Tantárgy teljesítésének feltételei:  Tankönyv nincs. Tananyag: prezik+elmondottak.  Katalógus van  Hiányozni 3 X 2 óráról lehet.  Több hiányzás esetén.

Az előadások a következő témára: "Tantárgy teljesítésének feltételei:  Tankönyv nincs. Tananyag: prezik+elmondottak.  Katalógus van  Hiányozni 3 X 2 óráról lehet.  Több hiányzás esetén."— Előadás másolata:

1 Tantárgy teljesítésének feltételei:  Tankönyv nincs. Tananyag: prezik+elmondottak.  Katalógus van  Hiányozni 3 X 2 óráról lehet.  Több hiányzás esetén aut. pótvizsga.  2 ZH lesz  Érdemjegy: 2 ZH +házidolgozat érdemjegyek átlaga

2 Bevezetés a marketingbe A piac megismerése

3 Monopólium  tökéletlen verseny: olyan piaci helyzet, amikor legalább egy eladó elég nagy ahhoz, hogy befolyásolni tudja a piaci árat, és a kibocsátást kis számú cég kínálja. Fajtái: monopólium, oligopolium, és a monopolisztikus verseny.  monopólium: olyan piaci struktúra, amelyben egy árucikket csupán egyetlen cég kínál. Ebből kifolyólag profitja maximalizálása érdekében az árat magasan tartja, és a kibocsátás mennyiségét alacsonyan. A monopólium árbefolyásoló.

4 Belépés a monopolizált piacra  Egy piacra való bejutásnak a tökéletes verseny kivételével mindig vannak nehézségei, korlátjai. Ezek a következők:

5  - Az optimális üzemméret minél nagyobb, annál nehezebb a belépés, annál kevesebb vállalat képes kielégíteni a keresletet. A gazdaságos üzemméret alapján kialakult monopóliumot természetes monopóliumnak nevezzük. Ez olyan piaci struktúra, ahol egy termékegységre jutó átlagköltség a kibocsátott mennyiséggel csökken. Vagyis egy cég hatékonyabban látja el a piacot az adott termékkel, mintha több cég szerepelne az adott iparágban. 

6  - Ellenőrzési monopólium a fontos nyersanyagforrások felett. Arany- só- rézbányászat állami monopólium volt sok országban, s az ilyen engedélyek megszerzése monopolhelyzetet képezhet.

7  A beinduláshoz szükséges beruházások és pénzbefektetések nagysága. Minél nagyobb, annál inkább korlátozza a belépők körét.  Szabadalmak, licencek, know-how-k. A technikai fejlődés legújabb eredményeit szabadalmak védik. Gyártási eljárást, termelési engedélyt meg kell vásárolni. Nélkülük nem lehet versenyképes költségekkel termelni.

8  Az állam korlátozhatja a piacra lépést. Vámokkal, behozatali tilalmakkal védheti a belső termelőket. Egy termék termelésére kizárólagos jogot adhat egyes régiókban. Speciális engedélyeket adhat bizonyos terület ellátására (autópálya-építés, telefonszolgáltatás), de ilyenkor szabályozza a vállalat tevékenységének bizonyos elemeit (pl. ármaximalizálás).

9 Oligopólium:  (Autópályaépítők) amikor kevés cég uralja a piacot. Megkülönböztetünk összejátszáson alapuló oligopóliumot (amikor a cégek hasonló terméket adnak el, és felismerik a kölcsönös függést, akkor belátják, hogy ha nem versenyeznek egymással, akkor eljuthatnak az ár és a mennyiség tekintetében oda, mintha egyetlen monopolista lenne a piacon), és domináns céggel jellemzett oligopóliumot (T- COM)(amikor a piac nagy részét egyetlen cég tartja kézben, és a fennmaradó részen osztoznak a kisebb vállalatok. Ilyen esetben a kisebb cégek, vagyis a kompetitív udvar hatására a nagyobb vállalat nem képes monopóliumként működni, viszont a kis cégek sem képesek a tökéletes verseny kialakítására.)

10 Monopolisztikus verseny:  olyan piaci struktúra, melyben nagyon sok olyan javakat kínáló cég van, amelyek közeli, de nem teljes helyettesítői egymásnak (pl.: a cigaretta fajták, vagy a benzinfajták). Az ilyen piacon minden cég bizonyos hatást tud gyakorolni az árra.

11 Monopszónia  Amikor a keresleti oldalon csak egy cég áll (pl.: cukorrépa termelők és a cukorgyár viszonya).

12 Tökéletes verseny:  Olyan piaci helyzet, amikor az eladók és a vásárlók száma nagyon nagy, és az eladók által kínált termékek homogének. Egyetlen cég sem elég nagy ahhoz, hogy befolyásolni tudja a piaci árat, vagyis árelfogadók.

13 Kereslet- Kínálat Feltételezés: a piac tökéletes!

14 Egyéni kereslet:  egy vásárló által adott időpontban megvásárolni kívánt mennyiség, valamely áruból.  Tapasztalat: az egyén fogyasztása általában függ az áru árától.

15 Piaci keresleti görbe:  összes fogyasztó kereslete egy adott árura vonatkozóan az ár függvényében. Hasonló, mint az egyéni keresleti görbe: azok összegzése. (Új vevők belépése árcsökkenéskor!)

16

17 Kereslet függ még:  szükséglet-struktúra (igényszint nő)  kínálat struktúra (új termék megjelenése)  jövedelemváltozás  jövőre vonatkozó várakozások (áremelkedés)  más termék ára (benzin, autó)

18  Az egyéni kereslet jelenti: d, volumen = Q,  Az egyéni kereslet az ár csökkenésével növekszik, az ár növekedésével csökken. Ezt az összefüggést mutatja az egyéni keresleti görbe.  Az ártól függetlenül is változik az egyének kereslete, mert a szükséglete megváltozik (piacbefolyásolás, mint külső vagy belső indíttatás hatására)!  A jövedelem változásától is függ az egyén kereslete!  A jövőre vonatkozó várakozások is befolyásolják a kereslete, akár a kereslet növekedése akár a csökkenése irányában.

19

20  Más termék árának alakulása is szerepet játszik az egyén kereslet alakulásában. (Pl. Kiegészítő termékek esetében, helyettesítő termékek esetében. /benzin/)  Paradox árhatás: ár↑ és kereslet is↑ (pl. további áremelkedés félelme, presztízs)

21 Egyéni kínálat, ~i görbe: termelő eladási magatartása az ár függvényében.

22 Q (quantity, mennyiség) függ még:  - termelési költségtől  - profitkilátásoktól  - versenytényezőktől (piacszerzés, piaconmaradás)  Egyéni kínálat: egyetlen eladó kínál a piacon (egyéni kínálat az ár növekedésével változik)  Piaci kínálati görbe: összes eladó kínálata egy adott árura vonatkozóan az ár függvényében.

23 Az ár mozgása beállítja a keresletet, egyensúlyba kerülnek egymással.