A kelet-ázsiai magterület: Japán

Az előadások a következő témára: "A kelet-ázsiai magterület: Japán"— Előadás másolata:

1 A kelet-ázsiai magterület: Japán
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2 Kelet-Ázsia fogalma Határai Mérete: Részei:
Vitatható É- és Belső-Ázsia felé: Szibéria, Mongólia, ÉNy-Kína, Tibet Mérete: 12 mó km2 (V8%) 1,6 Mrd fő (V23%)  VR1. Részei: Túlnyomó része Kína: földrésznyi ország: 9,6 mó km2 (VR3.)  részben Belső-Ázsia is (Tibet, ujgur régió) Tajvan, Hongkong (NIC1) Korea (NIC1): közepes méretű ázsiai ország (É-D: 1127, Ny-K: 645, 222 ezer km2, 75 mió lakos) Japán 2 2 2

3 Kelet-Ázsia: út a gazdasági hatalom felé
Évtizedek óta a világ kiemelkedően gyorsan fejlődő gazdaságai Történelmileg páratlanul rövid idő alatt Egyetlen nem nyugati kultúrrégió a világgazdaság fókuszai között Egyetlen nem Ny-i civilizáció alapjairól indulva Saját kultúrájának, hagyományainak megőrzése Mongoloid nagyrassz Nemzetiségek 4 államalkotó kelet-ázsiai nemzet: mongol, kínai, koreai és japán Egyéb nemzetek alárendelt helyzetben (pl. tibeti, ujgur) Kultúra: Kínai kultúra hatásterülete (központban az evilági élet erkölcsi tanításai): buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus  egymással összefonódva univerzizmus Japán: sintóizmus Kisebb-nagyobb helyi vallások 3 3

4 A japán gazdasági csoda fél évszázada
4 4

5 Japán: több mint 2000 éves történelmi múlt
XVII. sz. első harmadáig: császárok (tenno) Kulturális és kereskedelmi kötődés Kelet-Ázsia térségeihez (főleg, Kína, de Korea elözönlése is) Főváros: Kyoto Hadsereg hatalma (vezére a sógun)  teljes elszigeteltség (Tokugawa sógun-dinasztia) Központosított, feudális alapokon Főváros: Edo (ma Tokió) XVIII. sz. vége: eu-iak sikertelen gazd-i kapcsolat felvétele XIX. sz. közepe USA sikeres kapcsolatfelvétel Angolok, franciák, hollandok, oroszok is követik 1868–1912: császári hatalom visszaállítása (Mutsuhito tenno) Meidzsi (=felvilágosult) korszak 5 5

6 Japán: Meidzsi-reformok: polgári átalakulás, gyors felzárkózás
Feudális földbirtok kisajátítása  felszabadult jobbágyok  olcsó munkaerő a modernizálódó gazdaságban Első manufaktúrák Kezdetben leggazdagabb feudális családokban termelőeszközök felhalmozódása  monopolszervezetek kialakulása Állam szerepe Tőkés rend megszilárdítása Központi bank: nagyipar, közlekedés, hírközlés fejlesztése Hűbéri társadalmi hierarchia eltörlése, új közigazgatási rsz. 46 prefektúra Lakosság szabad mozgásának engedélyezése Belső vámok, forgalmi korlátozások eltörlése Egységes nemzeti piac 6 6

7 Japán oktatás reformja
Addig lakosság döntően analfabéta volt Kötelező elemi oktatás bevezetése (több fejlett országot is megelőztek) 1880-as évek: 6–13 éves fiúk 54%-a, lányok 19%-a iskolába járt 1900: 95% írástudó Képzettebb munkaerő  Ny-i technológiák átvétele 7 7

8 Gyors ipari fejlődés főleg a katonai erő fejlesztésére
Területi hódítások 1870: Ryukyu-szk 1890: Tajvan és Korea Oroszok elleni győzelem  D-Szahalin, Kuril-szk I. vh. után: Mariana-, Marshall- és Karolina-szk ‘30-as évek: Mandzsúria (cél: egész Kína) Konfliktusok az USA-val USA: stratégiailag fontos anyagok, eszközök szállításának leállítása 1941: Pearl Harbor  csendes-óceáni háború 1945: atombomba Hiroshimára és Nagasakira Japán birodalom összeomlása Gazd-i potenciál megsemmisülése Külbirtokok elveszítése (1972: visszakapja USA-tól Ryukyu-szk-t, de Oroszo nem adja vissza Kuril-szk-t) 8 8

9 A japán gazdasági csoda fél évszázada
Elvesztett háború  nemzeti vagyon ¼-e megsemmisült Mélypont, ország felemelkedésének alapjai Szorgalom Takarékosság Tudás (korábban felhalmozott humántőke) Néhány év alatt megfontolt gazdasági tervezéssel és a világpolitikai erőviszonyok megváltozásával legfontosabb ágazatokat újjáélesztette 9 9

10 Megváltozott világpolitikai viszonyok következménye
USA: nehézipar fejlesztését ellenőrzése alá vonta megszálló hatalomként USA: Kommunista Kínával konfliktus, majd 1950–1953 koreai háború  nélkülözhetetlen Japán szerepvállalása támaszpontként és ellátó bázisként  USA tőkeinjekciói az általa halálra ítélt Japán iparba Japán: kihasználta ezt  gazdaság tudatos, gyors talpra állítása és fejlesztése  eltérő időtartamú tervidőszakok, egymásra épülő célkitűzésekkel 10 10

11 A japán gazdasági csoda fél évszázada
1980–1995: 700 mrd $ külkereskedelmi többletből tőkére tett szert és 25–30%-os hazai beruházási ráta mellett  világ legnagyobb hitelezője lett Kiemelt szerepet kapnak külföldi működőtőke beruházásai is  főként Ázsia újonnan iparosodó országaiba Külföldi beruházási politikája is pontosan tervezett  eltérő beruházásai hullámok 11 11

12 Beruházások 1. hulláma Nyersanyag- és energiaszállítást célozta  nyersanyag lelőhelyek, kőolaj- és földgázmezők megnyitását finanszírozták  Ausztráliában, Perzsa (Arab)-öböl, több DK-ázsiai országban Érctömörítőket, kohászati bázisokat hoztak létre a kitermelőhelyen  csökkentsék a szállítandó nyersanyag tömegét és távol tartsák a környezetszennyezést 12 12

13 Beruházások 2. hulláma Kereskedelem- helyettesítő típusú  importkorlátok, ill. vámfalak megkerülésére irányult  gépkocsigyártó üzemek számos ázsiai országba, Ausztráliába, Európába, főként USA-ba Szomszédos országok olcsó munkaerejét kihasználva  elektronikus háztartási, híradástechnikai, szórakoztató elektronikai gépek tömeggyártásának kezdete 13 13

14 Beruházások 3. hulláma Jen felértékelődése  USA-ban előállított autó és máshol gyártott elektronikai cikkek olcsóbbak, mint a Japánban készült megfelelőik  VISSZAEXPORT DK-ázsiai országok bankjainak, szállodáinak, kereskedelmi hálózatainak birtokbavételére irányult  hosszú távú piacmegszerzés érdekében 14 14

15 A japán gazdasági csoda fél évszázada
Hagyományos stratégia: növekvő ipari exportbevételekre alapozott hosszú távú fejlődés  1950–1960-as évek: átlag 10%-kal nő termelési teljesítmény De 1973 olajválság!  elkövetkezendő két évtized: csak évi 5–6%-os növekedés 1990-es évek: világgazdasági eseményei: stagnálás  várat magára a gazdaság új növekedési pályára történő állítása 15 15

16 Export gátló tényezők az 1990-es évektől
Nagy külföldi üzemtelepítések  megingott a gazd alapja: feldolgozóipar Fejlett partnerek erősödő piacvédelme Egyes japán termékek hirtelen megdrágultak Jen felértékelődése Hazai bérszínvonal emelkedése Befogadó országok olcsóbb munkaereje Stratégiai ágazatok versenyképessége csökken 16 16

17 Fordulat a gazdaságépítés stratégiájában
Új stratégia: belső fogyasztásra történő átállás  ennek kedvez a lakosság vásárlóerejének, életszínvonalának gyors javulása Világgazdasági súlya nem csökkent ennek ellenére sem  2009-ben a világ ipari termelésének 15,4%-át (VR2.) VR1.: Kína, 15, 6% (Forrás: UNIDO) A japán nemzeti össztermékben a mezőgazdaság jelentéktelen szerepet játszik, dezindusztrializáció, tercierizáció 1998: mg 2%; ipar 36%; szolgáltatások 62% 2009: mg 1,6%; ipar 23,1%; szolgáltatások 75,4% Új célok: monopolhelyzet az új technológiákban Belföldi fogyasztás serkentése Hazai jövedelmi és szociális kérdések Túlzott koncentráció csökkentése Technopolisz-program: high-tech iparágak 17 17