1 Vízminőség-védelem 11. ea. Tavak eutrofizációja Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B épület 039.

Az előadások a következő témára: "1 Vízminőség-védelem 11. ea. Tavak eutrofizációja Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B épület 039."— Előadás másolata:

1 1 Vízminőség-védelem 11. ea. Tavak eutrofizációja Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B épület 039. dittrich@witch.pmmf.hu PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC)

2 . előadás Tavak eutrofizációja és foszforháztartása

3 Természetes és mesterséges eutrofizáció Természetes eutrofizáció: (10 000- 100 000év) elöregedési folyamat Feldúsulnak a növények Vizmélység csőkken Elmocsarasodás Fás száruak megjelenése Kiszáradás Erdő

4 Mesterséges eutrofizáció:(10-20 év) Felgyorsítja az öregedési folyamatot Felfokozott emberi tevékenység okozza(mezőgazdaság, foszfor tartalmú mosószer) Meghajtó ereje növényi tápanyag N, P Felfokozott növényi biomassza keletkezés Több növény hal el Éjjel oxigén elvonás Oxigénháztartás felborulása Mocsarasodás

5 Tápeleme k C N P K Termelő szervezete k Lebontók Szervesből szervetlen (mineralizáci ó) Fogyasztó k

6 Bejutási források Légköri kiülepedés: nedves (eső), száraz (szél) Hozzá folyás: Felszíni, felszín alatti Elfolyás Elszivárgás Mesterséges kijutás Üledékbe való kijutás

7 Tápanyag forrás: Természetes: kövek málása Mesterséges: ipar, mezőgazdaság, szennyvíz és csapadékvíz bevezetés

8 Növényi ( nitrogén és foszfor) limitáció Klorofil Chl-a algaszám Vízben a biomassza algaszámban van jelen.

9 Eutifizáció mértékét a klorofil- a vizsgálatával határozzuk meg N- limitáció P- limitáció Biomassza építéséhez szükséges C:N:P arány 100:10:1 ha nem ez az arány limitáció alakul ki. Amelyikből a legkevesebb van az a limitációs elem

10 Pl: van:felhasznál: C:1000100 N:1010 P:1010 van:felhasznál: C:1000100 N:10010 P:110 N- imitáció P- limitáció Varázsszámo k:

11 Eutrofizáció kimutatására szolgáló indikátor paraméterek Algaszám Klorofil-a Biomassza tömeg ÖP ÖN Fitoplankton összetétel Átlátszóság ÖP: Oldott: Partikulált: Szerves-P Szervetlen-P ÖN: Oldott: Partikulált: Szerves N Az oldott szervetlen a felvehető a növények számára

12 R, T, P hóna p 36912 R P T

13 Zöldalga, kovamosza t Kékalga (hipertróf tó) 510 algaszin t hónap N- limitáció az édesvizekben csak átmenetileg! P- az elsőrendű limitációs elem nincs gázfázisa, oldott vagy partikulált állapotban van könnyű szabályozni (szennyvízből eltávolítás, műtrágya maximalizálás

14 Alga körfolyamat a vízben R T A D P Külső terhelés mineralizáció pusztulásszaporod ás Belső terhelés Stabilan kötött P Labilisan kötött P Aktív üledék Inaktív üledék P: foszfor A:alga D: detritusz(elpusztult alga)

15 Belső terhelés Üledékbe felhalmozódott P vissza pótólja ha csökken a külső P Hosszú idő után lecsökken Aktív zóna: vissza tud jutni a víztestbe Vashoz kötött P: redox potenciál magas nem tud vissza oldódni. Redox potenciál alacsony vissza tud oldódni (akkor alacsony ha alacsony az oxigén tartalom) Ca hoz kötött P: Biogén mészkő képződés Véglegesen kötött Inaktív

16 Vollen Veider modell Európai tavaknál tömegessé vált a mesterséges eutrofizáció EOCD országok kutatást indítanak a probléma megoldására A Q*P elfolyikL -P terhelés D

17 0

18 Statikus P koncentráció

19 Mély tó: Szélesség mélység arány kicsi Hőmérsékleti rétegződés ltre tud jönni A szél hatására nem tud felkeveredni az üledék

20 Példa

21 Közvetle n v.gy. Közvetett vízgyűjtő 1, Határozza meg a tó éves ÖP terhelését 2, Mennyivel kellene csökkentenia külső terhelést ahhoz, hogy a tó mezotróf legyen a, belső terhelés=0 b, a belső terhelés a jelenlegi külső fele P bemosódás 0,6 kgÖP/ha/év 0,3kgÖP/ha/év 0,03kgÖP/ha/év

22 1,

23

24

25

26 2/b

27

28 28 Kötelező irodalom  dr. Clement Adrienn (2007): Vízminőségszabályozás. Felkészülési segédanyag. HEFOP HEFOP/2004/3.3.1/0001.01.  Dittrich E., dr. Dolgosné Kovács Anita (2008): Vízminőség védelem (könyvfejezet) Környezetipari E-Tananyag III. Kötet: környezet- és természetvédelem.  Tárgyalt jogszabályok (www.magyarorszag.hu)www.magyarorszag.hu  www.euvki.hu  www.euvki.hu kapcsolódó anyagai www.euvki.hu

29 29 Ajánlott irodalom I. Balásházy L. (2004): A felszín alatti vizek védelmének szabályozása az EK-ban és Magyarországon. MHT XXII. Országos Vándorgyűlés, Keszthely Bartholy Judit (2006): Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok.. Mindentudás Egyeteme, http://www.mindentudas.hu/bartholyhttp://www.mindentudas.hu/bartholy Benedek P.–Literáthy P. (1989): Vízminőség szabályozás a környezetvédelemben. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Deák J. (2005): A felszíni alatti vizek Víz Keretirányelv szerinti monitoringja. VKI oktatóanyag (Power Point) GWIS Vízminőségi és Környezetvédelmi Kft, Budapest Dolgosné Kovács A. (2004): Bevezetés a környezetvédelmi analitikába I. PTE PMMK, PHARE jegyzet, Pécs Fekete E.-Szabó A.-Tóth Á. (1991): A vízszennyezés ökológiája. Pro Natura Kiadó, Budapest Felföldy L. (1974): A biológiai vízminősítés. VHB. 16., VGI, Budapest Felföldy L. (1981): Vizek környezettana. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest HEINRICH D. – HERGT M. (1994): SH atlasz: Ökológia. Springer Hungarica Kiadó, Budapest. Ijjas I. (2005): Környezeti célkitűzések a Víz Keretirányelv (VKI) szerint. VKI oktatóanyag BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, Budapest IPCC 4. jelentése: http://www.ipcc.ch/present/WMEF_FINAL.ppthttp://www.ipcc.ch/present/WMEF_FINAL.ppt Katona E. (szerk.) (1989): A vízminőség-szabályozás kézikönyve. Aqua Kiadó, Budapest. Kálmán E. (2000): Kémiai katasztrófa a Tiszán. Budapesti Közegészségügy 2000/3.szám, Budapest, pp. 274-276. Kiss I. (1997): Toxikológia. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém Láng István (szerk) (2005): Vahava projekt összefoglalás. www.vahava.hu/file/osszefoglalas_2003_2006.pdf: Globális klímaváltozás program. A globális klímaváltozással összefüggő hazai hatások és az erre adandó válaszok. MTA. www.vahava.hu/file/osszefoglalas_2003_2006.pdf

30 30 Ajánlott irodalom II. McCann B. (2007): Climate conclusions –evidence from the IPCC. Water 21, Journal of IWA, 2007 April. pp- 10. Mosonyi Emil (2007): A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai. Mérnök Újság, XIV. évf. 3. szám, 2007 március, 26-30 oldal. Papp s.-Rolf K. (1992): Környezeti kémia. Tankönyvkiadó, Budapest Padisák Judit (2005): Általános limnológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Pásztó P. (1998): Vízminőségvédelem, vízminőségszabályozás. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém Somlyódy László (szerk) (2002): A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. Stelczer Károly (2000): A vízkészlet-gazdálkodás alapjai. Elte Eötvös Kiadó, Budapest. Szilágyi F. et al (2005): Proffessional Training of Civil Servants Working for Regional Authoroties Belongoing to the Moew, Hungary. Tanfolyam jegyzet. BME VKKT, Budapest. Szilágyi F. et al (2000): Hidrobiológia mérnököknek. BME-VKKT, Budapest. Takács s. (1994): Az ember és környezete – A környezetszennyezés humán következményei. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém Thyll SZ. (2000): Vízszennyezés, vízminőségvédelem. Egyetemi Kiadó, Debrecen Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság: Vízkészlet-gazdálkodás Vízvédelem és vízbázis-védelem http://www.ovf.hu/WEB/OVF/OVFWEB.NSFhttp://www.ovf.hu/WEB/OVF/OVFWEB.NSF www.aquadocinter.hu: A felszíni vizek vízgazdálkodási feltételei az ezredfordulón. www.aquadocinter.hu Zsuffa I. (1996): Műszaki hidrológia I.. Műegyetem Kiadó, Budapest.

31 31 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!