Tk 4- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 4

Az előadások a következő témára: "Tk 4- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 4"— Előadás másolata:

1 Tk 4- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 4
Középszint Hunyadi János harcai a török ellen: – a hosszú hadjárat és a várnai csatavesztés, – a rigómezei vereség és a nándorfehérvári győzelem.Hunyadi Mátyás: – család, személyes tulajdonságok, – Mátyás állama: szakszerűsödő hivatalnokszervezet, növekvő adók, – a zsoldoshadsereg; aktív védelem a török ellen. Emelt szint Mátyás külpolitikája: – törökellenes politika – aktív védelem, második végvárrendszer, – cseh és osztrák háborúk – sikertelen kísérlet a császári cím megszerzésére, – a hódító politika háttere: zsoldossereg és adók. Luxemburgi Zsigmond , Nikápoly, végvárendszer Jagallo Ulászló V. László Hunyadi János, kormányzó 1444,1448,1456 Nándorfehérvár Hunyadi Mátyás, , füstpénz, rendkívüli hadiadó, Fekete sereg, Kinizsi Pál Vitéz János Bonfini, Corvina Hunyadi János harcai a török ellen Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján Tk 4- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 4

2 Hunyadi Mátyás Hunyadi János Fekete sereg Kinizsi Pál V. László Vitéz János Szilézia Bécs Huszita zsoldosok III. Frigyest Füst pénz Rendkívüli hadiadó Corvina Bonfini Corvin János

3 A királyi hatalom megerősítése
Kísérlet a Hunyadiak hatalmának megtörésére A királyi hatalom megerősítése Gazdasági reformok Mátyás külpolitikája Trónutódlás

4 Hunyadi János bővitett czimere
Hunyadi János bővitett czimere. Az 1453 február 1-én kelt czimeres levél eredetije az országos levéltárban. Osztott és hasitott czimerpajzs 1. és 4. kék mezejében fekete holló látható, csőrében ékköves arany gyűrűvel, a 2. és 3. ezüst mezőben vörös oroszlán, mely mellső ballábával nyilt aranykoronát emel. A pajzsot ezüst sisak fedi, arany koronájából kinövő ezüst sasszárnynyal és arany-ezüst sisakfoszlánynyal. A hátteret halvány vörös alapon sárga arabeszkekkel díszitett kárpit képezi, világos zöld és meggyszin keretbe foglalva. Az eredetiről másolta Cserna Károly. Hunyadi János bővített címere. Az 1453 február 1-én kelt címeres levél eredetije az országos levéltárban.

5

6 Hunyadi János síremléke Gyulafehérváron

7 Kolozsvári szülőháza Nevelője: Hunyadi Mátyás Vitéz János
Tk 3 (Herbert, Martos, Moss, Tisza)-332.old) Mátyás 1443-ban született Kolozsváron, Hunyadi János második fiaként. A kornak megfelelő lovagi nevelést kapott, de emelett írni és olvasni is megtanult. Kiváló latin tudása miatt már egészen fiatalon többször tolmácsolt apjának. Tanítója, nevelője Vitéz János volt ben eljegyezték Czillei Erzsébettel, kinek családja a Hunyadiak politikai versenytársa volt. Eztután Mátyás a királyi udvarba került kamarásnak, majd bátya halála után az uralkodó magával vitte fogolyként Prágába. Hunyadi János Szilágyi Erzsébet második fiaként született Kolozsvárott február 23-án. Szülőháza ma is áll, az Kolozsvár legrégibb lakóháza. Később Mátyás minden adó alól felmentette az épületet, és mivel ez a kiváltság rendkívül értékessé tette, máig biztosította aránylag változatlan fennmaradását. Még gyermek volt, amikor alaposan kiigazodott a társadalmi és a politikai élet területén, nemhiába tartották az ország legműveltebb emberének. A latin mellett jól beszélt magyarul, csehül és latinul is. Gyakran tűnt fel tolmácsként apja mellett a fontos politikai tárgyalásokon. Még csak tizenegy esztendős volt, amikor személyesen ütötte lovaggá Nándorfehérvárott Erdély vajdájának kardjával. Tíz évvel idősebb bátyjának kivégzését rabként élte át, majd V. László király Bécsbe, azután pedig Prágába vitette. Mivel 1457 őszén V. László pestisben meghalt, jövő év január 24-én a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották, de nagybátyja, Szilágyi Mihály személyében kormányzót állítottak mellé. A fiatal királynak nehéz elvárásoknak kellett megfelelnie. A főurak azt szerették volna, ha engedelmes és jámbor lesz, a köznemesek támogatását várták a nagyurakkal szemben, a városok a külső garázdálkodók megfékezését, a pénzromlás megakadályozását, a pápa pedig "Isten emberét" kívánta látni benne, aki majd kiírtja az eretnekek és a mohamedánok maradékát. Hunyadi Mátyás Kolozsvári szülőháza Nevelője: Vitéz János

8 Család, személyes tulajdonságok,

9 Ifjúsága Vitéz János Hunyadi János V. László

10 V. László és nagybátyja Cillei Ulrik
V. László és nagybátyja Cillei Ulrik. Székely Bertalan olajfestménye a Magyar Nemzeti Múzeum képtárában.

11 főurak megfékezése Belső rend „CSODA” Dicsőséges küzdelem a törökkel

12 A királyi hatalom megerősítése

13 Trónra kerülése Szegedi egyezmény Garai László nádor Szilágyi Mihály Újlaki Miklós vajda

14 Mátyás Hunyadi-liga Hunyadi Mátyás biztosította a trónt 1458
Tk old) V. László halála után szerteágazó tárgyalássorozat kezdődött, Mátyás ügyében. Vitéz János Podjebrád György cseh kormányzóval egyezett meg , hogy Katalin nevű lányát Mátyás fogja feleséül venni. (Cillei Erzsébet korábban elhunyt) Az apósjelölt ezután a magyar főurak megpuhításához látott hozzá (pl. Újlaki Miklós). Közben Szilágyi Mihály és Mátyás anyja Erzsébet a Garaiakkal egyezett meg. Megállapodásuk az volt, hogy hazahozzák Mátyást, és királlyá választják. Ennek fejében az új uralkodó nem áll bosszút bátya halála miatt a Garaiakon , sőt feleségül veszi Garai Annát. Mátyásnak tehát két mennyasszonyjelöltje és sok támogatója volt már hazaérkezése előtt. Így az 1458 januárjában tartott királyválasztó országgyűlésen jelentős előnnyel indult, de Szilágyi Mihály semmit sem bízott a véletlenre. 15 ezer fegyveressel érkezett a rákosi gyűlésre, s ez végül kellő hatással volt a vonakodó főurakra jan. 24-én királlyá választották a még mindig Prágában tartózkodó Hunyadi Mátyást. Az új uralkodó februárban Magyarországra érkezett. Megkoronázni ugyan nem tudták, hiszen korona III. Frigyesnél volt, de ünnepélyesen a királyi trónra ültették. A 15 éves Mátyás feladatai egy gyakorlott politikust is próbára tettek volna, de ő ….kiválóan megoldotta. Nem tartotta be a Gariakkal kötött szerződést ( nem vette el Garai Annát feleségül), sőt leváltotta Garai László nádort. Szilágyi Mihály nehezebb falat volt. A királyválasztó gyűlésen 5 évre megválasztották Mátyás mellé kormányzónak, s ő valóban gyámkodni szeretett volna az uralkodó felett. Igazából azonban nem volt alkalmas a politizálásra, ezért Mátyás inkább a török ellen küldte, ahol több hasznát látta volna. Szilágyi nem volt képes elviselni a döntést, s a Garaiakkal karöltve szervezkedni kezdett a király ellen. Az uralkodó erre Világos várába záratta, majd a déli végekre küldte. Szilágyi török fogságba esett, s a szultán kivégeztette. Ezután a Garai-Újlaki liga következett, akik ellenkirályként 1459-ben megválasztották III. Frigyest. Az akció sikertelennek bizonyult,mert a magyar urak többsége Mátyás oldalán maradt, sőt a pápa legátusa Carvajal bíboros is inkább a korona kiadására buzdította Frigyest. Két összecsapás is történt a németekkel, de a helyzetet Garai László halála oldotta meg. A király kibékült ellenfeleivel, sőt magas méltóságokba emelte őket. Alul látható a következő oldalon található kép: toriblog.blog.hu/2009/11/12/matyas_kiraly_ii_...A 1457. november 23-án meghalt V. László. A fiatal Habsburg-uralkodó nem hagyott maga után fiúörököst, így a Magyarország trónjára Habsburg Albert révén kerülő Habsburg-ág férfiágon kihalt. V. Lászlónak jog szerint először a lánytestvérei jöhettek szóba örökösként. Az idősebbik lánytestvér Anna, III. Vilmos szász hercegnek volt a felesége. A szász hercegi pár igényt tartott a magyar trónra, azonban azt nem tudták érvényesíteni, mivel a két ország között ott volt a Podjebrád György által kormányzott Cseh Királyság is, amelynek szintén örökösei voltak, de Podjebrád érthető okokból a hatalmat nem kívánta a kezéből kiengedni. A másik örökös, Erzsébet, IV. Kázmér lengyel király felesége volt. Neki már komolyabb tábora volt, azonban Lengyelországot ekkor a Német Lovagrenddel vívott háború kötötte le. Még a lengyel királyi családnál is esélyesebb volt azonban III. Frigyes, akit 1442-ben koronáztak meg Rómában császárrá. Az ő kezében volt a Magyar Szent Korona, továbbá számos nyugat-magyarországi vár, és több megye is. Egy kívülről jött uralkodónak azonban nehéz dolga lett volna: a Felvidéket Ján Giskra, az ország keleti és déli részét Szilágyi Mihály, Erdélyt, valamint az ország nyugati részét Újlaki Miklós birtokolta. Nyugaton feküdtek Garai László nádornak is a birtokai. Ezek a bárók elegendő erőt birtokoltak ahhoz, hogy harcba szálljanak valaki mellett a koronáért, ám végül sem Újlaki, sem Garai nem szánta el magát erre a lépésre. Újlaki Miklós erdélyi vajdaságát ekkor ugyanis Szilágyi tartotta megszállva, Garai pedig jobbnak látta a kiegyezést. Garai Szegeden egyezett meg Szilágyi Erzsébettel, és Szilágyi Mihállyal. Kölcsönösen megbocsátották egymásnak az elmúlt évek eseményeit (pl. Hunyadi László, és párthívei kivégzését). Megegyeztek arról, hogy Garai nádorként támogatni fogja Hunyadi Mátyás királlyá választását, cserébe pedig lányát, Garai Annát Mátyás feleségül fogja venni, valamint megtarthatja valamennyi birtokát. A szerződésre a Szilágyi testvérek esküvel kötelezték volna magukat Szécsi Dénes esztergomi érsek, és Juan de Carvajal pápai legátus előtt, azonban ez az eskütétel valószínűleg nem történt meg. A pápai legátus, Juan de Carvajal, az egyház és a pápaság nevében teljes mellszélességgel támogatta Hunyadi Mátyás királlyá koronázását, abban a reményben, hogy a vészes török előrenyomulást majd a nagy törökverő hős fia fogja megállítani, és visszafordítani. Szilágyi Mihály kellően megerősítve, és biztosítva a hátát Budára vonult, ott megígérte az ott összegyűlt birtokosoknak, hogy nem fogja őket bántani, így azok végül január 24-én megválasztották királlyá Hunyadi Mátyást. A királlyá választást a Duna jegén, zömmel Szilágyi Mihály csapatai erősítették meg. Mivel Hunyadi Mátyás kiskorúnak számított, Szilágyi Mihályt ezért megválasztották kormányzónak.  Hunyadi-liga biztosította a trónt Hunyadi Mátyás Mátyás portré Mantegna után 1458 országyűlést hívott össze Megerősítette a nemesség jogait Megkezdte a régi főméltóságok lecserélését ( még Sziláyi Mihályt is kiszrorította a hatalomból) Liga a király ellen behívják III. Frigyest Szent Korona Mátyás megosztotta és leverte ellenfeleit

15 1463 A következő feladat a huszita Jan Giskra legyőzése
Tk old.) A harmadik feladat a huszita Jan Giskra legyőzése jelentette., akit Erzsébet királyné (Habsburg Albert özvegye) támogatott. Mátyás győzelmei hatására Giskrak különböző szomszédos uralkodóknak felajánlotta a magyar koronát és szolgálatait, s csak Mátyás és III. Frigyes kibékülése után sikerült „kipiszkálni” a felvidékről. A magyar uralkodó Arad megyében adott neki birtokot, és katonáinak egy részét zsoldosként felfogatta. Megtörtént a rendteremtés, egyedül a magyar korona visszaszerzése maradt hátra. Mátyást ebben segítették III. Frigyes belső nehézségei és II. Pius pápa támogatása, aki egy későbbi törökellenes hadjárat reményében támogatta a magyar királyt ban , a bécsújhelyi megállapodással visszakerült Magyarországra a korona. . III. Frigyes 80 ezer forintot kapott a „Szent Korona megőrzéséért”, megtarthatta a magyar királyi címet, Mátyást fiává és szövetségesévé fogadta. A magyar uralkodó megkapta Sopron városát és megígérte amennyiben, törvényes örökös nélkül hal meg, a Habsburgok öröklik a magyar trónt. A visszakapott koronával 1464-ben királlyá koronázták Mátyást és törvénybe foglalták, hogy a továbbiakban a koronát Visegrádon kell őrizni. Ezzel megtörtént a hatalom megszerzése és törvényesítése, megkezdődhetett tehát az új kormányzat kiépítése Arad megyében adott neki birtokot, és katonáinak egy részét zsoldosként felfogatta. Megtörtént a rendteremtés, egyedül a magyar korona visszaszerzése maradt hátra Bécsújhelyi megállapodással vissza került 1463 Szent Korona

16 Mátyás állama: szakszerűsödő hivatalnokszervezet, növekvő adók,

17 Államigazgatás megreformálása
T old) Az uralkodó nemcsak a gazdaság területén, hanem máshol is igyekezett a csak tőle függő hivatalszervezet kialakítására. Korábban két tanácsadó és legfőbb bírói ügyeket intéző testület működött. A nagykancelláriát és a titkos kancelláriát most Mátyás összevonta. Az új királyi kancellária élére Vitéz János váradi püspök és Várdai István kalocsai érsek került. Ez utóbbi számított a hivatal tényleges vezetőjének. A peres ügyek növekedése miatt átszervezték a bíróságokat is . Mátyás a különös és személyes jelenlét bíróságait összevonta és a”királyi és személyes jelenlét bírósága” néven egyesítette. Az élére személynök került, aki nemcsak a nemesség, hanem a városok ügyeiben is döntött. Az új hivatalokban egyszerűbb származású hivatalnokok ültek . Mátyás többször is polgári , sőt jobbágysorból felemelt híveit helyezte kormányzati pozícióba. ( A leghíresebb közülük Bakócz Tamás , a későbbi eszetrgomi érsek, aki paraszti származású volt , de hatalmas egyházi karriert futott be) . Mivel Mátyásnak köszönhették felemelkedésüket, támogatták uralkodójukat a bárók ellen. Tk 2 ( Walter Mária)-131. old: a központosító politika, a bárók kiszorítása a hatalomból, az adók növelése és a hódító háborúk miatt két legközvetlenebb híve: Vitéz János és Janus Pannonius is szembefordult a királlyal. Vitéz kifejtette, hogy a rendek „nem hajlandók idegen országért pénzüket költeni és vérüket ontani”. Az elégedetlenségből 1471-ben összeesküvés lett. Mátyás leszámolt az ellene fordulókkal, Janus Itália felé menekült, útközben végzett vele a tüdőbaj. Vitéz János pedig gyűlölt ellensége, az egri püspök foglya ként halt meg. 1471-től Mátyás arra törekedett, hogy a rendektől függetlenül kormányozzon. Az országgyűlést egyre ritkábban hívták össze. Az állami irányítást hivatalnokaira bízta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott. A központi hivatalok hatáskörét növelte a helyi önkormányzati szervek rovására. Ugyanakkor a bárók növekvő ellenállásával szemben továbbra is a köznemességre támaszkodott. Befolyásukat növelte a megyékben és az országos politikában egyaránt. ( a nádori köztörvényszék hatáskörét a megyékre ruházta, s a főurak sem kerülhették el a megye bírói fórumát) A nemesi vármegye hatáskörének növelése ellensúlyozta a főurak hatalmát, de csorbította a központi kormányzatot. Hivatalszervezet átalakításával megkezdte a rendek visszaszorítását Összevonta a Titkos kancelláriát főkancelláriát Vitéz János Élére: Bíróságokat átszervezték, nőtt a száma a szakképzett ítélőmestereknek Főkincstartói Köznemesi és polgári származású tisztséget megszüntette, kinevez kincstartókat Új személyéhez hű bárói réteget

18 Mátyás állama

19 mindenki Fekete sereg családonként

20 Budavári udvarbírói hivatal
Az uralkodó egyik fő célja az volt, hogy a jövedelmek nagyobb részét kivonja a rendi ellenőrzés alól. Budavári udvarbírói hivatal Élén szakemberek Reformjának a másik célja- hogy a befolyó jövedelmeket megnövelje Megváltozott az adószedés rendszere családonként kellett fizetni az uralkodó mindenki számára kötelezővé tette az új adó befizetését (pl. kunok, jászok, jobbágytelken élő nemesek) Megváltozott az adószedés rendszere családonként kellett fizetni az uralkodó mindenki számára kötelezővé tette az új adó befizetését (pl. kunok, jászok, jobbágytelken élő nemesek)

21

22 A zsoldoshadsereg; aktív védelem a török ellen.

23 Török Birodalom erőviszonyai
A török elleni végvárrendszer Mátyás korában A török elleni végvárrendszer Mátyás korában Mátyás a már meglévő végvárrendszer felhasználásával két egymástól kb km-re húzódó- végvárrendszert létesített. A két vonal várainak harci tevékenységét összehangolták ( az adott határszakasz katonai parancsnoka a második vonalban tartózkodott). Fő feladata a betörő ellenség felmorzsolása, megsemmisítése volt, de innént indultak ki a határ menti török területeket zaklató portyázások is.

24 Török ellenes támadó hadjáratra
Tk old ) A korszerűtlen nemesi haderő helyett, amint lehetett, Mátyás egy csak tőle függő zsoldos hadsereget épített ki. Erre Giskra legyőzése után kerülhetett sor, hiszen a sereg alapját a meghódolt husziták adták. Ahogy növekedtek a bevételek, úgy lehetett bővíteni a létszámot. Az 1480-as években már ezer katona szolgálta a királyt. A zsoldosok többségét csak rövidebb időre tudta felfogadni, hiszen eltartásuk hatalmas kiadásokkal járt. A lovasok havi 3, a gyalogosok havi 2 forintot kaptak. Egy 15 ezer fős zsoldossereg állandó fenntartása évi ezer forintba került. A katonaságnak négy fegyverneme volt: nehézlovasság, könnyűlovasság, gyalogság, tüzérség. A könnyűlovasokat mozgékonyságuk miatt elsősorban a betolakodó török ellen használták. A gyalogság inkább védekező feladatokat látott el az ütközetekben, az ágyúk helyett pedig még mindig hasznosabb ostromgépeket alkalmazták. A zsoldosok nagyobb része idegen származású (cseh, lengyel és kisebb számban német) volt. Mátyás hadseregét az utókor fekete seregként tartja számon. Az elnevezés valószínűleg a király halála után keletkezett, s eredete a mai napig tisztázatlan. Lehetséges, hogy utolsó vezérükről ( a „fekete” Haugwitz Jánosról) vagy az uruk halála után viselt fekete szalagról kapták nevüket. Füst pénz Fekete sereg Rendkívüli hadiadó Királytól függő zsoldos sereg Úgy ítélte meg Török ellenes támadó hadjáratra - az ország nem képes, ezért Végvári rendszert igyekezett megerősíteni Kenyérmező Kinizsi Pál A török elleni harc elhanyagolása, a nyugati hódítások,a magas adók szembeállították korábbi híveivel Összeesküvés (1471)

25 Mátyás külpolitikája. Vizsáljuk meg mennyi diplomáciai akciója, kapcsolata volt Mátyásnak! Próbáljunk – ismereteink alapján- néhányat megmagyarázni! Tk 2 (W) old

26 A fekete sereg zászlója

27 Kinizsi Pál Mátyás király híres hadvezére a hagyomány szerint egy Bihar megyei molnár fia volt. Katonai pályáját Magyar Balázs egyik alvezéreként kezdte az 1460-as években. Híressé a Báthori Istvánnal együtt Kenyérmezőnél aratott győzelem tette 1479-ben ben Mátyás a déli területek védelmét bízta rá, ahol több sikeres hadjáratot vezetett a török ellen. Hunyadi Mátyás halála után Ulászló pártjának volt egyik vezetője, 1490-ben megverte Corvin János seregét, 1492-ben pedig ő semmisítette meg a híres fekete sereg maradék egységeit. A török elleni hadjáratban halt meg Szendrő ostrománál.

28 Német-római császári cím
Meghódítja: Morvaországot, Sziléziát, Bécset dinasztikus terve Német-római császári cím de A hatalmától tartó német rendek, megválasztják német-római császárnak, III. Frigyes fiát Miksát

29 Alul látható a következő oldalon található kép: www. geographic
Alul látható a következő oldalon található kép: KMátyást cseh királlyá választották Nemsokkal azután, hogy a pápa megfosztotta hatalmától Podjebrád György cseh uralkodót, május 3-án a cseh katolikus rendek Olmützben Hunyadi Mátyást választották cseh királlyá. Rövid időn belül azonban kétségessé vált Mátyás hatalmának törvényszerűsége. Miután Hunyadi Mátyás feleségül vette Podjebrád György, cseh király lányát, Podjerád Katalint, a cseh-magyar kapcsolatok szorosabbá váltak. Pár éven belül azonban feszült lett a viszony a két uralkodó között, ráadásul 1464-ben Katalin is meghalt. Mátyás apósával kapcsolatban több dolgot is nehezményezett, többek között azt, hogy a cseh csapatok rendszeresen betörtek Magyarországra, illetve hogy Podjebrád György nem támogatta vejét III. Frigyes császárral szemben. Az 1460-as évek közepére olyanannyira megromlott Mátyás Podjebrádhoz fűződő viszonya, hogy a magyar király a cseh ellenes pápai és császári politika élharcosává avanzsált. II. Pál pápa már évek óta arra készült, hogy az eretneknek mondott cseh királyt megfossza a tróntól, és ebben a kérdésben III. Frigyes is hasonlóképpen gondolkodott. A német-római császár – jobbhíján – Hunyadi Mátyás támogatását kérte Podjebrád Györggyel szemben, melyet meg is kapott. A magyar királyt a segítségnyújtásban két tényező motiválhatta: az egyik, hogy mind a pápa, mind pedig a császár anyagi támogatást ígért neki, ugyanakkor Mátyás úgy gondolta, hogy most kiváló alkalom nyílhat a cseh trón megszerzésére. A cseh hatalom birtoklása azért is vált fontos kérdéssé, mert örökösödés címén a lengyel Jagellók formáltak rá jogot, ami Mátyás számára komoly veszélyt jelentett tól kezdve Mátyás király érdemleges katonai sikereket ért el a csehekkel szemben: egyaránt kikergette őket Ausztriából és Magyarországról, illetve területeket foglalt el Csehországban. Mátyás sikerét mutatta, hogy a cseh katolikus rendek május 3-án Olomoucban (Olmütz) cseh királlyá választották Hunyadi Mátyást. Az 1469-es év második felében azonban jelentős fordulat ment végbe: a korábban beígért anyagi támogatás elmaradt, ugyanakkor a császár magyarellenes politikába kezdett, és Mátyás cseh királlyá választásának törvényszerűségét is megkérdőjelezték. Egyszerre hirtelen mindenki a lengyel Jagelló Ulászlót kívánta a cseh trónon látni, és ennek megfelelően a rendek meg is választották uralkodójuknak. Mivel Mátyás nem volt hajlandó lemondani a cseh királyi címéről, ezért Csehország élén két uralkodó is állt. Mintegy 10 éves kaotikus háborús viszonyok után Ulászlónak és Mátyásnak sikerült kompromisszumot kötnie: eszerint mind a ketten használják a cseh királyi címet és Mátyás birtokolhatja Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot. Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin ekkor már nem volt életben. A fiatalon férjhez adott királyné 15 évesen gyermekszülés közben meghalt.

30 Mátyás udvara a humanista műveltség egyik európai központja lett
Buda látképe Mátyás palotájával

31 Visegrádi palotarészlet a híres kúttal
Az építészetben különösen érezhető volt az olasz reneszánsz kultúra befolyása. Mátyás a visegrádi és budai palota építkezéseiben alkotott maradandót. Még az európai mintákat is fölülmúló alkotásokat hozatott létre olasz-dalmát mesterekkel. Vendégei elragadtatással szemlélhették t.k. a palota függőkertjét, valamint az alakos kályhacsempéket. De tovább építtette családi birtokán Vajdahunyad várát is. Mátyás udvarából terjedt szét az országban és a környező államokban is a korai reneszánsz művészete. Mátyás uralkodása alatt kapcsolódott be a magyar latinnyelvű irodalom az európai kultúra áramlatába. Janus Pannoniust (Csezniczei János) latin epigrammái és elégiái a kor legkiválóbb humanista költői sorába helyezték. (Janus Pannonius pécsi püspök volt és Pécsett van eltemetve.) Budán működött az első hazai könyvnyomda Hess András irányításával ban jelent meg itt a "Budai Krónika" 450 példányban. Ebből mára már csa 9 példány maradt meg ban jelent meg az első nyomtatott törvénykönyv, amellyel t.k. Mátyás biztosítani akarta fiának, Corvin Jánosnak öröklési jogát ban pedig Thuróczy János műve jelent meg nyomtatásban Augsburgban "Chronica Hungarorum" a Magyarok Krónikája címmel. Fentieken kívül ismert volt Mátyás zenei érdeklődése. Udvarában sok hívatásos zenész, sőt zenekar is működött.

32 Az oroszlános kút Mátyás visegrádi palotájából

33 Egy Corvina könyv fedőlapja
A műveltség terén is hatalmas fejlődés indult meg. Mátyás nem csak kiváló hadvezér, bölcs uralkodó volt, hanem a művészetek igazi párfogója is től jövedelméből százezer forintot fordított művészetpártolásra. Mátyás, aki maga is több nyelven beszélt és igen olvasott, művelt ember volt, létrehozta a híres Corvina könyvtárat, amely mintegy ötezer kötetből állott. Ez óriási számnak tekinthető, egyrészt mivel kézzel íródtak, másrészt a könyvnyomtatás még kezdetleges volt. Harminc könyvmásolót foglalkoztatott, a legkiválóbb festőket és illusztrátorokat alkalmazta. Mátyás és olasz felesége kapcsolatai folytán több megrendelést adott ki például Firenzének. Sajnos a könyvtár java a török megszállás alatt elpusztult, elkallódott, de még így is szerte a világon kétszáz kötet fennmaradt. Ebből Magyarországon 53 példány van. A külföldön találhatókban sok esetben kitörölték az eredetét bizonyítandó Mátyás-címert. A tudományok művelésére 1467-ben Pozsonyban egyetemet alapított (az országban akkor csak a pécsi egyetem volt) és újra indította a budai, Nagy Lajos idejéből származó egyetemet is. Tudós emberekkel vette magát körül. Maga is minden fontosabb lépés előtt az asztronomia tudományát vette elő csillagászainak megkérdezésével. Egy Corvina könyv fedőlapja

34 1490-ben halt meg Bécsben, abban a tudatban, hogy törvénytelen fiát, Corvin Jánost emelik trónra

35 Beatrix Trónutódlás Corvin János Nádori törvények nemesek
Megnövelte a nádor szerepét, király helyettesévé tette, király választásakor neki juttatta az első szavazatot nemesek 1460-as évektől kezdte szervezni a Fekete sereget, a sereg magját szolgálatába állt husziták adták, akikhez később lengyel, német és magyar elemek is csatlakoztak. Megerősítette helyzetüket a vármegyékben

36 Gyakorlás

37 Mátyás külpolitikája. Vizsáljuk meg mennyi diplomáciai akciója, kapcsolata volt Mátyásnak! Próbáljunk – ismereteink alapján- néhányat megmagyarázni! Tk 2 (W) old

38 Magyarország demográfiai viszonyai

39 A magyar államszervezet fejlődése a XV. század közepéig

40 A következő feladat a huszita Jan Giskra legyőzése
Tk old.) A harmadik feladat a huszita Jan Giskra legyőzése jelentette., akit Erzsébet királyné (Habsburg Albert özvegye) támogatott. Mátyás győzelmei hatására Giskrak különböző szomszédos uralkodóknak felajánlotta a magyar koronát és szolgálatait, s csak Mátyás és III. Frigyes kibékülése után sikerült „kipiszkálni” a felvidékről. A magyar uralkodó Arad megyében adott neki birtokot, és katonáinak egy részét zsoldosként felfogatta. Megtörtént a rendteremtés, egyedül a magyar korona visszaszerzése maradt hátra. Mátyást ebben segítették III. Frigyes belső nehézségei és II. Pius pápa támogatása, aki egy későbbi törökellenes hadjárat reményében támogatta a magyar királyt ban , a bécsújhelyi megállapodással visszakerült Magyarországra a korona. . III. Frigyes 80 ezer forintot kapott a „Szent Korona megőrzéséért”, megtarthatta a magyar királyi címet, Mátyást fiává és szövetségesévé fogadta. A magyar uralkodó megkapta Sopron városát és megígérte amennyiben, törvényes örökös nélkül hal meg, a Habsburgok öröklik a magyar trónt. A visszakapott koronával 1464-ben királlyá koronázták Mátyást és törvénybe foglalták, hogy a továbbiakban a koronát Visegrádon kell őrizni. Ezzel megtörtént a hatalom megszerzése és törvényesítése, megkezdődhetett tehát az új kormányzat kiépítése Arad megyében adott neki birtokot, és katonáinak egy részét zsoldosként felfogatta. Csak az az uralkodó lehetett népszerű aki hadjáratot indít a Megszerzi Megtörtént a rendteremtés, egyedül a magyar korona visszaszerzése maradt hátra Bécsújhelyi megállapodással vissza került Tk (Sz) old

41 Budavári udvarbírói hivatal
Az uralkodó egyik fő célja az volt, hogy a jövedelmek nagyobb részét kivonja a rendi ellenőrzés alól. Tk old.) Az uralkodó egyik fő célja az volt, hogy a jövedelmek minél nagyobb részét kivonja a rendi ellenőrzés alól, Az eddigi –bárók által választott- főkincstartók több-kevesebb sikerrel, de beleszóltak a királyok pénzügyeibe. Mátyás hatalomra kerülése után azonnal kialakította a budavári udvarbírói hivatalt, s a tisztséget udvari méltóságból csak az uralkodótól függőhivatallá tette. Budavári udvarbírói hivatal Élén szakemberek (……i vagy …….i származású) Reformjának a másik célja- hogy a befolyó jövedelmeket megnövelje ……adója Megváltozott az adószedés rendszere ……..t kellett fizetni -az uralkodó mindenki számára kötelezővé tette az új adó befizetését (pl. kunok, jászok, jobbágytelken élő nemesek) Legnagyobb bevételt Megmaradtak az egyéb jövedelemforrások

42 Államigazgatás megreformálása
T old) Az uralkodó nemcsak a gazdaság területén, hanem máshol is igyekezett a csak tőle függő hivatalszervezet kialakítására. Korábban két tanácsadó és legfőbb bírói ügyeket intéző testület működött. A nagykancelláriát és a titkos kancelláriát most Mátyás összevonta. Az új királyi kancellária élére Vitéz János váradi püspök és Várdai István kalocsai érsek került. Ez utóbbi számított a hivatal tényleges vezetőjének. A peres ügyek növekedése miatt átszervezték a bíróságokat is . Mátyás a különös és személyes jelenlét bíróságait összevonta és a”királyi és személyes jelenlét bírósága” néven egyesítette. Az élére személynök került, aki nemcsak a nemesség, hanem a városok ügyeiben is döntött. Az új hivatalokban egyszerűbb származású hivatalnokok ültek . Mátyás többször is polgári , sőt jobbágysorból felemelt híveit helyezte kormányzati pozícióba. ( A leghíresebb közülük Bakócz Tamás , a későbbi eszetrgomi érsek, aki paraszti származású volt , de hatalmas egyházi karriert futott be) . Mivel Mátyásnak köszönhették felemelkedésüket, támogatták uralkodójukat a bárók ellen. Új személyéhez hű …..réteget Hivatalszervezet átalakításával megkezdte a ………visszaszorítását Összevonta a Titkos kancelláriát ….. Élére: ….. Bíróságokat …….. átszervezték, nőtt a száma a szakképzett Főincstartói kinevez Köznemesi és polgári származású tisztséget megszüntette, ……. Az új hivatalokban többször Polgári, sőt jobbágysorból felemelt híveit helyezte A leghíresebb közülük, a későbbi esztergomi érsek, aki paraszti származású volt de hatalmas egyházi karriert futott be) ……….

43 Érettségi feladatok

44 Budavári udvarbírói hivatal
Az uralkodó egyik fő célja az volt, hogy a jövedelmek nagyobb részét kivonja a rendi ellenőrzés alól. Az uralkodó egyik fő célja az volt, hogy a jövedelmek minél nagyobb részét kivonja a rendi ellenőrzés alól, Az eddigi –bárók által választott- főkincstartók több-kevesebb sikerrel, de beleszóltak a királyok pénzügyeibe. Mátyás hatalomra kerülése után azonnal kialakította a budavári udvarbírói hivatalt, s a tisztséget udvari méltóságból cs Budavári udvarbírói hivatal Élén szakemberek (Köznemesi vagy polgári származású) Reformjának a másik célja- hogy a befolyó jövedelmeket megnövelje Parasztok adója füstpénz Megváltozott az adószedés rendszere családonként kellett fizetni -az uralkodó mindenki számára kötelezővé tette az új adó befizetését (pl. kunok, jászok, jobbágytelken élő nemesek) Legnagyobb bevételt Rendkívüli hadiadó Megmaradtak az egyéb jövedelemforrások regálék vámok

45 Érettségi feladatok