Nemzetközi kapcsolatok története

Az előadások a következő témára: "Nemzetközi kapcsolatok története"— Előadás másolata:

1 Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990.
A kettős európai hatalmi aszimmetria-rendszer. Az „antagonisztikus kooperációtól” a konfrontációig ( ). A német kérdés

2 Európa a függőség állapotában
Az elbai kézfogás véget vetett az európai dominanciájú korszaknak (a világtörténelem passzív elszenvedőjévé vált) A gyarmati rendszer szétesése – utánpótlás hiánya (Fr.o. erőszakos gyarmat-fenntartása erőforrás-elvonással járt) Külső pénzügyi-katonai segítségre volt szükség (emberi – anyagi – morális veszteség) Washington és Moszkva diktál – a háború terheit is ők vállalták Európa geopolitikai alkuk színtere lett – ütközési zónává vált. Nyugat Európa – Kelet-Európa

3 Kettős európai hatalmi aszimmetria-rendszer
Az 1. hatalmi aszimmetria SZU – Nyugat-Európa (felbillent európai hatalmi mérleg) Fő feladat, hogy Nagy-Britannia minél többet profitáljon az USA erejéből. Az USA tartós európai jelenléte szükséges (fultoni beszéd) Az erőfölény fokozódott a SZU atomhatalommá válásával Földrajzi aszimmetria (a SZU az Elbánál, az USA az óceán túlpartján – korlátozott lélekszámú csapatok Ny-Európában)

4 Kettős európai hatalmi aszimmetria-rendszer
A 2. hatalmi aszimmetria: SZU – USA 1960-as évekre rakétaparitás, globális katonai erőegyensúly Új dualista világrend Az „atomfélelem egyensúlya” A fél évszázados európai béke ára = a kontinens kettéosztottsága A hidegháború legnagyobb vesztese Kelet-Közép-Európa volt (a vasfüggöny mentén rögzültek az ellenségképek) Nyugat-Európa rákényszerült az integrációra (Marshall-terv, francia – német kiegyezés, 1970-re az öt világgazdasági pólus egyike) Az európai béke militarizált béke volt – „ha békét akarsz, készülj a háborúra” Churchill zürichi beszéde – „Európai Egyesült Államokról”

5 Az „antagonisztikus kooperációtól a konfrontációig (1945-47)
1941-ben Hitler-ellenes koalíció – kényszerszült heterogén szövetség („ellenségem ellensége az én barátom”) 1941-es év a kétpólusú világ alapja A fasizmustól való félelem közös A 1945 után a koalíció gyors szétesése (Truman, Sztálin, Attlee) „már nem szövetségesek – még nem ellenfelek” A hidegháború gyökerei már a 2. világháborúban eredtek (1944. varsói felkelés, athéni kommunista partizánokkal való leszámolás)

6 A jaltai konferencia, 1945. február 4-11.
A jaltai döntések túlértékelése - történeti előzmények ismerete: 1943, teheráni konferencia: a Nyugat akceptálta a balti államok annektálását, a Curson-vonalat 1944 okt. a londoni megállapodások: No. zónákra és Berlin szektorokra osztása Az USA elzárkózott KKE felszabadításától 1944 októberi Churchill-Sztálin „százalékegyezmény” = Jaltában ezek voltak a tárgyalási alapok

7 A jaltai konferencia, 1945. február 4-11.
Elismerték a szovjetek nagyobb érdekeltségét KKE-ban, de törekedtek ezen területek uniformizálása ellen „Nyilatkozat a felszabadított Európáról” Fő kérdés: „kommunizmus és a demokrácia meg tud-e férni egymás mellett ugyanabban a világban” – Eisenhower Demokratikus jogállamiság, tőkés piacgazdaság – diktatórikus hatalom, tervutasításos kollektív gazdálkodás

8 Jalta után A békében az USÁ-nak már nem volt szüksége a SZU-re, de a SZU-nak szüksége lett volna az USÁ-ra Eltérő szemlélet a társadalmi élet alapkérdéseiben : Egyén és társadalom Egyéni és kollektív szabadságjogok Állam és ideológia Állam és társadalom Magántulajdon és állami tulajdon A piac szerepe és a tervutasításos, centralizált gazdaság Parlamentáris demokrácia, többpártrendszer és diktatórikus egypártrendszer Stb.

9 USA: alulról építkező „individuális társadalom, mely a nyugati civilizációkhoz, az angolszász államfejlődéshez kapcsolódott. SZU: centralizált, felülről építkező fejlődés, melynek háttere keleti despotizmus, a cári önkény volt.

10 Eltérő geostratégiai pozíciók:
SZU: erős kont. hatalom + sok szárazföldi hadosztály Biztonságpolitikájának garanciája: érdekszféra-politika (területszerzés, érdekszféra szerzés) USA: tengeri hatalom + hadiflotta, légierő Biztonságpolitikájának kulcsa: a „nyitott kapuk politikája” (eurázsiai egyensúly, nyitott világgazdaság)

11 Az atomkérdés Manhattan-terv – július 16. kísérleti atomrobbantás (Klaus Fuchs) SZU: „90 nappal a németországi kapituláció után lép csak háborúba Japánnal” Hirosima (1945. aug. 6. – áldozat) – Nagaszaki (1945. aug. 9. – áldozat) Nyomás nemcsak Japánra, hanem Sztálinra is 1949. augusztus 29.: az első szovjet atombomba

12 A közel-keleti térség a háború után
Regionális konfliktusok Küzdelem a stratégiai útvonalakért Irán kérdése – konfrontáció színtere (ENSZ nyomás a SZU-ra) – az iráni szovjet olajkoncessziók amerikai kézre kerültek A török tengerszorosok kérdése (1945-ben a SZU felmondja az 1925-ös szovjet-török barátsági és semlegességi szerződést.) Görögország (1946-os polgárháború – „dominó elv” – Truman-doktrína) – 6. amerikai flotta védelme Spykman írásai („The Geography of the Peace”:az USA nemzetbiztonsága akkor garantált leginkább, amennyiben ő kontrollálja Eurázsia peremvidékeit - „szívterület” – „peremterületek”

13 A német kérdés Európai fő vitakérdés: Németország jövője (1944. szeptemberi zónamegállapodások) Sokáig nyitott kérdés volt A katonai megszállás meddig tartson? Mekkora legyen a jóvátétel összege?

14 A német kérdés Lehetőségek:
No. területi megcsonkítása, a Ruhr-vidék internacionalizálása, önálló német államok létrehozása, az ipari-agrár No. agrár-ipari országgá tétele a nagy természetbeni jóvátétel miatt. Semleges Németország. Egész Németország szovjet befolyás alatt Németország egésze nyugati befolyás alatt Németország és Berlin ideiglenes felosztása 4 zónára ill. szektorra és az ország egységes gazdasági irányítására közös szervek létrehozása. A zónahatárok mentén No. felszeletelése, kettétörése következett be.

15

16

17 Német jóvátétel „zóna-önkiszolgálás”
A német ipari kapacitások leszerelése és elszállítása Ruhr-vidék (szovjet 10+15%) A nyugati övezetben 1947-ben már nem fizettek jóvátételt Az NDK csak 1953-ban fejezhette be a fizetéseket és szállításokat a SZU-nak

18 A lengyel-német határ kérdése
Odera-Neisse határ – természetes határ Német menekültek (12 millió) Lengyelország 180 ezer km2-rel megcsonkítva (SZU), és 103 ezer km2-rel növelve (NO.)

19

20 Bizónia-trizónia 1946 nyarán az amerikai zónából leállították a SZU-nak történő gyárkiszállításokat. Amerikai filozófia: a német gazdaság az európai gazdaság magja – a német gazdaság helyreállítása szükséges 1947. január 1.: az angol-amerikai zónák egyesítése – bizónia-megállapodás 1948-ban csatlakozik Franciaország – trizónia Marshall-terv – német gazdasági csoda Sikeres német újjáépítés, gazdasági életképesség nélkül nincs eredményes nyugat-európai gazdasági, politikai stabilizáció!!!