8. 6 A bolsevik hatalomátvétel körülményei

Az előadások a következő témára: "8. 6 A bolsevik hatalomátvétel körülményei"— Előadás másolata:

1 8. 6 A bolsevik hatalomátvétel körülményei
8.6 A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. A bolsevizmus ideológiája. A bolsevik propaganda főbb jellemzői. A sztálini gazdaságpolitika. Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza- Történelem 6 TK. IV.(D,P)-Dubcsik Csaba, Répánszky Ildikó- Történeelem IV. Tk.4. (Sz)- Száray Miklós Történe Tk.IV. (S)- Salamon Konrád Középszint Írásos források, ábrák és fotók elemzésével a bolsevik hatalomátvétel okainak feltárása, az ellentétes felfogások szembesítése: –      az orosz társadalom és gazdaság sajátosságai, –      a háború kiélezte ellentétek, –      a bolsevik hatalomátvétel. Írásos források és képek (fotók, filmek) feldolgozásával a sztálini diktatúra működésének elemzése: –      a sztálini gazdaságpolitika hatása a mezőgazdaságra és az iparra, –      a félelem állama: koncepciós perek, kitelepítések és munkatáborok. Emelt szint Írásos források, ábrák és fotók elemzésével a bolsevik ideológia jellemzőinek feltárása, különböző szempontok szerinti összevetése a korábbi és a kortárs irányzatokkal: –      a bolsevik elmélet a háború előtt, –      a hatalom megragadásának következményei a bolsevizmusra, –      a bolsevizmus hatása a nemzetközi munkásmozgalomra. Írásos források és képek (fotók, filmek) feldolgozásával a bolsevik propaganda mód­szerei­nek és céljainak elemzése, összevetése a korszak más propagandagépezeteivel: –      a megfélemlítés eszközei, –      a média korlátlan uralma – a társadalom fanatizálása, –      a nevelés szerepe. Írásos források, statisztikák, diagramok és képek feldolgozása révén a bolsevik gaz­da­ság­po­litika jellemzőinek elemzése, összehasonlítása a korszak más gazdaságpolitikai irány­zatai­val: –      ideológiai alapok, –      a cél (a hadsereg fejlesztésének) hatásai, –      az elért eredmények relatív és valós tartalma.  Középszint

2 erőltetett iparosítás
NEP 1917. február Szentpétervár 1917. októberében Trockij SZTÁLIN bolsevikok kollektivizálás Lenin PROLETÁR DIKTATÚRA tervgazdálkodás polgárháború erőltetett iparosítás Intervenciós háború terror hadikommunizmus GULAG Balti államok Curzon-vonal SZEMÉLYI KULTUSZ 1922 Szovjetunió

3 A cári család utolsó ismert képe.
II. Miklós és családja a forradalom után házi őrizetbe került, majd 1918.július16-án, az akkor hatalmon lévő bolsevikok parancsára valamennyiüket agyonlőtték. II. Miklós és családja a forradalom után házi őrizetbe került, majd 1918.július16-án, az akkor hatalmon lévő bolsevikok parancsára valamennyiüket agyonlőtték.

4 Oroszország belefáradt a háborúba minden balszerencséért a cárt, a cárnét, és Raszputyint okolta.
Tk. 4 ( Dubcsk, Répánszky)- 23. old) A világháború idején fokozódtak a cári rendszer válságából fakadó feszültségek, amelyek 1917 februárjában forradalom kirobbanásához vezettek. Raszputyin A cári család Raszputyin paraszti származású szerzetes rendkívüli hatással bírt a cári párra, mert eredményesen kezelte a cárevics betegségét.A háború alatt elterjedt róla, hogy német ügynök, mert ellenezte a háborút ban arisztokrata összeesküvők meggyilkolták Tk.4 (Sz) 12-13 old

5 A forradalomhoz csatlakozott katonák tüntetése
„Az egész városban nem lehetett volna néhány száz embert összeszedni, aki rokonszenvezett volna a hatalommal..” írta egy meggyőződéses monarchista.

6 veszélye A cárizmus bukása Id kormány Szovjetek Kettős hatalom Eszerek
Mensevik Bolsevik veszélye

7 Lenin Szentpétervárra érkezik
1917-ben német segítséggel utazott Svájcból Németországon keresztül haza, Oroszországba Áprilisi téziseiből Részletek Lenin … Semmiféle támogatást az Ideiglenes Kormánynak, meg kell magyarázni, hogy az Ideiglenes Kormány minden ígérete hazug,…a Munkásküldöttek Szovjetje a forradalmi kormány egyetlen lehetséges formája… az egész államhatalomnak a Munkásküldöttek Szovjetjei kezébe kell átmennie…

8

9 Vélemények Lenin téziseiről:
Egy mensevik: „Ez lázálom, egy őrült lázálma! Szégyen ilyen zagyvasáról akárcsak beszélni is” Egy eszer: „ Aki ilyen ostobaságot beszél az nem veszélyes. Nagyon jó, hogy hazajött legalább leleplezte magát” Egy bolsevik. „ Lenin beszéde elvont konstrukció, mely azt bizonyítja, hogy nem értette meg az orosz forradalmat”

10 „Minden hatalmat a szovjeteknek!”
Tüntetés az Ideiglenes Kormány ellen júl.17, amely felkelésbe csapott át Bolsevikok jelszavai: „Le a háborúval!”, Le a tíz kapitalista miniszterrel!” „Minden hatalmat a szovjeteknek!” Eszer és mensevik párt jelszavai: „Bizalmat az Ideiglenes Kormánynak” A lázadás elbukott, mert a Pétervári Szovjet nem támogatta. Megkezdődött a bolsevikok letartóztatása, és a civilek lefegyverzése. Lenin elmenekült Pétervárról.

11 A demokratikus rendszer nem tudott megszilárdulni
Az orosz front felbomlóban volt, az országban káosz uralkodott: A gazdaság a teljes felbomlás felé haladt,( a csökkenő élelmiszer-felhozatal, vágtató infláció, gyárbezárások). Korrnyilov hatalom átvételi kísérlete után az Ideiglenes Kormány is szétesett. 1917 őszén a hatalom az „utcán hevert”

12 Belpolitikai tényezők amelyek a bolsevikok hatalmát növelték
békekötés bolsevikok programjukban földosztás Erőteljes propaganda Nehézségek kiélezésére Katonai erővel A kormány nem rendelkezett megfelelő Lenin Tk. 4 ( Dubcsk, Répánszky)- 23. old)A bolsevikok hatalomra jutását több éves polgárháború követte, amelyek során az antant is támogatta a bolsevikok ellen harcoló tábort, a fehéreket. A fehérek megosztottságát kihasználva a bolsevikok re győztek az ország egész területén. 1917. októberében Vezette bolsevikok átvették a hatalmat

13 Bolsevik hatalomátvétel 1917.nov.7
Októberben Pétervárott tulajdonképpen nem kellett a „rendszert megdönteni” mert az szinte magától összeomlott. A Téli Palota bevétele, melynek során állítólag két ember halt meg, tulajdonképpen formalitás volt Oroszország története ,1977 Téli palotaostroma Vesse össze a festmény sugallta eseménysort a szöveggel!

14 Alkotmányozó Nemzetgyűlés
A hatalomátvétel az ország más részein elhúzódott, Moszkvában utcai harcokra került sor. Népbiztosok Tanácsának elnöke: Lenin, külügy: Trockij, nemzetiségi kérdések: Sztálin A mensevikek és eszerek nem fogadták el a történteket és létrehozták a Hon és Forradalommentő Bizottságot. A szakszervezetek ultimátumban követelték a Népbiztosok Tanácsától, hogy a mensevikeket és az eszereket is vegyék be a kormányba. Válasz -> - A szovjet hatalom kiépítése: (A) a szovjet hatalom első intézkedései: * A bolsevikok létrehozták az Oroszországi Rendkívüli bizottságot, a VCSK-t, közismertebb nevén a Csekát. Ez hírhedt politikai rendőrség volt, a diktatúra terrorszervezete, amely különböző neveken (VCSK, GPU, NKVD, MVD, KGB) egészen 1992-ig fennállott. Középkori címek, rangok eltörlése. * Az állam és az egyház szétválasztása. * "vallásszabadság" amely nagymérvű ateista propaganda meghirdetésével járt együtt (az ateizmus a bolsevik párt központi ideológiája volt) a vallásszabadság kimondását hamarosan az egyház üldözése követte. * Nők egyenjogúságának biztosítása. * 8 órás munkaidő bevezetése * Népbíróságok, munkásmilíciák felállítása (A hatalom eszközei) * Az államigazgatás újjászervezése: alapjai a helyi szovjetek (választott testületek), azonban a hangzatos elv, miszerint a helyi szovjetekben a lakosság ténylegesen beleszólhat sorsának intézésébe, nem valósult meg. A szovjetekben bolsevikok ültek, vagy cári bürokraták, akik előbb-utóbb a központi tervek illetve a párt utasításainak végrehajtóivá váltak. * A legfelsőbb Népgazdasági Tanács létrehozása. Széleskörű államosítás. * A háború előtti és alatti cári adósságokat a szovjethatalom nem ismerte el. Szovjetkongresszus – 1917.okt.25. Dekrétumok: hatalomátvétel békéről földről Népbiztosok Tanácsa 1918 Alkotmányozó Nemzetgyűlés (24%) feloszlatása PROLETÁR DIKTATÚRA Bolsevik párt egyeduralma valósul polgárháború Intervenciós háború 1922 Szovjetunió

15 Feladatmegértés A vizsgázó bemutatja, hogyan használták ki a bolsevikok
Oroszországban a cári rendszer megdöntése utáni új politikai helyzetet a hatalom megragadására. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl.: a gazdasági elmaradottság és a világháború együttes hatására az abszolutizmus hatalma megrendült). 0-4 Tájékozódás térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Pl.: megállapítja, hogy a bolsevik hatalomátvételre Lenin hazatérése után, 1917 őszén került sor, és rögzíti, hogy helyszíne az orosz főváros Pétervár (Petrográd) volt, vagy utal rá, hogy a bolsevikoknak a nagyvárosokban nőtt meg a befolyásuk.0-4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat (hatalom, kormány, forradalom, válság, belpolitika, elégedetlenség stb.), illetve helyesen alkalmazza a témához tartozó szakkifejezéseket (pl. bolsevikok, szovjet, kommunizmus, bolsevik hatalomátvétel, kettős hatalom, puccs stb.). Források használata M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: feltárja, hogy melyek voltak az új politikai viszonyok sajátos vonásai („kettős hatalom”, erőteljes bolsevik propaganda, politikai bizonytalanság, megosztott szovjet, kormányválság stb.), és megállapítja, hogy ezt a bizonytalan (bel)politikai helyzetet Lenin vezetésével a bolsevikok tudatosan fordították saját befolyásuk (szerepük) növelésére. Eseményeket alakító tényezők M A vizsgázó feltárja azokat a belpolitikai tényezőket, amelyek a bolsevikok befolyását növelték a szovjetben és az orosz politikai életben az Ideiglenes Kormánnyal szemben. T Pl.: rögzíti, hogy az Ideiglenes Kormány nem oldotta meg a nép két alapvető követelését a békekötést és a földosztást, és megállapítja, hogy a bolsevikok programjukban és jövőképükben (kommunizmus) mindezek megoldására is ígéretet tettek. T Pl.: rögzíti, hogy a bolsevikok szerepe az erőteljes propaganda mellett is csak a nagyvárosokban és/vagy a nagyvárosi szovjetekben nőtt meg, és megállapítja, hogy miután a kormány nem rendelkezett megfelelő katonai erővel, ez elegendőnek bizonyult a hatalomátvételre. 0-6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 0-2 A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 2006 Érettségi 14. A feladat a bolsevik hatalomátvétel körülményeire vonatkozik. (rövid) Mutassa be a források, az ábra és ismeretei alapján, hogyan használták ki Oroszországban a bolsevikok a cári rendszer megdöntése utáni új politikai helyzetet a hatalom megragadására!

16 „A mai oroszországi helyzet sajátszerűsége az, hogy átmenet a forradalom első szakaszából, amely a proletariátus kellő tudatosságának és szervezettségének hiánya miatt a burzsoázia kezébe adta a hatalmat, annak második szakaszába, amely a proletariátusnak és a parasztság legszegényebb rétegeinek kezébe kell, hogy adja a hatalmat. Semmiféle támogatást az Ideiglenes Kormánynak; […] Nem parlamentáris köztársaság […] hanem a Munkás-, Paraszt- és Katonaküldöttek országszerte alulról fölfelé felépített Szovjetjeinek köztársasága.” (Részletek Lenin Áprilisi téziseiből)

17 „[…] Trockij közölte, hogy a frontot értesítették a felkelés győzelméről […]
Közbeszólások: „Meg kell várni az összoroszországi szovjetkongresszus döntését!” Trockij hűvösen: „A petrográdi munkások és katonák felkelése nem várta meg a szovjetkongresszus döntését! […]” (John Reed amerikai újságíró visszaemlékezése a hatalomátvétel bejelentéséről a szovjetkongresszusban.)

18

19 Oroszországi pártviszonyok 1917-ben
Milyen csoportokra oszthatjuk az 1917-es Oroszország politikai erőit? Mely tényezők gyengítették a demokratikus erőket?

20 A cári család utolsó ismert képe.
II. Miklós és családja a forradalom után házi őrizetbe került, majd 1918.július16-án, az akkor hatalmon lévő bolsevikok parancsára valamennyiüket agyonlőtték.

21 A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői.

22 SZTÁLIN Polgárháború Hadikommunizmus Változás a gazdaságban NEP
Után továbbra is Egypártrendszer diktatúra de Változás a gazdaságban NEP Korlátozott mértékben visszaállították a piaci viszonyokat, pénzforgalmat 1924 SZTÁLIN 1920-as évek végén fordulatot kezdeményezett társadalom gazdaságpolitikában

23 SZTÁLIN TERVGAZDÁLKODÁS Terror INTENZÍV IPAROSÍTÁS KOLLEKTIVIZÁLÁS
Valóságtól elrugaszkodott célokat tűztek ki , s az eredmények elmaradását erőszakkal torolták meg.

24 Államvédelmi apparátus
Fölülről megszervezett Centralizált állam Bolsevik párt Leginkább hadsereghez hasonlított engedelmesség Parancs félelem A párton belül elkülönült „élcsapat élcsapata” hivatásos pártfunkcionáriusok A párt irányítása alatt állt a legfőbb erőszakszervezet Államvédelmi apparátus GULAG kényszermunkatábor Tk 4(Sz) 62-63