A fenntartható vállalat: a rogyadozó társadalmi pillér

Az előadások a következő témára: "A fenntartható vállalat: a rogyadozó társadalmi pillér"— Előadás másolata:

1 A fenntartható vállalat: a rogyadozó társadalmi pillér
Kerekes Sándor

2 A fenntarthatósági asztal
And, only when all of these pedestals are healthy, viable and productive, can we hope to have sustainability.

3 John Ruskin

4 A fenntarthatóság értelmezése
1. Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, mint konstans fogyasztást. Ez az értelmezés felel meg, a gyenge fenntarthatósági kritériumnak, amelynél a természeti és ember alkotta tőke egymással helyettesíthető. 2. Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, a természeti erőforrások időben állandó (konstans) készleteként. Ez az értelmezés felel meg a szigorú fenntarthatóságnak. 3. És végül értelmezhető a fenntarthatóság, mint generációk közötti egyenlőség is.

5 Fenntartható (A,B,C) és nem fenntartható (D) fejlődési pályák
time Jólét, tőke Fenntartható (A,B,C) és nem fenntartható (D) fejlődési pályák

6 Tekintsük a fenntarthatóságot „üzleti esetnek”.
Dyllick és részben Porter is vállalati üzleti érdeknek, a költséghatékonyság és a versenyképesség részének tekinti a fenntarthatóságot, illetve annak jelentős részét, és sürgetik a fenntarthatóság integrálását a vállalati stratégiába. Az utóbbi két-három évben, a vállalatok figyelme a környezeti dimenzióról áttolódott a társadalmi dimenziókra.

7 A hangsúlyeltolódás okai
A fejlett országokat nagyrészt elhagyták a környezetterhelő nehéziparok, és a megmaradt ipar, de a szolgáltató szektor nagy része is, bevezetette a környezetirányítási rendszereket. A „látványos” környezeti problémákat a gazdaság szereplői nagyrészt megoldották, és a megoldás jelentős üzleti haszonnal járt az energia megtakarítás, a hulladékkezelési költségek csökkenése, a jobb vállalati imázs indirekt hasznai miatt. A fenntarthatóság környezeti dimenziói terén már „csak” a fogyasztás környezetbarát átalakítása volna hátra. Ez alapvetően ellenkezik a vállatok közvetlen stratégiájával, A hangsúlyeltolódást jól mutatja, hogy hazánkban ezelőtt fél évtizeddel a legjobbak környezeti jelentést adtak ki, két-három éve már megjelent néhány fenntarthatósági jelentés, és az újabb trendnek a CSR vagy „társadalmi felelősségi” jelentések irányába történő elmozdulás látszik

8 Kontinensenként eltérő vélemények
„Napjainkban a vállalati társadalmi felelősség, vagy vállalati filantrópia többnyire abban merül ki, hogy pénzt osztogatunk azoknak, akik nem szeretnek bennünket, és kapcsolatot próbálunk velük teremteni” – vélekedik Porter. Észak Amerika: „A vállalat célja az, hogy elegendő nyereséget termeljen, és hasznos legyen a társadalom számára. Ha egyszer „sikeresek” lettünk, akkor vissza tudunk adni.” Európa: „A továbbiakban már nem lehet egyszerűen hallgatni.” Afrika: „Mielőtt felelős vállalataink lehetnének, először felelős kormányra lenne szükségünk.” Dél Afrika: „Ne akarják ránk erőltetni a nyugati elgondolásokat!”

9 A zöldülés mozgató rugói...
Sok kutató a társadalmi normákban látja a vállatok erőfeszítéseinek fő mozgató rugóját. Ez megnyilvánul a részvényesek, a vevők elvárásaitól kezdődően a szabályozás szigorúságán keresztül, a jogi és társadalmi felelősségig terjedő tényezőkben. (Ashford 1993, Steger 1993) A kutatók másik nagy csoportja a hangsúlyt kognitív és magatartási tényezőkre helyezi, mint a menedzserek és vezérigazgató értékrendje, karizmája, környezeti elkötelezettsége, morálja, hathatóssága stb. (Konar és Cohen 1993.) A harmadik csoport szerint az ipar „zöldülését” technológiai tényezők határozzák meg. Szerintük az innovációk sikerét, vagy kudarcát a technológiai lehetőségek léte vagy hiánya, az ellátási lánc mentén felhalmozódó ismeretek minősége, a gyártók és a végső felhasználók kapcsolatának természete határozza meg. (Ashford 1993, Roome 1994)

10 A társadalmi realitás változása
Nulla kibocsátás Nulla kibocsátás Social Reality Platforms - Symbolic Interactionism If in 1970, I walked into an industrial facility in the US and asked the management there to reduce their environmental discharges to zero, there would perhaps be a brief but uncomfortable pause, maybe a few chuckles, and then a quick call to the security office to have me escorted from the premises. CLICK -- From where they were standing, they couldn’t see many opportunities for reducing emissions – Zero emissions was just too far over their horizon to take seriously. Thus, the environmental control table stakes for starting up an new business at the time, represented by the dotted green line, were quite low. CLICK – as command and control regulations forced industry to pay attention, companies began improving the quality of their environmental performance. As new controls were implemented, new opportunities became apparent. Since the regulations were national, the widespread effect was the elevation of the nation’s social reality platform upon which we stand to view certain aspects of the world – in this case the range of acceptable environmental performance. CLICK – as other non-regulatory drivers began to influence corporate behavior, the platforms were raised again. Zero admissions, for some operations, was no longer so far over the horizon to be laughable, but in fact, became a performance target. Today, we see this phenomenon that all of a sudden, people, politicians and the media now believe that our economic activities and lifestyles contribute to global climate change – and so the platform is being raised again. We are participants in this process and we can help raise the platforms and help others see an alternative future.

11 A fenntarthatósági problémák két típusa
Nehéz problémák: társadalmi, intézményrendszeri Könnyű problémák: technológia, beruházás Javulás > #1 javulás > Source: D. Meadows Közműolló zárása

12 A megoldás egyszerűnek tűnik….
A szennyvíztisztítás esete…

13 Eröltetett menetelés a zsákutca felé!?
Természetes szennyvíztisztítás lakos esetén Beruházási költség 30-60% Üzemeltetési költség % Csepeli szennyvíztisztító Legnagyobb környezeti beruházása az EU-nak:15 futballstadionnyi területen épül a központi telep 525 em3 /nap kapacitású 429 m euro 65 %: EU (304, Euro) 20 %: Magyar Állam 15 %: Budapest

14 Amikor a „nagy szép”, a kicsi pedig drága
Az egyre szigorúbb normák a nagy rendszerek létrejöttének kedveznek, a méretgazdaságosság miatt, a kis települések közüzemi költségei pedig egyre tetemesebbek lesznek. Mindez jólét veszteséget okoz a kis településeken.

15 A közlekedési hálózat fejlesztése is egyszerü problémának látszik, de…
A végén jobb lesz ?

16 A hiányzó intézményrendszer
A nehéz problémák… A hiányzó intézményrendszer

17 A havi egy főre jutó jövedelem és a roma lakosság területi megoszlása Magyarországon

18 Csak 1 % jut a felsőoktatásba Több, mint 70 % -uk munkanélküli

19 Sony csoport

20 A regionalizmus kiáltó szüksége…
Az eltérő környezeti, társadalmi és gazdasági tényezők miatt a regionális közelítés volna indokolt. A területi és városi tervezés nélkül a fejlődési problémák nem kezelhetőek. A rendszerszemlélet szükségessége- ipari ökológia VERSENY HELYETT EGYÜTTMŰKÖDÉS

21