Készítette: Bánhegyi Fruzsina Környezettudomány Msc

Az előadások a következő témára: "Készítette: Bánhegyi Fruzsina Környezettudomány Msc"— Előadás másolata:

1 Készítette: Bánhegyi Fruzsina Környezettudomány Msc
A globális klímaváltozás mérséklése, az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások Készítette: Bánhegyi Fruzsina Környezettudomány Msc

2 Az emberi tevékenységhez köthető Üvegházhatású Gázok
- szén-dioxid (CO₂) - metán (CH₄) - dinitrogén-oxid (N₂O) - Halogénezett szénhidrogének (CFC-k) - Troposzférikus ózon (O₃)

3 Fontosabb nemzetközi megállapodások kezdetektől napjainkig
1972, ENSZ Stockholmi Konferencia - 113 állam részvételével - Nyilatkozat a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól - Javaslat az éghajlati folyamatok mélyebb tanulmányozására a Globális Légkörkutatási Programon (GARP) belül Létrehozzák az UNEP-et, az ENSZ Környezetvédelmi Programját Székhelye: Nairobi, Kenya (1972. Június 5. Környezetvédelmi Világnap) Főbb feladatai :a környezet állapotának monitorozása és a kapott adatok terjesztése, a nemzeti környezetvédelmi együttműködés ösztönzése, környezeti katasztrófák kezelése, közpolitikai javaslattétel a kormányok és régiók számára, valamint támogatást nyújt a környezetvédelmi fejlesztések létrehozásában

4 Első ügyvezető igazgató: Maurice Strong
Jelenlegi igazgató: Achim Steiner 1974. November (Budapest) A Globális Légkörkutatási Program (GARP) létrehozza a klímadinamikai alapprogramot Budapesten 1979, Első Globális Éghajlati Konferencia A Meteorológiai Világszövetség (WMO) és Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa (ICSU) rendezte Világ Klímakutatási Program (WCRP) 1985, Villach a klímaváltozást "elfogadható és komoly valószínűségnek" kell tekinteni 2030-ra megkétszereződik az üvegházhatású gázok koncentrációja

5 1987. szeptember 16, Montreáli Jegyzőkönyv
A sztratoszférikus ózonréteget károsító halogénezett szénhidrogének (CFC-k) kibocsátásának korlátozása 1989. január 1-jén lép hatályba 46 ország aláírásával (ma 165) konkrét kötelezettségeket tartalmaz 1998-ig a felére kell csökkenteni, 2020-ra be kell szüntetni gyártásukat 1991-es csúcsérték (1,4 millió tonna) miatt Londoni Konferencián megállapodtak a freonok 2000-ig történő betiltásáról Ennek köszönhetően 10-15%-kal csökkent az ózonkárosító anyagok koncentrációja, és egyes területeken 5%-kal nőtt a magaslégköri ózonkoncentráció

6 1988, IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change)
WMO és UNEP hozza létre éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületet Fő feladata: rendszeres időközönként értékelni és összefoglalni azokat az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, amelyek emberi tevékenységhez köthetők Nem végez saját kutatást Referált szakirodalmi publikációkat dolgoz fel Több száz ország kutatói 3 fő munkacsoportja van (Working Group I-III) + IPCC Üvegházhatású Gázok Nemzeti Leltári Programjáért felelős különálló csoportja (Task Force) 5-6 évente jelentések Testület titkársága: Genf (WMO székhely) Jelenlegi elnök: Rajendra K. Pachauri

7 1990 november, IPCC Első Jelentése
Második Éghajlati Világkonferencián jelenik meg, ekkor hozzák létre a Globális Klímafigyelő Rendszert (GCOS) 1992 Június Rio de Janeiro, ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) ENSZ Környezeti és Fejlődési Konferenciáján (UNCED) fogadják el, ben lép hatályba Nem tartalmaz jogi kötelezettségeket és határidőket 192 aláíró ország -> az üvegházgázok károsan befolyásolják az ökoszisztémát Cél: stabilizálni koncentrációjukat Megalapítják Részes Felek Konferenciáját (Conference of the Parties, COP) -> fő döntéshozó szerv, évente kerül megrendezésre Környezeti Világalap (GEF, Global Environmental Facility) 1995, Első Részes Felek Konferenciája Berlinben (COP1) 1995, IPCC Második Jelentése „Éghajlatváltozás 1995” Hozzájárult az 1997-es kiotói Jegyzőkönyv elfogadásához

8 1996, Második Részes Felek Konferenciája Genfben (COP2)
IPCC Második Jelentés véleményének elfogadása Jogilag kötelező célok sürgetése 1997. december 11, Kiotói Jegyzőkönyv COP3-on fogadják el UNFCCC jogi kiegészítő jegyzőkönyve 2012-ig 5,2%-os csökkenés hez képest 2005. február. 16-án lép hatályba Oroszország ratifikálását követően Különböző vállalások EU 8 % (Magyarország: 6%) „Együttes végrehajtás” „tiszta technológia” Pénzügyi alap „nettó elszámolás” -> pl: CO₂ nyelője a növényzet

9 2000, Európai Klímaváltozási Program (ECCP- European Climate Change Programme)
Európai Bizottság indítja el az első fázist Fő feladat: segítse a Kiotói Jegyzőkönyvet aláíró államok vállalásainak megvalósítását, stratégia kidolgozása Megújítható energiaforrások , és energiatakarékos járművek ECCP Második fázis 2005-től: Európai Uniós Emissziós- Kereskedelmi Rendszer (EU ETS) létrehozása: > első szakasz, > második szakasz 2007-ben indítványozza, hogy az EU 20%-kal csökkentse kibocsátását -> „új ipari forradalom” 20% megújuló energiaforrás 10% bioüzemanyag 2001, Bonni Konferencia (COP6) Egyezség a rugalmassági mechanizmusról, és CO₂ nyelőkről

10 2001, IPCC Harmadik Jelentés „Éghajlatváltozás 2001”
Több bizonyíték, hogy az emberi tevékenység hatására ekkor a felmelegedés Üvegházgáz kibocsátás és koncentráció alakulása Várható változások és hatásaik Társadalmi és gazdasági folyamatok 2005, Montreáli Konferencia (COP11/MOP1) A Kiotói Jegyzőkönyvet aláíró államok első közös egyeztetése (MOP1) Szigorúbb, új Jegyzőkönyv 2012 után 2006, Nairobi Konferencia (COP12/MOP2) 169 ország Kiotói Jegyzőkönyv 2008-as felülvizsgálata 2007, Bali-i Konferencia (COP13/MOP3) Bali Útiterv elfogadása

11 2007, IPCC Negyedik Jelentése
Jóval pontosabb megfigyekési eredmények Modellek bizonytalansága csökkent Részletesebb adatok 0,2 °C-os melegedés évtizedenként, régiónként eltérő Extrém időjárási viszonyok Csapadékváltozás Központi téma az ivóvíz Tengerszint emelkedés veszélyezteti az természetes ökoszisztémákat, biodiverzitást Hazánk létrehozza a Nemzetközi Éghajlati Stratégiát (NÉS) 2008, Poznani Klímakonferencia (COP14/MOP4) Koppenhágai klímakonferencia előkészítése

12 2009, Koppenhágai Klímakonferencia (COP15/MOP5)
Kudarccal végződik -> nincs új Klímaegyezmény 3 oldalas záródokumentum A felmelegedés ne haladja meg a +2°C-ot Legfontosabb eredménye: tiszta megújuló energiaforrások használatának, klímaváltozás, szárazság, tengerszint emelkedés hatásait enyhítő beruházások támogatása 2010, Cancúni Klímakonferencia (COP16/MOP6) 194 állam Fejlett országoknak 25-40%-os csökkentés 2020-ig Jelenlegi vállalások +3,2 °C-os növekedést eredményez -> további csökkentés kell!!! Nemzetközi Zöld Pénzalap milliárd dollár 2020-ig 2011, Durbani Klímakonferencia (COP17/MOP7) 190 állam Kiotói Jegyzőkönyv folytatása 2013-tól

13 2012, Dohai Klímakonferencia (COP18)
Kiotói Jegyzőkönyv meghosszabbítása 2020-ig Japán, Kanada, Oroszország nem vállalta EU és Ausztrália beleegyezett a további kibocsátás csökkentésbe (20%) - > ez nem elég 2013, IPCC Ötödik Jelentése Éghajlatváltozást az emberiség okozza Modellszilációkban négy új kibocsátási forgatókönyv Lehetséges hatások számtalan új verziója 2013, Varsói Klímakonferencia (COP19) Fő téma az alkalmazkodás és sérülékenység -> károkat elszenvedő országok segítése Egyetlen eredmény: erdőirtás visszafogására szolgáló program létrehozása

14 2014. szeptember 23, ENSZ Nemzetközi Klímacsúcsértekezlet New Yorkban
120 ország Célja: a globális klímaváltozás megfékezéséről szóló új nemzetközi megállapodás létrehozásának lendületet adni "A klímaváltozás a nehezen megteremtett békét, a jólétet és emberek milliárdjainak a sikerét veszélyezteti" - mondta az ENSZ főtitkára (Ban Ki- Mun) „Bebizonyítjuk, hogy az éghajlat megóvása és az erős gazdaság kéz a kézben halad" - jelentette ki José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Zöld Klíma Alap -> 15 milliárd 2014 december, Perui Konferencia Cél: egy új globális klímaegyezmény 2015-ös elfogadása, és 2020-as hatályba lépése

15 Köszönöm a Figyelmet!

16 Források - Budapesti Corvinus Egyetem: Klímaváltozás és környezeti jövőkép - Faragó T., Kerényi Attila: Nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás veszélyének , az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére - Katona Gabriella szakdolgozat: A globális felmelegedés világgazdasági következményei - Országos Meteorológiai Szolgálat, 2002: Sikerült-e megmenteni az ózonpajzsot - Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 4. Értékelő Jelentése - - - - - eredmnyei - - - Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia - -