Lux Gábor tudományos segédmunkatárs MTA Regionális Kutatások Központja

Az előadások a következő témára: "Lux Gábor tudományos segédmunkatárs MTA Regionális Kutatások Központja"— Előadás másolata:

1 Ipari átalakulás és metropolizáció: Felső-Szilézia útja a széntől a világvárosi funkciókig
Lux Gábor tudományos segédmunkatárs MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézet

2 Felső-Szilézia: Közép-Európa kitüntetett jelentőségű térsége
Korai ipari magterület, porosz- osztrák-orosz befolyási zóna Magasszintű urbanizáció (4,6 M lakosból 3,6 M városi) A szocializmus alatt kedvezményezett térség, de... elavuló gazdasági szerkezet urbanizációs hiányjelenségek környezetszennyezés társadalmi diszfunkciók …jellemzik  mély szerkezeti válság

3 Az átalakulás három fő eleme
Intézményfejlődés Ipari szerkezetváltás Metropolitanizmus, a városi funkciók fejlődése

4 I. Intézményfejlődés a rendszerváltás után
Új döntéshozó elit: helyi politikusok, önkormányzatok, gazdasági szereplők (vállalatok, kamarák, stb.) Kialakulnak az első helyi gazdaságfejlesztő intézmények a légiközlekedés, vásárszervezés, forrásszerzés és vállalkozáspromóció területén A regionális politika első dokumentuma: Felső-Szilézia Regionális Gazdaságpolitikai Programja (1992): - a gazdasági kapcsolatrendszer fejlesztése - új húzóágazatok letelepítése

5 Intézményfejlődés a rendszerváltás után 2.
1995: Regionális szerződés, az állam és a régió közötti feladatmegosztás keretdokumentuma Stabil intézményrendszer: fejlesztési és promóciós ügynökség befektetési alap (hitelek, területfejlesztés társfinanszírozása) regionális finanszírozási intézet (2002-től) Erősödő regionális érdekérvényesítő képesség: Felső-sziléziai Szerkezetváltási Alap létrehozása (bottom- up tevékenység eredménye) 1999: lengyel regionális reform, kettős hatalmi struktúra (vajda – marsall) alakul ki

6 II. A szerkezetváltás irányai
1990: a foglalkoztatásban a szénbányászat (35%) és a kohászat (8,7%) részaránya meghaladja a szolgáltatásokét (34%) 1990-től felgyorsult dezindusztrializáció, 2000 körül 37%-on stabilizálódó ipari foglalkoztatás A szerkezetváltás irányai:  a hagyományos ágazatok megújulása (adaptív szerkezetváltás)  új ágazatok fejlődése (diverzifikáció, újraiparosítás)

7 A hagyományos ágazatok megújulása
Szénbányászat: Problémák: gazdaságtalan kitermelés, elaprózódott üzemszerkezet Megoldás: állami tulajdon fennmaradása végkielégítéssel összekapcsolt leépítési program (Világbank) a termelés áttolódása Rybnik agglomerációjába  ma már nyereséges, újra vonzó életforma Kohászat/acélgyártás: Problémák: elavult termékstruktúra, korszerűtlen üzemek gyors leépítések, „muzeális” üzemek bezárása elmozdulás a speciális acéltermékek felé, Ny-Európa/Távol- Kelet piacai privatizáció hazai és nemzetközi szakmai befektetőknek acélipari klaszterképződés

8 Új ágazatok Kihívás: tudásalapú gazdaság?
Már az 1970-es évektől létező hagyományok (autógyártás, elektronika) A beruházásösztönzés fő eszköze a Különleges Gazdasági Övezetek létrehozása Katowicei KGÖ: 2 Mrd €+, alkalmazott, de… …erősen differenciált a négy alzóna között (zöld vs. barnamezős) elsősorban az autóipar és beszállítói jelentek meg  autóipari klaszter Felső-Szilézia versenyképességét nem az olcsó munkaerő adja, hanem a képzett szakemberállomány Okai: erős szakszervezeti mozgalom, fennmaradt szakképzési rendszer, műszaki felsőoktatás Kihívás: tudásalapú gazdaság?

9 III. Metropolitanizmus, a városi funkciók fejlődése
Az EU-csatlakozás utáni hosszútávú fejlesztési stratégia célja: Felső-Szilézia bekapcsolása a közép- európai városversenybe, mint a centrumtérségek vetélytársa Elemei: Metropolitanizmus (világvárosi funkciók kialakítása) egységes irányítási-fejlesztési rendszer belső terek megújítása, városregeneráció Újrafogalmazott területi kapcsolatrendszer közlekedésfejlesztés

10 Metropolitanizmus Katowice konurbációja: Erős nagyvárosi funkciók:
egyike Közép-Európa legurbanizáltabb térségeinek népessége 2,8 M fő (~Közép-Magyarország) Erős nagyvárosi funkciók: felsőoktatás: 3 nagy, 9 kis egyetem, 35 főiskola bankszektor és üzleti szolgáltatások: 4 nagy banknak van itt a központja, 26 kereskedelmi bank és 117 szövetkezeti bank van jelen, 15 ipari és kereskedelmi kamara működik a régióban sport, kultúra, fogyasztói szolgáltatások, média, K+F… Fragmentált: kilenc fő fölötti és öt fő fölötti városban jelentős párhuzamosságok, váltakozó bel-, kül- és elővárosi zónák. Nincs egyértelmű városközpont, ütköző fejlesztések, kihasználatlan lehetőségek (EB 2012, Chorzów)

11 Metropolitanizmus 2. Megoldás: Felső-sziléziai Világvárosi Unió
Policentrikus alapokon nyugvó, de összehangoltan fellépő városszövetség 14 alapító város, 2 M népesség, Katowice központ Tevékenységek: közös fejlesztési stratégia hatékony forrásszerzés javuló lobbizási képesség ?további integráció?

12 A belső terek megújítása, városregeneráció
Felhagyott iparterületek és elnéptelenedett városrészek regenerációja új funkciók letelepítésével (bevásárló és üzleti negyedek, új lakások, rekreáció) Városrehabilitációs intézkedések

13 Újrafogalmazott területi kapcsolatrendszer
Vajdaságon belüli négy agglomeráció, társközpontok Regionális és határ menti együttműködés Krakkó-Katowice Europolisz (duális fejlesztési pólus) Krakkó-Katowice-Wrocław RIS- együttműködés Katowice-Ostrava határmenti együttműködés Nemzetközi kapcsolatok NY-K: Berlin-Kijev É: Stockholm, Skandinávia D: Prága-Bécs, Pozsony- Budapest

14 Közlekedésfejlesztés
Városi és elővárosi közlekedés: forgalmas területek tehermentesítése, tömegközlekedés (villamos [207 km], elővárosi vasút, autóbusz) Autópályák: É-D-i (Łódz, Gdańsk / Ostrava, Brno, Prága) és NY-K-i (Ruhr-vidék, Ukrajna)  részben elkészült, hiányzó átkötések Légiközlekedés: pyrzowicei repülőtér robbanásszerű növekedése, új terminál, Katowice-Krakkó együttműködés ?szélesnyomtávú vasútvonal?

15 Összefoglalás, következtetések
Felső-Szilézia Közép-Európa egyedi, kivételes adottságokkal rendelkező régiója A szerkezetváltás folyamata sikeresnek mondható, a hagyományos és új ágazatok kettősére épül Növekvő jelentőségű erőforrást jelentenek a fejlett városi funkciók és a rendelkezésre álló kritikus tömegek; Felső- Szilézia a közép-európai nagyvárosok versenyének erős szereplőjévé válhat A fejlődésben kulcsfontosságú volt a helyi társadalom önszerveződése és intézményfejlesztő tevékenysége, amelynek köszönhetően sikeresen alkalmazkodott a globális verseny kihívásaihoz képes volt önálló válaszokat megfogalmazni akár a központi kormányzattal szemben is

16 Köszönöm a figyelmet!