény elméleti árfolyama

11 Kötvény lejárati hozama
lineáris interpoláció -- (+) ?0? (-) r r r-

12 Diszkontkötvény gazdasági értéke
Diszkontkötvény kamatlába

13 A kötvény piaci értéke és az aktuális piaci kamatláb kapcsolata

14 A kötvény értéke, a lejáratig hátralévő idő és a hozamváltozás kapcsolata

15 A kötvény megtérülésének elemzése
A kötvény nettó jelenértékének (NPV) a meghatározásával annak az eldöntését lehet támogatni, hogy érdemes-e megvenni a kötvényt. A döntési kritérium ebben az esetben is ugyanaz, mint a beruházás-gazdaságossági számítások esetében, azaz akkor érdemes a kötvényt megvásárolni, ha a nettó jelenérték nagyobb, mint nulla. A kötvény nettó jelenértékének a meghatározása: kötvény nettó jelenértéke = elméleti árfolyam – aktuális piaci árfolyam

16 Elvárt hozamráta  piaci hozamráta
igényelt hozamráta = kötvény névleges hozamráta piaci érték = névérték igényelt hozamráta > kötvény névleges hozamráta piaci érték < névérték igényelt hozamráta < kötvény névleges hozamráta piaci érték > névérték

17 A részvény fogalma A részvény tulajdonosi jogot megtestesítő forgalomképes értékpapír. A részvény a részvényesnek az alaptőke meghatározott hányadát kitevő vagyoni betétjét testesíti meg.

18 A részvényes A részvényes a részvénye által megtestesített vagyoni joga alapján osztalékra jogosult, továbbá likvidációs hányadra tarthat igényt. A részvény a részvényesnek a tulajdonosi viszonyból származó jogait és kötelezettségeit is megtestesíti.

19 Részvény értéke A részvény értéke az elvárt jövőbeni osztalék hozamok jelenértékeként határozható meg. Bonyolult, mert a pénzáramlások nem ismertek előre nincsen lejárati idejük nem könnyű a piac által igényelt hozam-rátákat megfigyelni

20 Az elsőbbségi részvény értéke

21 A törzsrészvény értéke
Az osztalék értékelési modell alkalmazása: 1. Nincsen növekedés az osztalékban. 2. Konstans növekedés az osztalékban. 3. Változó növekedés az osztalékban.

22 Részvényérték (konstans osztalék)

23 Részvényérték (konstans osztaléknövekedés)

24 Részvényérték (szupernormál osztaléknövekedés)
Az értékelés a szupernormál növekedési időszak osztalékai jelenértékének meghatározásával indul, ehhez hozzáadódik a szupernormál növekedési periódust követő időszak normális, konstans osztalékainak jelenértéke.

25 Osztalékhozam + Árfolyamnyereség
Részvények hozama A képlet két részre bontható: Osztalékhozam + Árfolyamnyereség

26 A részvény értéke

27 Osztalékfizetési hányad

28 Újrabefektetési hányad
Újrabefektetési hányad = 1- Osztalékfizetési hányad

29 Növekedési ráta g = ROE * (1 – b) ahol
ROE – saját tőke hozama (saját tőkére jutó nyereség) b – osztalékfizetési ráta

30 P/E mutató