Tk 5- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 5

Az előadások a következő témára: "Tk 5- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 5"— Előadás másolata:

1 Tk 5- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 5
Középszint Az ipari forradalom kibontakozásához vezető tényezők feltárása és az ipari forradalom egyes szakaszai főbb jellemzőinek értelmezése források, térképek, grafikonok és képek alapján: – a mezőgazdaság, a könnyűipar, a nehézipar egymásba kapcsolódó fejlődése, – a közlekedés forradalma, – egy feltaláló és találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások feltárása írott források, ábrák és képek alapján: – a környezet átalakításának pozitív és negatív hatásainak kölcsönhatása, – a találmányok és a mindennapi élet, – a nagyipari munkásság létrejötte, – a környezet rombolása és építése, – a nyomor és az életkörülmények javulása, – műveletlen tömegek és a tömegek művelődése. Emelt szint Az ipari forradalom hatásainak elemzése források, térképek, grafikonok segítségével: – a demográfiai robbanás és az ipari forradalom kölcsönhatása, – városiasodás és ipari forradalom, – a társadalmi szerkezet átalakulása. 6.4 Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és a kor néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. kör­nyezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). Az ipari forradalom eredményeinek (pl. városiasodás, demográfiai robbanás) kibontakozása és egymásra hatása. Tk 5- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 5

2 Egyszer volt, hol nem volt... az ember 23.rész

3 Az ipari forradalom előfeltételei és az ipari forradalom fogalma
Tk. III.54. old. Az ipari forradalom kibontakozása Tk. III.54. old. 28. Az ipari forradalom és következményei A közlekedés forradalma és az ipari forradalom újabb szakasza Tk. III.54. old. Az iparosítás következményei Tk. III.54. old./69-70/

4 Stephenson Ipari forradalom Gépek előállításának gépesítése szabványok
forgácsoló gépek gépek gyár sorozatgyártás Tömegtermelés Európában is megteremtődtek a politikai és jogi feltételei az Ipari forradalomnak mely a XIX. században átformálta Európát is. Demográfiai robbanás Népesség szerkezetének változása Munkásság életviszonyai elviselhetetlenek James Watt gőzgép

5 28 28. Az ipari forradalom és következményei 10. évfolyam
IPARI FORRAGDALOM FOGALMA Gép, gyárak , tömegtermelés Anglia XVIII. század vége/ XIX.század eleje Ipari forradalom előtt: Tökés gazdálkodás- SZABAD VERSENY (NYOMÁSOS GAZDÁLKODÁS) VETÉSFORGÓ, MANUFAKTÚRA Textil ipar (szövő és fonó gépek) WATT gőzgépe Közlekedés forradalma Fulton Gőzhajó STEPHENSON gőzmozdony Vasútépítés A gazdaság húzóágazata Gépek előállításának gépesítése Szabványok sorozatgyártás Demográfiai robbanás Népesség szerkezetének változása URBANIZÁCIÓ Munkásság életviszonyai elviselhetetlenek !!! !!! !!!

6 Az ipari forradalom fogalma
A XIX. századi Anglia, majd az USA, illetve a Nyugat-európai országok gazdasági termelésében ugrásszerűen bekövetkező mennyiségi, minőségi növekedést, melynek során a manufaktúraipart a gyáripar váltotta fel, és a tőke illetve munkaerő a mezőgazdaság helyett már az iparba áramlott, ipari forradalomnak nevezzük.

7 Gyárakban folyó tömegtermelés
Az ipari forradalom A XIX. századi Anglia, majd az USA, illetve a Nyugat-európai országok gazdasági termelésében ugrásszerűen bekövetkező mennyiségi, minőségi növekedést, melynek során a manufaktúraipart a gyáripar váltotta fel, és a tőke illetve munkaerő a mezőgazdaság helyett már az iparba áramlott, ipari forradalomnak nevezzük. A termelés eszközei a kézi szerszámok helyett Gépek kézműipart felváltotta néhány évtized alatt Gyárakban folyó tömegtermelés Új energia forrás: gőz

8 (Megszületése pillanatától számosan vitatták helyességét)
Fogalmi gondok Az ipari forradalom fogalma tudományos szempontból nem tekinthető igazán korrekten, mivel nem csak az iparban következett be mélyreható változás, hanem az élet egyéb területein is. (Ráadásul először a mezőgazdaság alakult át radikálisan – vö. tőkés nagyüzemi mezőgazdaság.) Másfelől egy hosszú elhúzódó folyamatról van szó, nem pedig a forradalmakra jellemző hirtelen lejátszódó radikális fordulatról. Maga a terminus a publicisztika és a politika világából került át a köznyelvbe, onnan pedig a történettudományba. A Révolution industrielle kifejezést először Louis Guillaume francia követ használta az 1820-as években a pamutipar Normandiában és Franciaország északi részében kibontakozó fejlődésének és gépesítésének jellemzésére, majd Blanqui és más szocialisták is alkalmazták. Arnold Toynbee brit történész a Lectures ont he Industrial Revolution in England (1884) című könyve nyomán azonban tudományos körtökben is elfogadottá vált. Az ipari forradalmat történészek egy része három, illetve négy, mások öt szakaszra bontják. Az utóbbi időben kezd elterjedni az a felfogás, miszerint az ipari forradalom egy hosszú folyamat, amely csak mesterségesen bontható szakaszokra. Tk 5 62 old. ) Az ipari forradalom kifejezést a francia szakírók használták az 1820-as években, akik a normandiai pamutipar gépesítésének jelentőségét úgy akarták emelni, hogy az 1789-es forradalomhoz hasonlították. Igazán közismertté azonban akkor vált amikor 1884-ben megjelent Arnold Toynbee Lectures on the Industrial Revolution in England című műve. Megszületése pillanatától számosan vitatták helyességét, felhívva a figyelmet arra, hogy az általa jelölt gazdasági változás gyorsasága egyáltalán nem mérhető a társadalmi forradalmak gyorsaságához, hogy nem lehet pontosan meghatározni kezdetét és végét, hogy az ipari jelző figyelmen kívül hagyja társadalmi szellemi változásokat. Mindezen érvek ellenében azonban a kifejezés megragadt a közgondolkodásban, és mind a mai napig használjuk….. A változás tehát semmiképpen nem volt gyors, de minden esetre rendkívül mélyreható, s az emberi élet minden területére kiterjedt. Ha csak az ipar változásának lényegét akarjuk megragadni, azaz megakarjuk különböztetni a „modern” ipart a „premoderntől”, akkor a következő tényezőket kell figyelembe venni: A gépi meghajtású berendezkedések széleskörű alkalmazása, Az ipari forradalom fogalma igazán közismertté akkor vált amikor 1884-ben megjelent (Megszületése pillanatától számosan vitatták helyességét) Arnold Toynbee - mivel nem csak az iparban következett be mélyreható változás, hanem az élet egyéb területein is. - Másfelől egy hosszú elhúzódó folyamatról van szó, nem pedig a forradalmakra jellemző hirtelen lejátszódó radikális fordulatról.

9 Az ipari forradalom előfeltételei
(Miért Angliában alakult ki először?)‏ - Angliából, az 1780-as években indul, de előfeltételei korábban kezdtek kialakulni - Kialakul a polgári földtulajdon, így a kiindulási pont a mezőgazdaság lesz. A földön bérmunkások, dolgoznak. Vetésforgó gazdálkodás folyik. A takarmánytermesztés jótékony hatással van az állattenyésztésre. (Már trágyáznak is) Az élelmiszer ellátás jó, a mezőgazdasági termelés jobban fejlődik, mint ahogyan a lakosság száma növekszik. - Kiépülnek a bankhálózatok és a hitelszervezetek. Az első bank Angliában az 1694-es alapítású Angol Bank - Anglia fekvése kedvező, szigetország, így jól védhető, jelentős hajóforgalommal rendelkezik, ami olcsó és sok áru behozatalát jelenti. - Sok belső energia forrása van, a szél és a víz energia mellett van vas és szén bánya is Anglia területén - India birtoklása nagyon kedvező a számára, természetesen kereskedelmi szempontok miatt Az ipari forradalom előfeltételei

10 Tömegtermelésnek Ipari forradalomnak tőkés átalakulása Mezőgazdaság
A feltételek kedvező egybeesése (tőkés mezőgazdaság kialakulása, jól működő hivatalszervezet, gyarmatbirodalom, tengeri hegemónia, kedvező földrajzi viszonyok, hitelnyújtó pénzintézet, szabadalmi törvény stb.) miatt először Angliában valósult meg, innen terjed tovább Németalföldre, illetve Franciaországba. Tőkés mezőgazdaság: a földek döntő többsége bérmunkásokat alkalmazó birtokosok ( arisztokraták, dzsentrik, gzdag parasztok kezébe került). Dzsentri: A középkori Angliában a köznemesi réteget, a polgárosodás korában az újnemességet, a tőkés vállakozók rétegét jelentette.  Angliában XVIII. század végén A feltételek kedvező egybeesése miatt először valósult meg Mezőgazdaság tőkés átalakulása gyarmatbirodalom, tengeri hegemónia, kedvező földrajzi viszonyok, pénztőke fölhalmozást Lakosság növekedése A gazdasági fejlődéshez szükséges politikai és jogi környezet Megteremtették feltételeit a Tömegtermelésnek Ipari forradalomnak

11 Mezőgazdaság átalakulása
Tk old: Az erőteljes iparosítás egyik legfontosabb feltétele a mezőgazdaság átalakulása, termelékenységének látványos fokozása volt. Csak akkor szabadulhat fel az agrár munkaerő egy része földeken végzett munka alól, ha a termelékenység növekedése lehetővé teszi a népesség ellátását. Ugyanakkor a jómódú falusi lakosság piacot is jelent az iparcikkek számára. Az angol mezőgazdaság átalakulása …., már a 16 században megkezdődött a földek bekerítésével , a tőkés gazdálkodásra való áttéréssel, a farmergazdaságok kialakulásával , a szabad földtulajdon uralkodóvá válásával. A kisebb gazdaságok tartós bérletek voltak , ritkán paraszti magántulajdon képeztek , s a család művelte a földet, a nagyobb birtokok a tőkés bérlők vagy új nemesek kezén voltak akik földnélküli mezőgazdasági munkásokat alkalmaztak . A termelékenység növelése érdekében kísérleteztek új eljárásokkal , ezek közül a legfontosabb a vetésforgó, amely több előnnyel járt. Egyrészt biztosította a föld termelékenyégének helyreállítását anélkül, hogy ugaron hagyott területek estek volna ki a művelés alól. Másrészt a forgóban alkalmazott hüvelyesek változatosabb táplálkozást, a takarmány növények pedig az istállózó állattartás kialakulását, több trágyát, húst, tejterméket, bőrt eredményeztek. Év Növény csoport 2000 I VI V IV III II 2001 2002 2003 2004 2005 . A mezőgazdaság forradalma kevesebb ember több embert tudjon ellátni élelmiszerrel ehhez új növények (pl. burgonya, kukorica), új eljárások (pl. trágyázás, vetésforgó, gépesítés, általában intenzívebb és szakosodott termelés) és több termőföld (enclosure) kell Az ipari forradalom feltételei 2 2. A népesség jelentős megnövekedése egyesek ennek szívó hatásával magyarázzák a termelés megnövekedését mások ezt elvetik, de mindenképpen elősegíti a termelés növekedését: munkaerő és fogyasztópiac a javuló egészségi helyzet és a több élelem teszi lehetővé a demográfiai növekedést Az ipari forradalom feltételei 3. . A gazdasági fejlődéshez szükséges politikai, jogi és mentális környezet hosszan tartó stabil politikai rendszer, legfeljebb távolabb megvívott háborúk: béke az állam segítse, ösztönözze a vállalkozásokat – pl. Szabadalmi Hivatal a közvélekedés is legyen vállalkozás-barát (Max WEBER: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme) Az ipari forradalom feltételei 4. 4. A vállalkozáshoz szükséges pénz- és tudástőke Kellően vagyonos vállalkozók, és / vagy megfelelően kiépített hitelszervezet Részvénytársasági forma a feltalálók, tudósok és technológiai újítók találmányai hamar bekapcsolódnak a gazdasági életbe Az ipari forradalom feltételei 5. 5. A közlekedés forradalma olcsóbb, gyorsabb és jobb utak a fogyasztópiacokhoz, melyek ezáltal is kibővülhetnek 6. Megfelelő felvevőpiac: elegendő fogyasztó  demográfiai változások az árut oda el is lehet juttatni  a közlekedés forradalma ha nincs, elég piac, újakat kell szerezni  gyarmatosítás

12 Gazdasági jogi és intézményi környezet átalakulása
Tk 5-63.old

13 Anglia földrajzi fekvése

14 Az ipari forradalom kibontakozásának folyamata

15 a gépesítés A textil áruk termelésében kezdődött
Tk3 (Závodszky Géza)-68. old: A termelés gépesítése csak akkor gazdaságos, ha biztosítható a termelés folyamatossága. Ezért a gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődik. Az egyetlen tömegfogyasztási cikk amelyre a XVII. században folyamatosan igény van, a ruházat. A textilipar vált az angliai ipari forradalom „ húzó” iparágává. Előbb a fonást gépesítették, majd megjelentek a szövőgépek. A textilipar alapanyaga mindinkább a gyapot lett. Gépesítették a gyapot előkészítését, a pamutvászon színezését is. Az olcsópamut ingre csaknem mindenkinek szüksége volt. Anglia hihetetlen ütemben növelte a pamutvászon kivitelét. A nyersanyagot a tengeren túli ültetvények rabszolgái termelték. Az angol ipar nyersanyagéhsége így tartotta fönn évtizedekig az újkori rabszolgaságot. A brit törvények ugyanakkor az angol földre lépett rabszolgát szabadnak nyilvánították. A textil áruk termelésében kezdődött a gépesítés A termelés gépesítése csak akkor gazdaságos, ha biztosítható a termelés folyamatossága. Ezért a gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődik. Az egyetlen tömegfogyasztási cikk amelyre a XVII. században folyamatosan igény van, a ruházat. A textilipar vált az angliai ipari forradalom „ húzó” iparágává. Előbb a fonást gépesítették, majd megjelentek a szövőgépek

16 A kibontakozó ipari forradalom megkövetelte közlekedés szállítás
fejlesztését Mac Adam Skót mérnök tervei alapján műutak épültek („makadám” út), de vízi közlekedés még mindig olcsóbb volt. A XVIII. század a csatorna építés jegyében telt

17 Létrejöttek Anglia első pamutgyárai.
James Watt Tk old.: A gazdaság és népesség növekedés fokozta az energia igényt. A fa és a faszén az emberi és állati erő, a víz és a szél energiája már nem bizonyult elegendőnek, olyan erőforrásra volt szükség, amely független a természeti viszonyoktól, bárhol alkalmazható és kielégíti a megnövekedett szükségletet. Ennek következménye lett, hogy korábban is ismert, s a bányászatban már gyakorlatilag alkalmazott gőzenergia hasznosításán kezdtek töprengeni a feltalálók. A korábbi, igen alacsony hatásfokú és gyakorta felrobbanó szerkezetek tökéletesítésével jutott el 1769-ben a glasgow-i egyetem laboratóriumának technikusa –James Watt az első, már valóban működőképes gőzgéphez, amelyet később ő maga számos ötlettel tökéletesített. A közel 5%-os hatásfokú, egyenletes forgómozgást létrehozó masinák alkalmazási köre egyre bővült, az első, közvetlenül gőzgéppel működtetett fonoda 1785-ben nyílt meg. Az ipari forradalom azzal a felfedezéssel indult el, melynek során egy fiatal feltaláló rájött arra, hogy hogyan lehet a gőz erejét felhasználni az emberi erő kiváltására. A fiatal feltaláló James Watt ( ) volt. James Watt január 19-én született a skóciai Greenockban. Apja jómódú hajóács, hajótulajdonos és vállalkozó volt, édesanyja, Agnes Muirhead előkelő családból származott és jó nevelést kapott. Mindketten presbiteriánusok voltak. Watt nem járt rendszeresen iskolába, hanem édesanyja tanította. Kiváló kézügyessége mellett tehetsége volt a matematikához, és lelkesen hallgatta a skót nép történetét és legendáit. Mikor Watt 17 éves volt, édesanyja meghalt, és apja szerencséje is kezdett elpártolni. Watt Londonba utazott, ahol egy évig matematikai műszerek készítését tanulta, majd visszatért Skóciába, és Glasgowban műszergyártó vállalkozásba kezdett. Mivel azonban nem töltötte le hét éves mesterlegénységét egy műszerész műhelyében, a Glasgow-i Hammermen Guild (az a céh, amely az összes, kalapáccsal dolgozó mestert összefogta) meggátolta működését. Wattot a Glasgow-i Egyetem professzorai mentették meg, akik 1757-ben engedélyezték, hogy kis műhelyt nyisson az egyetem területén. Watt négy évvel műhelye megnyitása után barátja, Robinson professzor tanácsára a gőzzel kezdett kísérletezni. Annak ellenére, hogy még egyetlen működő gőzgépet sem látott, megkísérelt egy gőzgép-modellt szerkeszteni. Ez először nem működött kielégítően, de Watt nem adta fel a kísérletezést, és elolvasott minden hozzáférhető irodalmat a témáról. Amikor 1763-ban megtudta, hogy az egyetemnek van egy Newcomen-féle gőzgépe, de azt Londonba vitték javíttatni, rávette az egyetemet, hogy szállíttassák vissza, és vaszerkezet épp hogy csak működött. Ennek ellenére Watt nagy lelkesedéssel kezdett dolgozni saját modelljén, melyet 1765 –ben mutatott be. A gőzgép feltalálását 1769 –hez köthetjük, mert ekkor már Watt működő gőzgéppel rendelkezett. A további tökéletesítéshez a tőke nagy részét a szabadalom megszerzése emésztette fel, amihez akkoriban a parlament jóváhagyása kellett. Hogy biztosítsa az anyagiakat, Watt kénytelen volt 8 éven át földméréssel pénzt keresni. A tengelyhajtás feltalálásával (1781) már özönleni kezdtek a megrendelések. Az ipari forradalom második nagy mérföldkövét jelentette Edmund Cartwright találmánya 1785 –ben, a gőzzel hajtott szövőszék. Létrejöttek Anglia első pamutgyárai. A textilipar robbanásszerű fejlődésének előzménye volt John Kay repülő vetélője (1733) és James Heardgraves Fonó Jennyje (1767) ám ezek ugyan a gépesítés bizonyos fokát már megvalósították, ám a meghajtás még emberi erővel történt. A gőz, mint hajtóerő megjelenése valóban forradalomszerű módon fejlesztette a textilgyártást. A gőzgépek által előállított jóval nagyobb mennyiségű textiláru piacokra szállítása azonban már a tömegtermelés kezdetén óriási gondot kezdett jelenteni. A fajlagosan olcsóbb - vagyis adott termékre eső kisebb előállítási költség miatt alacsonyabb árral rendelkező – textilárura óriási volt a kereslet, és a piacok várták is az angol pamutgyárak termékeit, ám a szállítás – közlekedés forradalmára is szükség volt a feladat megoldásához. gőzgép Alkalmas a gépek meghajtására (1769) Skót mechanikus Az ipari forradalom második nagy mérföldkövét jelentette Edmund Cartwright találmánya 1785 –ben, a gőzzel hajtott szövőszék. Létrejöttek Anglia első pamutgyárai. A gőz, mint hajtóerő megjelenése valóban forradalomszerű módon fejlesztette a textilgyártást.

18 Tk. 5-67. old) Vas felhasználás is egyre nőtt
Tk old) Vas felhasználás is egyre nőtt. Ebben természetesen továbbra is szerepe volt a hadiiparnak, de mindinkább vasat igényelt a textilipar is. A korábban fából készült gépek és faszerkezetű üzemcsarnokok tűzveszélyessége arra sarkallta a tulajdonosokat, hogy amit lehet, vasból készítsenek. A vaskohászat fejlődése egyébként már a 18 század elején megindult, amikor a mind nehezebben beszerezhető, s ezért egyre drágább faszén helyett a szénből előállított kokszot kezdték alkalmazni a kohókban. Ezzel a kohászat függetlenedett a fa kitermeléstől, a vasfeldolgozás új központjai a szénbányák mellé települtek. A fémből készült gépek iránti igény a fémfeldolgozás módszereit finomította, egyre pontosabb és nagyobb teljesítményű szerszámgépekre volt szükség., s már a 18 század végén megindult a gépek gépekkel való előállítása. A nyersanyagban- elsősorban szénben és vasércben gazdag területek váltak a legfontosabb iparvidékké, fokozódott a már ismert bányák kiaknázása, és megindult az új lelőhelyek feltárását célzó tudományos és műszaki kutatás is. A vaskohászat fejlődése a 18 század elején megindult a faszén helyett a szénből előállított kokszot kezdték alkalmazni a kohókban. Vas felhasználás nőtt .Ebben szerepe volt a hadiiparnak, de mindinkább vasat igényelt a textilipar is.

19 Közlekedés forradalma
A közlekedés és szállítás nagy ugrása 1825. szeptember 27-én Stockton és Darlington között megnyitották a világ első vasútvonalát, melyen végigzakatolt a Stephenson-féle gőzmozdony. A 36 kocsiból álló szerelvény hatalmas embertömeget szállított egyik helyről a másikra. Később számtalan konstruktőr munkája közül a Stephenson-mozdony bizonyult a legjobbnak ben Ranhill-ből induló 5 résztvevős versenyben Stephenson „Rakéta” elnevezésű mozdonya 48 km/órás sebességgel lekörözte a vetélytársakat tól Angliában a Trevithick- és a Stephenson-féle mozdonyokat állították a vasúti közlekedés szolgálatába. Európában - Anglia után - elsőként Belgiumban, Brüsszel és Mechelen között közlekedett Stephenson lokomotívja. Közlekedés forradalma Stefhenson Anglián vasút építési láz lett úrrá A vasútépítés újabb jelentőséget adott a gőzgépnek, s piacot teremtett a szén, a vas számára, és megoldotta az olcsó szállítást is és 1850 között a szén- és vastermelés megháromszorozódott. A gazdaság húzóágazata lett a vasút építés

20 Tk. III.(Z)-70.old:

21 Az ipari forradalom újabb szakasza
gépek előállításának gépesítése Az ügyes műszerészek kézi szerszámokkal bármilyen szerkezetet előtudtak állítani, de lassan és drágán. A gépek iránti kereslet kifizetővé tette a sorozat gyártásukat A gépgyártásban kulcsszererepet játszottak a forgácsoló gépek A faiparban régen használt eszterga-, maró-, gyalu-, és fúrógépeket- ezeket emberi vagy vízi erővel hajtották- tovább fejlesztették, minden alkatrészüket vasból készítették. Bevezették a szabványokat (kötelező egységes méret)

22 A napóleoni törvényhozás
Európában XVIII. sz. végén az intézmények és jogrendszer területén Tk 5- 68old)….Angliában a jogi feltételek már korán megteremtődtek a gazdaság kibontakozásához. A kontinensen ezzel szemben a régi elavult intézmények megcsontosodtak, s olyan mértékben álltak szemben a vállalkozásokkal, hogy békés átmenetre nem igazán volt lehetőség. A döntő fordulatot a francia forradalom hozta meg az ancien régime lerombolásával, s azzal a racionálisabb jogrendszerrel, ami végső formáját a Code Napoleonban nyerte el. A forradalom megteremtette a földmagántulajdont, eltörölte a belső vámokat és illetékeket, felszámolta a céheket, monopóliumokat, privilegizált vállalatokat. Az önkényes adókat ésszerű és egységes adórendszer váltotta fel, és betiltották mind a munkavállalók, mind a munkaadók szervezeteit, szövetkezéseit. A napóleoni törvényhozás azután a forradalom vívmányait ötvözte a több évszázados szokásokkal és hagyományokkal, kompromisszumot teremtve így a helyi igényekhez igazított római jog és a forradalmi jog között.. Az 1804-ben megjelent Code civile abszolút szent és sérthetetlen jognak tekinti a magántulajdont, törvényesíti az adásvétel szabadságát, és az érvényes szerződéseket a törvény erejével ruházza fel. Elismeri a váltót, illetve a kereskedelmi értékpapír egyéb formáit, és engedélyezi a kamatra való pénzkölcsönzést. Az 1807-ben kihirdetett Code de Commerce pedig az első olyan törvénykönyv, ami átfogóan szabályozza az üzleti vállalkozás formáit. A franciák természetesen mindezeket a törvényeket magukkal vitték az általuk meghódított területekre (pl Belgium, Rajna-vidék, Itália, Észak-Németország stb.) hatásuk azonban más, közvetlenül francia uralom alá nem került vidékeken is érződött (Pl poroszország) Változást hozott a Francia forradalom eltörölte a belső vámokat és illetékeket, felszámolta a céheket, monopóliumokat bevezették az egységes adórendszert (Delcroix A szabadság vezeti népét) A napóleoni törvényhozás forradalom vívmányait ötvözte a több évszázados szokásokkal és hagyományokkal, kompromisszumot teremtve így a helyi igényekhez igazított római jog és a forradalmi jog között.. Európában is megteremtődtek a politikai és jogi feltételei az IPARI FORRADALOMNAK mely a XIX. században átformálta Európát is.

23

24 Az iparosítás következményei
Az ipari forradalom teremtette ellentmondások

25 Népesség növekedés A népesség a XVIII. sz egész Európában növekedett, ott is nőtt ahol nem beszélhetünk ip.forr. A Föld népesség növekedésében valószínűleg a természet is közre játszott, a XVII.sz végén véget ért az un. kis jégkorszak, enyhébbek lettek a a telek, elmaradtak a nyári fagyok, jobb lett a termés, ritkábbá váltak a pusztító éhíségek 1720-ban tombolt utoljára a pestis, majd látszólag ugyan olyan titokzatosan mint ahogy megjelent eltűnt. Eltűnésében valószínűleg közre játszott a jobb táplálkozás, de eltűnt fő terjesztője is, a fekete vándorpatkány.

26 Népesség mozgása … a migráció volt a legjellemzőbb vonása az ipari forradalom kora demográfia változásainak. Egyik alapvető mozgás irány… a mezőgazdasági népesség feleslegének városokba áramlása, a másik az önkéntes vagy erőszakolt kivándorlás Észak-Amerikába, majd a század végétől Ausztráilába. Tk old … a migráció volt a legjellemzőbb vonása az ipari forradalom kora demográfia változásainak. Egyik alapvető mozgás irány… a mezőgazdasági népesség feleslegének városokba áramlása, a másik az önkéntes vagy erőszakolt kivándorlás Észak-Amerikába, majd a század végétől Ausztráilába. A tenegeren túl jobb megélhetési lehetőségeket, az aranyláz idején gyoes meggazdagodást kerestek , esetleg vallási vagy nemzeti elnyomatás miatt menekültek oda. A deportáltak fizetésképtelen adósok vagy bűnözők voltak. Az ipari forradalom korában létrejött új város, de még az a település is, amelynek volt középkori előzménye, teljesen új képet mutatott. Nem épült városfal, ha volt akkor leromboltották, beépítették. Funkció szerint elkülönült városnegyedek jöttek létre. Az üzleti és hivatali központ a munkaidő alatt élt csak este és éjszaka kihalt volt (pl. City). A jómódúak az elegáns negyedekben, a belvárosi sugárutak palotáiban vagy a zöldövezet villáiban laktak; itt kezdődött meg először a csatornázás és a közvilágítás kialakítása. Az ipari negyed a nagyvárosok peremén alakult ki, sűrű füstöt eregető gyárak mellett jöttek létre a munkásnegyedek, hiszen tömegközlekedés még nem volt, munkahely és lakóhely nem eshetett távol egymástól. A városok ezen részei mutatták a legrosszabb képet. Ütött-kopott hatalmas bérkaszárnyák és nyomorúságos viskók adtak fedelet az itt élőknek, nem volt folyóvíz, csatornázás és mellékhelyiség. Zsúfolt, apró lakásokban gyakori volt a járvány, magas a csecsemőhaalndóság, a munkahelyi balesetek következtében sokan megrokkantak, általában alacsony volt a születéskor várható élettartam. A gépi nagyipar –különösen a bányászatban, a gépgyártásban és a textiliparban- óriási munkáskoncentrációt eredményezett. A gyárakban gyakran több ezer ember munkáját hangolták össze. Ahol lehetett, és nagyon sok helyen lehetett, ott női vagy gyermek munkát alkalmaztak, az utóbbi szűkebb munkahelyeken (pl bányákban) kifejezetten ideális volt. Természetesen bérük elmaradt a frérfiakétól. Minden ipari munkás helyzete hasonlított azonban abban, hogy a munka folyamatosan intenzív, monoton és igen hosszú volt, a munkaidő általában napi órát tett ki. Nem volt szabadság, betegség, rokkantság vagy öregség esetén a megélhetés –nem lévén társadalom biztosítás- szinte lehetetlenné vált. A nagyvárosi élet gyökeresen új helyzeteket, jelenségeket produkált, s ezek hatással voltak a kor emberének lelki egészségére is. A nyomasztó környezetben, a körülötte nyüzsgő sok ezer ember között ijesztővé vált a nagyvárosi ember magányossága. Kiszakadt a falu patriarchális közösségéből, ahol mindenki ismer mindenkit, ahol természetes (mindmáig az), hogy ismeretlen emberek köszöntik egymást, s ahol mindig lehetett valakinek a segítségére számítani. A kiszolgáltatottság érzése s a közösség erkölcsi kontrolljának hiánya gyakran terelte a taljvesztett embereket az alkoholizmus, a szexuális szabadosság, a porostitució vagy a nagyvárosi bűnözés felé. ….

27 Az ipari forradalom teremtette ellentmondások
A nagyváros sajátos életformát és életkörülményeket teremtett, vagyoni helyzetének megfelelően a lakosság is elkülönült. A leggazdagabbak villanegyedekbe és bérpalotákban, a középréteg a kertvárosokban éltek. A szegények tömegei minden higiéniát nélkülöző nyomornegyedekbe kényszerültek A bányászat fellendülésével, a szén fokozott felhasználásával és a nagy iparvárosok kialakulásával új probléma jelent meg a környezetszennyezés

28

29 Az ipari forradalom Tömegtermelés XVIII. század végén Anglia Gépek
Gyárakban folyó tömegtermelés Gépek gőzgép James Watt Stefhenson szabvány (kötelező egységes méret) sorozat gyártás

30 Ipari forradalom

31

32 London városképének jellegzetes elemei ezek a vörös téglaházak, melyekben munkáslakásokat alakítottak ki.

33 Érettségi feladatok

34 Mutassa be a források és ismeretei alapján a „vasútépítés forradalmát”
Mutassa be a források és ismeretei alapján a „vasútépítés forradalmát”! Válaszában térjen ki arra, hogyan hatott a vasútépítés a gazdaság egészének fejlődésére!

35 Stephenson vezetésével; a mozdony után hat vagon következett szénnel és liszttel, ezek után egy vagon, melyben a vasút igazgatói és tulajdonosai foglaltak helyet személyzetükkel, ezt követte húsz szenes vagon, melyeket utasok számára alakítottak át, és zsúfolva voltak velük s végül hat, szénnel megrakott vagon. Darlington felé az út nagyon lejtett, s Stephenson elhatározta, hogy ezen a helyen kipróbálja a mozdony gyorsaságát; jelt adott, s miután tiszta lett az út, a sebességet óránként tizenöt mérföldre (24 km) növelte. Amikor a vonat megérkezett, Darlingtonban kiderült, hogy a vagonokban 450 utas volt, a vonat súlya pedig 90 tonnát tett ki.”

36 A vasútvonalak hossza (km)
Nagy-Britannia A többi európai ország USA 1840 1348 1577 4535 1850 10653 12851 1860 16787 35075 14517

37

38 A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a vasútépítés forradalmát mutatjan be, és feltárja ennek a gazdaság egészére gyakorolt hatását. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–4

39 térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy az ipari forradalom a XVIII. század utolsó évtizedeiben, Angliából indult ki, a vasútépítés forradalma pedig a XIX. század első felében/középső harmadában következett be Európában. 0–4

40 Szaknyelv alkalmazása
M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (kereskedelem, vasút, gőzhajó stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (tőke, gyár, gőzgép, nehézipar, húzóágazat stb.). 0–4

41 Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy vasúton óriási mennyiségű árut lehetett gyorsan szállítani, és megállapítja, hogy vasútépítési láz tört ki. 0–4

42 Eseményeket alakító tényezők feltárása
M A vizsgázó alapvetően a vasútépítés forradalmának jelenségeit elemzi, és feltárja ezek gazdaságfejlesztő hatását. T Pl. rögzíti, hogy az ipari forradalom előtt csak vízi úton lehetett olcsón tömegárut szállítani, és megállapítja, hogy a vasút ezt gyorsan és pontosan lehetővé teszi. T Pl. rögzíti, hogy a vasúti közlekedés által új területeket lehet bekapcsolni a gazdasági vérkeringésbe (piac és nyersanyagok), és megállapítja, hogy a vasútépítés hatalmas megrendeléseket jelent a nehéziparnak (bányászat, kohászat, fémfeldolgozás), vagy megállapítja, hogy jelentősen felgyorsult a kommunikáció sebessége. 0–6

43 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2

44 Ipari forradalomnak Ipari forradalomnak
forgácsológépek Szabványok (kötelező egységes méret) sorozatgyártás gépek gyár Gépek előállításának gépesítése Tömegtermelés Európában is megteremtődtek a politikai és jogi feltételei az Ipari forradalomnak mely a XIX. században átformálta Európát is. Demográfiai robbanás Népesség szerkezetének változása Munkásság életviszonyai elviselhetetlenek James Watt gőzgép

45 Stephenson Ipari forradalom Gépek előállításának gépesítése
forgácsológépek Szabványok gépek sorozatgyártás gyár Tömegtermelés Európában is megteremtődtek a politikai és jogi feltételei az Ipari forradalomnak mely a XIX. században átformálta Európát is. Demográfiai robbanás Népesség szerkezetének változása Munkásság életviszonyai elviselhetetlenek James Watt gőzgép