Vegetáció- és tájtörténet V.

Az előadások a következő témára: "Vegetáció- és tájtörténet V."— Előadás másolata:

1 Vegetáció- és tájtörténet V.

2 Európa tájtörténete Az első betelepülő ember: valamelyik interglaciálisban Stabil populációk: a Würm vége felé (neandervölgyi ember) Homo sapiens: kb. 40 ezer éve van jelen Alacsonyabb tengerszint (kb. 100 m), fokozatos felmelegedés A holocén elején kiterjedő erdők, állatvándorlások Benépesülő tengerpartok, folyóvölgyek

3 Neolitikum A Kárpát-medencében a neolitikum kezdete óta folyamatos a földművelés Kr. e 10. évezred: Közel-Keleten és Anatóliában megindul az állatok és növények domesztikálása , „termékeny félhold” Kezdetleges bányászati tevékenység: kő, agyag, földfestékek Kultúrkörnyezet kialakulása az állandó településterületek mellett Európában a földművelés 6 – 8 ezer éves múltra tekint vissza A vándorló vadászó, gyűjtögető életmód helyébe a letelepült földművelő és állattenyésztő életmód lépett Az átmenet a két életforma között folyamatos és hosszú volt

4

5 Neolitikum A „termékeny félhold” területén a klíma csapadékosabb volt
Itt voltak az ősi kultúrnövények géncentrumai Legkorábbi domesztikált növények: búza, árpa, rozs, alakor, borsó, lencse A gabonák háziasításának helyszínei: Észak-Szíria, Damaszkusz térsége, Jerikó, Catal Hüyük A földművelés terjedése > Közép-Európa, Közép – Ázsia, Indus, Nílus-völgy

6 alakor, egyszemű búza (Triticum monococcum)

7 Çatal hüyük

8 Neolitikum Kárpát-medence neolitikus kora részben egybeesik az atlantikus fázissal A kedvező klimatikus körülmények miatt a Kárpát-medence összekötő szerepet töltött be a „termékeny félhold” és Európa között Legkorábbi növénytermesztő Középkelet-Európában a Körös- kultúra volt (Kr.e ), mely a termékeny csernozjom talajokon telepedett meg Letelepedett életmód Kerámiák készítése

9

10 Neolitikum A telepek, néhány házból álló tanyák voltak
A talajok gyorsan kimerültek > talajváltó gazdálkodás Alakor, tönke, búza, árpa, mák, len, törpe búza, borsó, lencse, köles termesztése Vadgyümölcsök fogyasztása (pl. mogyoró,húsos som, vadkörte, vadcseresznye, tölgymakk, kökény, ligeti szőlő)

11 Neolitikum Jellemző termésátlagok: 2,5 – 3 x Lakosság gyors növekedése
Az ásatásokból kimutathatók a gabonatermesztéshez kapcsolódó gyomok is: galaj, konkoly, rozsnok, bükköny, szulák keserűfű, fehér libatop, kakaslábfű A balatoni üledékek pollenanalízise alapján, a tó környékén a késő-neolitikumban vált tömegessé a gabonatermesztés Jellemző eszközök: ásóbot, agancskapa, pattintott eszközök Korabeli technológiával végzett kísérletek

12 A neolitikumi erdőváltó földművelés bemutatása (RÖSCH 1990 nyomán)

13 Neolitikum – Állatok háziasítása
A háziasítás csökkenti az egyedfenntartáshoz szükséges teret Nagy fajtaváltozatosságot eredményezhet „Evolúció” felgyorsítása Eredeti tulajdonságok megváltozása Szaporodási idő rugalmassá vált Kecske, juh később szarvasmarha, sertés

14 Neolitikum – Háziasítható állatfajok ismérvei
Rugalmas étrend Viszonylag gyors növekedési ütem Fogságban való szaporodás képessége Kevéssé agresszív természet Nyugodt vérmérséklet Változtatható szociális szerkezet

15 India, Közel-Kelet és Szahara Zebu India Macska i. e. 7000
Kutya i. e Több helyszín Kecske i. e Ázsia és Közel-Kelet Juh i. e. 8000 Sertés Kína Szarvasmarha India, Közel-Kelet és Szahara Zebu India Macska i. e. 7000 Mediterrán-medence Házityúk i. e. 6000 India és Északkelet-Ázsia Tengerimalac i. e. 5000 Peru házikecske bezoárkecske

16 Ukrajna és Oroszország Háziméh Több helyszín Láma i. e. 3500 Peru
Szamár i. e. 5000 Egyiptom Vízibivaly i. e. 4000 Kína Ló Ukrajna és Oroszország Háziméh Több helyszín Láma i. e. 3500 Peru Selyemhernyó i. e. 3000 Szirti galamb Egyiptom, Mediterrán-medence Ázsiai elefánt i. e. 2000 Indus völgye Kétpúpú teve i. e. 2500 Közép-Ázsia Egypúpú (arab) teve Arábia Jak Tibet Lúd i. e. 1500 Európa

17 Rézkor Kr. e körül a gabonafélék pollenszáma a neolitikumhoz képest lecsökken Erre az időszakra, a szubboreális korra tehető az erdők kiterjedésének holocén kori maximuma (bükk I. kor) Hidegebb, nedvesebb klíma, bükk, gyertyán terjedése A növénytermesztés jelentősége a vándorló állattartáshoz képest visszaesett Juh, szarvasmarha maradványok Kevés növénytermesztésre utaló archeobotanikai lelet A késő-rézkorban klímajavulás tapasztalható Köles, árpa termesztése, búza visszaszorulása Vadgyümölcsök jelentősége

18 Rézkor Fémművesség kialakulása > faigény > erdőirtások
Kunhalmok egy részének keletkezése Vegetációtípus Aránya Ősgyep 7% Bolygatott, gyomos gyep 23% Fa, cserje 3% Erdő Szántó 47% Kert 1% Kultúr jellegű Ismeretlen 9%

19

20

21 Kunhalmok Tell-telepek – lakófunkció Kurgánok – sírhalmok Őrhalmok
Határdombok Legrégebbi kultúrtörténeti emlékek közé tartoznak Sajátos növényzet – menedékhelye Állatvilág Paleotalajok Régen kb lehetett a számuk, „ma” (2002) 1649 db-ot tartanak nyilván

22 Bronzkor A középső bronzkorra a letelepült földművelő, állattenyésztő életforma vált meghatározóvá (Alföld > Dunántúl) Ekés földművelés kezdetei a Kr. e. 3. évezred közepétől a Kárpát-medencében A települések jelentős része jól védhető magaslatokon helyezkedett el Az egykori földvárak lakói sokféle növényt termesztettek (hatsoros árpa, alakor, tönke) A bronzkori növénytermesztők környezetük mikroklimatikus és edafikus adottságai szerint választották ki a legalkalmasabb növényeket A gabonaféléket főként elegyesen vetették Hüvelyesek: lencse, borsó, lóbab, bükkönyök Olajnövények: len, mák, gomborka Egyes gyomnövényeket is fogyasztottak (pl. fehér libatop)

23 Bronzkor Gazdálkodási technológia:
Égetés > tisztítás > művelés > talaj kimerülése > felhagyás Bulgária északi részén árasztásos mezőgazdálkodást végeztek Újabb klímaromlás a késői bronzkorban (Kr. e tól Kr. e ig) Erdőirtások fokozódása részben szántóterületek nyerése céljából, részben a hamvasztásos temetkezésekhez A késő bronzkor településszerkezete „erődítmény városokból” és kisebb paraszti gazdaságokból állhattak (Velem – Szt. Vid-hegy, Sopron -Vár-hely) A késő bronzkor népessége állattartással vegyes növénytermesztéssel foglalkozott Boksás kerámiaégetés > nagy mennyiségű faanyag > erdőirtások

24 Vaskor Kr. e. 800-600-tól szubatlanti fázis, bükk II. kor
Szárazabb klíma, vízszint alászállása, fokozódó kontinentalitás Erdők visszahúzódása az alföldről, csernozjom talajok képződése Erdőirtások fokozódása, földművelés térhódítása Abrakzab, rozs, szilva, barack, dió (kelták), cseresznye, kökényszilva A szántóföldek javításának nyomai Szőlőtermesztés kezdeti szakaszának nyomai A kelták részt vettek a nemes szilva európai elterjesztésében. A szilva géncentruma a Balkán és a Kárpát-medence Jellegzetes, földhányással, kőfallal elválasztott parcellák kialakítása (pl Anglia) A vaskorban már az homokosabb, enyhén agyagos földet is feltörték

25 Vaskor Festőnövények: festő csülleng, festő rezeda

26 Római-kor - Pannónia A római hódítás több részletben történt Kr. e. 49-9 Kr. u. 383-tól Pannónia gabonát „exportál” a délebbi tartományok felé Nagy területű szőlőtelepítések (pl. korabeli feljegyzés 50 ha-os szőlőtelepítésről) Erdőirtások

27 Római-kor – Pannónia A rómaiak magas szintű mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek Római szakírók: Columella, Cato, Plinius, Varro Sok addig ismeretlen kultúrnövény került a Kárpát-medencébe Szőlő, dió, barack, körte, szilva, nemesített cseresznye szélesebb elterjedése Igényesebb csupasz búzák elterjedése, rozstermesztés Konyhakerti növények elterjedése Fejlett szőlő- és gyümölcstermesztés

28

29 Városias települések létrehozása Fejlett kereskedelem
Jól kiépített úthálózat ( pl. Borostyánkő út) jelentősége, az utak mentén nyíllövésnyi távolságra leirtották az erdőket Városias települések létrehozása Fejlett kereskedelem Pannónia városai és úthálózata Mócsy nyomán (Póczy, 1976.)

30 Római limes Esztergom és Szentendre között (Soproni, 1978)

31 Római-kor – Pannónia - vízrendezések
Sió-csatorna ősének megépítése Mocsárlecsapolás – Aquincum Vízvezetékek Principális-csatorna

32 Aquincum térségében víz és mocsár volt

33 A brigetioi aquaeductus nyomvonala a Fényes-forrástól Szőnyig (Póczy, 1980.)

34 Római-kor – Pannónia - bányászat
Só (Erdély) Kőzet (Neszmély) Nemesfémek (Verespatak)

35 A népvándorlás kora Jazigok, roxolánok > szarmaták > hunok > avarok > magyarok Az I. sz.-ban megtelepedett szarmaták eredetileg állattartó nomádok voltak, a Kárpát-medencében áttértek a földművelésre Csörsz-árok építése (Ördögárok) a szarmata-római szövetség idejében 3 – 4 párhuzamos vonalból áll Az árok mélysége: 2–5 m Az árok szélessége: 5–8 m Az árokrendszer teljes hossza: ~1260 km A körbekerített terület nagysága: ~ km2 A megmozgatott föld mennyisége: ~10 millió m3

36 Ördög árka Avarárok Ördögárok Ördögborozda Csörsz-árok Rasponné útja Ördögszántás Kakasborázda

37 A népvándorlás kora Rómainál szerényebb növénytermesztési technika
Köles jelentősége A pásztornépek migrációja részben klimatikus okokra vezethetők vissza „Lassú felmelegedés” Kr. u , csapadékmennyiség csökkenése Kelet-Európában, Belső-Ázsiában Szárazság két hulláma: Kr. u VII-VIII. sz. Alföld népvándorláskori képe: nyílt vizek, lápok, mocsarak, erdők, mezők Hunok: nagyállattartás + földművelés Gepidák: földművelés Avarok: nagyállattartás > növénytermesztés

38