Integrált szolgáltatások a Smart City témakörben

Az előadások a következő témára: "Integrált szolgáltatások a Smart City témakörben"— Előadás másolata:

1 Integrált szolgáltatások a Smart City témakörben
A BME fejlesztési lehetőségei Dr. Kovács Kálmán Jövő Internet fejlesztések és alkalmazások BME IB 017, Budapest, november 18. 1 1

2 BME EIT Smart City tevékenység
A BME EIT Smart City tevékenységének lényeges elemei: A Smart City témakör sikeres műveléséhez a BME szinte valamennyi karának részvétele és együttműködése szükséges Hasonló kezdeményezések: FuturICT, Duna Stratégia, Űrtevékenységek, stb. Közös BME Smart City koncepció kialakítása Közös pályázatok: Pályázatot nyújtottunk be a Horizon 2020 Teaming tenderbe Elindítottuk a Horizon SCC1-Smart City pályázatban való részvétel szervezését. Beadási határidő: Kezdeményeztük a Smart City tagozat létrehozását a Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform keretében Ebben meg kívánjuk szólítani a vidéki városokat, az akadémiai szférát, a szakmai szervezeteket, és az érdeklődő ipari partnereket egyaránt Tanácsadó és fejlesztő szolgáltatásokat ajánlunk azon városok részére, akik a jövő évben megnyíló TOP operatív programban Smart City fejlesztéseket terveznek. Segítjük a külföldi partnerekkel történő együttműködést és a know how átvételt

3 Smart City ? Okos Város ?

4 Okos Város ? Smart City ? Miért vált ilyen fontossá?
Miért éppen a városok? Mit értünk azon, hogy „smart” ? Hol állunk a nemzetközi összevetésben? Milyen szerepe van az európai és a hazai jövőképben? Milyen szakmai kihívást / feladatot jelent? Melyek a hazai és uniós források? Kik az együttműködő partnerek?

5 EU - Társadalmi kihívások H2020
1. Egészség, demográfiai változások és jólét 2. Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság 3. Biztonságos, tiszta és hatékony energia 4. Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés 5. Éghajlatváltozás, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok 6. Európa a változó világban - inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak 7. Befogadó, innovatív, körültekintő és biztonságos társadalmak.

6 Energiafogyasztási prognózisok
az EU-ban 2020-ra Intézkedések nélkül 15 év alatt 20%-os növekedést prognosztizáltak. Az első (2005-ös) intézkedések csak átmeneti hatásúak voltak!

7 „fenntartható megoldások igénye”
EU 20/20/20 „fenntartható megoldások igénye” EU 20/20/20 (azaz 2020-ra 20%-os CO2 csökkenés) csak hosszú távon is ható változtatásokkal érhető el. Drasztikus változás – integrált megoldás szükséges az energiatermelés és energia felhasználás a közlekedési és szállítási rendszerek az infrastruktúra (épített környezet – épület, közmű) az informatikai és kommunikációs technológiák területén. Fókuszban a városok az EU lakosság 75%-a városokban él, az EU energiafelhasználás 70%-a városokban történik, az EU szennyezőanyag-kibocsátás 70%-a városokból történik.

8 Smart City stratégiák 3 pillére az EU-ban
1. Fenntartható városi mobilitás alternatív energiák alkalmazásával: - közösségi közlekedésben, logisztikában, - tervezés és üzemi menedzselés. 2. Fenntartható energiahatékony épületek és körzetek: - energiahatékonyság növelése, - a megújuló energia felhasználási arányának növelése, - a közösség életminőségének javítása. 3. Integrált infrastruktúra létrehozása: - az energetika, a közlekedés és az IKT összekapcsolására, - a hatékonyság és a fenntarthatóság növelése céljából. 8

9 Okos városok az EU-ban Realizált okos-város megoldások és a jövőbeli tervek: 500 ezer feletti lakosságú városok közül: 90 % 100 és 200 ezer közötti lélekszámú városok (240) közül: 51% Ez azt mutatja, hogy a kisebb városok még a tervezési fázisban vannak, de ez az arány változóban van. A magyar városok a rangsorok alján szerepelnek Az EU kiemelt prioritásként kezeli az okos- város programját A Horizont 2020-as program: Több okos-város pályázati kiírás jelentős összeggel

10 Az EU Smart City program célkitűzése
Felgyorsítani az innovációt és a befektetéseket azzal a céllal, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti feltételek javuljanak. A Smart City program azt jelenti, hogy: A városlakok életminősége javul Növeli a hatékonyságot és versenyképességet helyi és EU szinten Javítja az erőforrások hatékony felhasználását és Elősegítí a káros anyag kibocsájtás csökkentését A Smart City program új paradigmaként jelenik meg a városok technológiai, gazdasági és szociális témájú fejlesztéseiben.

11 Smart City stratégiák 3 pillére az EU-ban
1. Fenntartható városi mobilitás alternatív energiák alkalmazásával: - közösségi közlekedésben, logisztikában, - tervezés és üzemi menedzselés. 2. Fenntartható energiahatékony épületek és körzetek: - energiahatékonyság növelése, - a megújuló energia felhasználási arányának növelése, - a közösség életminőségének javítása. 3. Integrált infrastruktúra létrehozása: - az energetika, a közlekedés és az IKT összekapcsolására, - a hatékonyság és a fenntarthatóság növelése céljából. 11

12 BME EIT célkitűzések Nemzetközi kutatási és innovációs elnyert pályázati támogatások növelése: benyújtott pályázatok számának növelése sikeres pályázati arány növelése az okos város ismeretek , know-how hazai elterjesztése Módszertan: pályázati infrastruktúra hatékonyságának növelése a BME-n kutatási és innovációs potenciál növelése az intelligens városok témakörében a BME-en és magyar városokban 12

13 Módszertan 1. Pályázati infrastruktúra hatékonyságának növelése a BME-n BME szervezeti bázis: Egyesült Innovációs és Tudásközpont (EIT) 13 innovációs- és tudásközpont 8 BME kar szakmai hátterével EU-s együttműködő partnerek: Urban Software Institute – Németország Fraunhofer Institute 2. Kutatási és innovációs potenciál növelése az intelligens városok témakörében a BME-n és magyar városokban Kiválósági Központ: Új tudásközpont létrehozása az okos város témakörében a BME-EIT keretein belül, Kiválósági Központ minőségben hazai együttműködő partnerek: Magyar városok innovációs készségének emelése az okos város témakörében: BME – városi együttműködések kiépítése az Operatív Programok ( ) keretében 13

14 BME EIT szervezeti felépítése
14

15 EIT BME koordinációs tevékenysége
EIT horizontálisan szervez BME Rector Faculty ÉMK Faculty GPK Faculty VIK Other Faculty Other Faculty ... Dep G & S Dep AM Dep ET other Dep ... other Dep EIT Dep P & G. Dep MO&EI Dep ED other Deps ... other Deps other Dep other Dep Dep NS&S other Deps other Deps Dep BIT-SRG Dep MIS-SRG other Deps

16 A BME EIT innovációs- és tudásközpontjai
Anyagtudományi és Nanotechnológiai Tudásközpont Egészségipari Mérnöki Tudásközpont Egyetemközi Távközlési és Informatikai Kooperációs Kutatási Központ Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont Integrált Energetikai Tudásközpont Intelligens és Beágyazott Rendszerek Tudásközpont Közlekedés, Jármű és Logisztika Tudásközpont Mobil Innovációs Központ Morgan Stanley – BME Pénzügyi Innovációs Központ Műegyetemi Technológia- és Tudástranszfer Iroda Műegyetemi Tudományos Műhelyek és Tehetséggondozás Projektiroda Villamoskari Hallgatói Innovációs Központ Virtuális Valóság Laboratórium 16

17 A BME EIT Smart City BME-s szakmai kompetenciái és koordinátorai
Energetika : Prikler László, VIK Intelligens épület : Pálfy Sándor ÉMK Közlekedés: Rohács Dániel, Varga István , KJK Klíma: Bozó László, Környezetvédelem: Molnár Mónika és Feigl Viktória, VBK Egészségügy: Vajda Lóránt, VIK EMT Közösségi részvétel a városfejlesztésben: Orbán Annamária, GTK IKT: Lengyel László, VIK IKT Horizontális kapcsolat: Jereb László, BME EIT Alrendszerek összehangolása-rendszer integráció : Kovács Kálmán -Bakonyi Péter- Rohács Dániel-Henk Tamás-VIK- EIT 17

18 BME pályázati potenciálja a H2020-ban
A BME tapasztalt és sikeres pályázó az EU keretprogramjaiban Ez a készség a BME nemzetközi tudományos teljesítményén és kapcsolatrendszerén alapul A BME eddig 33 EU Horizont-2020 pályázatot nyújtott be A BME és az „Urban Institute!” közös H2020 pályázatbeadásán dolgozik okos-város témakörben Nemzetközi összehasonlításokat tekintve tovább kell növelni a BME EU-s pályázati képességét 18

19 A projekt személyi részvevői
Tudományos vezető: Bozó László akadémikus Kiválósági Központ vezető: Dr. Kovács Kálmán, a BME EIT Szakmai koordinátor: Dr. Bakonyi Péter BME EIT vezető tanácsadó Módszertani vezető: Lutz Heuser (Prof. Dr. Dr. eh.) Kutató és innovátor részvevők: - a BME tudományosan minősített kutatói, - a BME ipari együttműködésben jártas munkatársai, - a BME hallgatói - a BME szakmai partnereinek képviselői 19

20 Smart City Intelligens-Zöld-Egészséges Város

21 Köszönöm a figyelmet!