Közösségi döntéshozatal komplex, bizonytalan helyzetekben Támpontok Paks 2 elemzéséhez Bajmócy Zoltán egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi.

Az előadások a következő témára: "Közösségi döntéshozatal komplex, bizonytalan helyzetekben Támpontok Paks 2 elemzéséhez Bajmócy Zoltán egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi."— Előadás másolata:

1 Közösségi döntéshozatal komplex, bizonytalan helyzetekben Támpontok Paks 2 elemzéséhez Bajmócy Zoltán egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont Akciókutatók a Fenntarthatóságért Egyesület (AKUT) Energiaklub: „Paksról komolyan”. 2014. december 9. (Budapest) Community-based Research for Sustainability Association (CRS) Akciókutatók a Fenntarthatóságért Egyesület (AKUT)

2 Az előadás célja és menete Előadás célja: Miként lehet(ne) társadalmi döntést hozni egy olyan komplex, bizonytalansággal terhelt szituációban, mint a paksi atomerőmű bővítése (Paks 2)? - Szakértői úton vagy politikai folyamat révén? Az előadás felépítése 1.Problémafelvetés (az érintettek kizárása) 2.A szakértői tudás → döntéshozatal (a nagy választóvonal) 3.Anomáliák a szakértői javaslatok kapcsán (repedések a falban) 4.Tudomány és demokrácia (megéri-e Paks 2) 5.Következtetések(mi is a kérdés)

3 Problémafelvetés Az érintettek kizárása kapcsán felhozott indokok: –Felhatalmazás hiánya – „azért vannak a választott képviselők” –Szakértelem hiánya – „azért vannak a szakértők” A vita szerves részét képzik: értékek, érdekek, társadalmilag elfogadható kockázatok stb. Szakértők vitáznak: –Megéri-e Paks? –Az energetikai szempontok elengedhetetlenné teszik-e Paks bővítését? ↓ Ezek nem perdöntő kérdések 1. RÉSZ: PROBLÉMAFELVETÉS

4 Problémafelvetés Paks 2 egy komplex és bizonytalansággal terhelt társadalmi döntési probléma csomósodási pontja: –energetika, klímaváltozás, hulladékkezelés, finanszírozás, megtérülés, függőség, társadalmi egyenlőtlenségek stb. Érintettek bevonása –Értékek és érdekek közvetítése –Birtokukban lévő tudás ↓ –Deliberatív döntéshozatali folyamat Politikai színtéren jelenleg nincs realitása Az előadás elsősorban a szakértői színtérrel foglalkozik (az érintettek kizárásának második frontvonala) 1. RÉSZ: PROBLÉMAFELVETÉS

5 A tudásteremtés és a döntéshozatal viszonyának szokásos megközelítése Forrás: Latour (1993) felhasználásával saját szerkesztés 2. RÉSZ: A NAGY VÁLASZTÓVONAL

6 „ANOMÁLIÁK” Bizonytalanság, előre nem jelezhetőség (rendszerszerű működés, nemlineáris változás stb.) Komplexitás (a tudás szereplők sokaságánál szétszórva) Javaslattételi kényszer (továbbra is szakértői vélemény) Meg nem fogadott javaslatok (érintettek ellenállása stb.) Téves várakozások (pl. L’Aquila) „Zavaró hatások” (pl. újfajta biztonsági kockázatok, klímaváltozás ) „A mi életünk” (társadalmi / jól- léti értelemben nagy a tét) Demokrácia hiánya (aki nem szakértő annak érve illegitim bizonyos vitákban) Döntési kényszer (a nem döntés is döntés) 3. RÉSZ: REPEDÉSEK A FALBAN Tudásteremtés és cselekvés komplex, bizonytalan döntési helyzetekben

7 A szakértői javaslatok tartalma „142 napja nem tudjuk, hogy megéri-e a paksi bővítés Magyarországnak” – (2014. június 5. atlatszo.hu) –Ha megéri? Az elég ok, hogy az ellenzők támogatóvá váljanak? „Az ország jobban jár-e Paks bővítésével, mint a nélkül?” … „A kérdésre akkor tudok válaszolni, ha látom az ajánlatokat […] Ez a projekt tud gazdaságilag jó lenni és gazdaságilag rossz lenni” (2013. december 13. Aszódi Attila) –A döntő érv tehát a gazdasági megtérülés lenne? „Megéri-e az atomenergiát megújulókkal kiváltani?” –A megújulók melletti elköteleződésre nem lehet jó oka egy társadalomnak abban az esetben, ha az gazdaságilag „nem éri meg”? 4. RÉSZ: MEGÉRI-E PAKS 2?

8 Egy beruházás-gazdaságossági számítás tartalma Pénzáramok (részint becslésen alapulnak) Pénzben kifejezett szempontok (környezeti hatások, energia ellátás biztonsága, később esetleg elérhetővé váló technológiák alternatív költsége stb.) Kimaradó szempontok Előfeltevések (implicit értéktartalom) –A pénz jól használható nehezen összemérhető szempontok közös nevezőjéül –A pénzáramok társadalmon belüli eloszlása másodlagos kérdés –Akinek több pénze van, annak véleménye nagyobb súllyal esik számításba 4. RÉSZ: MEGÉRI-E PAKS 2?

9 Mire vonatkozik a kérdés és a válasz? Megéri-e a paksi bővítés? –Jelenből kiinduló jövőalkotás, pénzben minden kifejezhető, gazdagabbak jobban számítanak, beleszólás lehetőségének nem tulajdonítunk értéket… „Vitatkozhatunk Paksról, de ha nem tudjuk fedezni a növekvő áramellátási igényt, akkor majd nem leszünk ilyen vidámak” –A növekedés nem csak lehetséges, de kívánatos is „Az atomenergia az egyetlen olyan valós alternatíva, amely rövidtávon megoldást jelenthet a klímaváltozás elleni harcban” –A globális környezeti problémák = klímaváltozás 4. RÉSZ: MEGÉRI-E PAKS 2?

10 Szakértői javaslatok korlátai Kimaradó szempontok A jövő felvázolása kapcsán a jelenben észlelhető jelenségekből, szereplőkből és interakciókból tud kiindulni Véleményt alkot olyan kérdésekről, amelyekről a szokásos elképzelések szerint a politikai, közéleti vitákban szokás dönteni ↓ A fentiek homályba burkolása esetén A szakértői javaslat a kizárás eszközévé válhat

11 SZAKÉRTŐ (Kutató, gyakorlati szakember) Tudományos megismerés (de ezt nem használja arra, hogy másolat kizárjon a nyilvános vitából) Gyakorlati felhasználó (Kutatás eredménye) Amit vizsgál: Természet, emberek, technikai tárgyak, társadalmi intézmények hibrid hálózata Alakítja a cselekvéssel kapcsolatos vitákat (javaslatot tesz a fontossági sorrendre) Tudományos közösség (kutatási folyamat) Bármely érintett (előfeltevések, szándék) Ügyfelek (A kutató) 4. RÉSZ: MEGÉRI-E PAKS 2? A komplexitás és bizonytalanság mint kiindulópont a szakértői munkában

12 Következtetések Paks 2: Komplex társadalmi döntési szituáció csomósodási pontja → Figyelembe vett információk (tudáselemek és értékek) körének folyamatos bővítése Alternatív szakértői álláspontok nyilvános ütköztetése fontos, de nem elégséges → érintettek kizárásának második frontvonala lehet Az érintettek kizárásával születő döntések (a szakértői álláspontoktól függetlenül) nem lehetnek kívánatosak Létező példák: konszenzus konferencia, normatív jövőképalkotás (backcasting) 5. RÉSZ: MI IS A KÉRDÉS?

13 Amit NEM állítokAmit állítok Nem is kell Paks 2-vel foglalkozni, mert valójában nem az a kérdés A természet, ember, technikai tárgyak (hibrid) hálózataival lehet érdemes foglalkozni, amelynek egy fontos csomósodási pontja Paks2 A szakértők helyett a laikusok mondják meg mit kellene csinálni Az érintettek legitim résztvevői a tudás-előállításnak és a cselekvési irányok kijelölésének Mivel a tudásunk úgyis gyenge lábakon áll, így a politikus a szakma nélkül megmondhatja, hogy mi legyen A figyelembe vett információk bővítését és nem szűkítését javaslom 5. RÉSZ: MI IS A KÉRDÉS?

14 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! E-mail: bajmocyz@eco.u-szeged.hu