Kármán András Budapest, március 17.

Az előadások a következő témára: "Kármán András Budapest, március 17."— Előadás másolata:

1 Kármán András Budapest, 2015. március 17.
Az EBRD üzleti modellje és annak változása a gazdasági válság utáni időszakban Kármán András Budapest, március 17.

2 Az előadás szerkezete 1. Az EBRD-ről röviden 2. A Bank üzleti modellje
3. Az EBRD Magyarországon 4. Válaszok az új kihívásokra

3 I. Az EBRD-ről röviden Az EBRD-t (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) 1991-ben alapították meg abból a célból, hogy a magántulajdonra épülő piacgazdaság kiépítését és a demokratikus politikai átmenetet támogassa a volt szocialista országokban. A Bank tulajdonosai jelenleg 64 ország + Európai Bizottság és EIB

4 I. Az EBRD-ről röviden A szervezet struktúrája
Kormányzótanács 66 kormányzó elnök alelnök Banking Finance Risk Policy HR Igazgatóság 23 igazgató

5 I. Az EBRD-ről röviden A kezdeti 8 működési ország mára 35-re bővült:
részben egyes országok átalakulásával (Szovjetunió, Jugoszlávia), részben új országok felvételével: Mongólia (2006) Törökország (2009) SEMED országok (2013): Marokkó, Tunézia, Jordánia, Egyiptom Ciprus (2014)

6 1. Az EBRD-ről röviden Az éves befektetések regionális megoszlása

7 I. Az EBRD-ről röviden A Bank tevékenysége fokozatosan csökkent Közép-Európában és a Baltikumban Csehország 2007-ben graduált (leálltak az országban az új befektetések A következő években további EU-s országok graduációja várható (Észtország, Szlovákia) Ugyanakkor, ha szükséges az EBRD a térségben újra növeli aktivitását ( ben Magyarországon, jelenleg Szlovéniában)

8 I. Az EBRD-ről röviden A befektetések fókusza tendenciájában „délre és keletre” tolódik el Oroszország, Törökország Ukrajna, Nyugat-Balkán Közép-Ázsia volt szocialista országai SEMED (különösen Egyiptom) Ezzel párhuzamosan a mandátum is némileg átértelmeződött: bár a gazdaságok kiindulópontja különbözhet a tranzíció végcélja változatlan

9 2. A Bank üzleti modellje A Bank többnyire projektalapon nyújt finanszírozást vállalatok részére (évi közel 400 projekt 8-9 milliárd euró értékben) Befektetései a magánszektorra fókuszálnak bár egyes esetekben állami tulajdonú vállalatokat is finanszíroz (állami szektor aránya kb. 20%) A befektetései: leginkább hitelek és garanciák, de 15-20% részvénybefektetés is (közvetlenül vagy alapokon keresztül)

10 2. A Bank üzleti modellje A befektetések szektorális megoszlása

11 2. A Bank üzleti modellje Hármas alapelv: sound banking, addicionalitás, tranzíciós hatás Hitelek árazása – piaci alapon, de általában a kereskedelmi bankoknál hosszabb futamidőre Cél: nem kiszorítani, hanem kiegészíteni a kereskedelmi banki finanszírozást (kockázatosabb projektek, ügyfelek finanszírozása) Maximalizálni a tranzíciós hatást

12 2. A bank üzleti modellje Az éves Tranzíciós jelentés (letölthető: minden működési országról szektoronként és horizontálisan is tartalmaz egy értékelést – mekkora a lemaradás (transition gap) egy „tökéletesen” működő piacgazdasághoz képest. Szempontok ehhez: Magántulajdon aránya Piaci verseny erőssége, árliberalizáció mértéke Piaci intézményrendszer és szabályozás megléte, fejlettsége

13 2. A bank üzleti modellje

14 2. A bank üzleti modellje Minden projekt kapcsán készül egy értékelés, hogy az adott projekt mennyiben járul hozzá a releváns ország és szektor tranzíciós lemaradásának a csökkentéséhez (expected transition impact) Ebben figyelembe vételre kerülnek a befektetések pénzügyi vonatkozásai (magántulajdon nő, verseny erősödik, megjelenik egy új termék vagy átvételre kerül egy új technológia, stb.)

15 2. A bank üzleti modellje De a projekt kapcsolódó elemei is fontosak
Vállalati szintű technikai segítségnyújtás (pl.: a vállalati irányítási struktúra átalakítása, közbeszerzés lebonyolítása, energia audit végrehajtása) Policy dialógus a szabályozó hatóságokkal Szektorális szabályozás (megújuló energia támogatásának a kialakítása, tőkepiac fejlesztését szolgáló törvényjavaslatok) Horizontális szabályozás (versenyszabályozás erősítése, gazdasági társaságról szóló szabályozás kialakítása)

16 3. Az EBRD Magyarországon
Magyarország alapító tag az EBRD-ben Mai napig: 169 projekt, 2,7 milliárd euró finanszírozás, 91% magánszektor arány A jelenlegi portfolió: 537 millió euró

17 3. Az EBRD Magyarországon
Az EBRD magyarországi befektetései időben erősen hullámoztak 1. szakasz (90-es évek) - fénykor Magyarország Lengyelország mellett a második legfontosabb célország Számos privatizáció, tőzsdei bevezetés támogatása (Matáv, Egis, BorsodChem, Rába, MKB, Budapest Bank, K&H Bank) Első PPP-k (M1-es, M5-ös autópálya)

18 3. Az EBRD Magyarországon
2. szakasz (a 2000-es évek a válság előtt) Nincs nagy szükség az EBRD-re + relatív drágává vált a Bank finanszírozása Szofisztikáltabb termékek (pl.: private equity) Kockázatosabb projektek (HospInvest) Magyar cégek regionális terjeszkedésének a támogatása (MOL, OTP)

19 3. Az EBRD Magyarországon
3. szakasz ( ) – reakció a válságra Megugró üzleti volumen a bankszektorra fókuszálva (OTP alárendelt kölcsöntőke, egyéb banki hitelek, CHF-swapok) Energiabiztonság (szélerőművek, gáztároló) 4. szakasz (2011-) – opportunisztikus megközelítés Visszaeső üzleti volumen, pozitív kezdeményezések támogatása (BKK, stratégiai gáztároló, Erste Bank)

20 4. Válaszok az új kihívásokra
A legfontosabb kihívások a Bank számára: 1) A legtöbb országban a nagyvállalati/banki privatizáció folyamata lezárult vagy vissza is fordult 2) A hagyományos „cross border banking model” törékenynek bizonyult a külső sokkokkal szemben 3) Felértékelődött az energiabiztonság szerepe

21 4. Válaszok az új kihívásokra
1) Növekvő fókusz a kkv-szektor támogatásán Hitelkeret-nyújtás kereskedelmi bankokon keresztül Hitelgarancia nagyon szerepe (akár portfolió szintű) Befektetés private equity és venture capital alapokban Technikai segítségnyújtás (Small Business Support)

22 4. Válaszok az új kihívásokra
2) Egy fenntarthatóbb, sokkállóbb pénzügyi közvetítő rendszer kialakítása Rövid távon: a mérlegleépítés, tőkekivonás lassítása, keretek között tartása – első és második Bécsi kezdeményezés Közép távon: egy sokkállóbb pénzügyi közvetítő rendszer kialakítása: hazai tőkepiacok fejlesztése, hazai devizában történő hitelezés erősítése

23 4. Válaszok az új kihívásokra
Korábban: stratégiai partnerség a régióban aktív európai bankcsoportokkal (Intesa, Raiffeisen, Erste, Unicredit, OTP) akvizicióik, terjeszkedésük támogatásával A válság után a helyi tőkepiacok erősítése és a bankrendszer helyi devizában történő hosszú lejáratú forrásgyűjtésének támogatása (banki kötvény, jelzáloglevél), illetve nem banki közvetítők erősítése (vállalati kötvény, NPL vásárlás, REIT, ABS kibocsátás támogatása)

24 4. Válaszok az új kihívásokra
3) Energiabiztonság erősítése Energiahatékonyság támogatása (mind az energiatermelésben, mind a vállalati, lakossági felhasználásban) Energiadiverzifikáció támogatása termelés területén (megújuló energia) szállítás területén (alternatív gáz- és villanyvezetékek, új összeköttetések, LPG-terminálok, gáztárolók finanszírozása)

25 Köszönöm a figyelmet!