1. Tétel A gombák helye az élővilágban:

Az előadások a következő témára: "1. Tétel A gombák helye az élővilágban:"— Előadás másolata:

1 1. Tétel A gombák helye az élővilágban: Önálló országot (Fungi) képeznek, rendszerezésük azonos alapelveken nyugszik, mint az állatoké és növényeké (törzs, változat, alfaj, faj, nemzetség, család, rend, osztály, törzs), vagyis kettős nevezéktan. Például a fehér csiperke: Agaricus bisporus (faj)Agaricus (nemzetség), Agaricaceae (család), Agaricales (rend), Agaricomycetes (osztály), Agaricomycotina (altörzs), Bazidiomycota (törzs)Gombák (ország). Testfelépítés: hyfákból épülnek fel, ezek együttese a micélium. Vegetatív és ivaros szakasz, az ivaros folyamatban képződnek a termőtestek, melyek a szaporító képleteket (ivaros spórák) hordozzák. Léteznek vegetatív szaporító képletek is, a bazídiumos gombáknál például konídiumok és klamidospórák. A termőtest főbb részei: tönk, mely kapcsolatban áll a talajban élő mycéliummal, és hordozza a kalapot. Fiatalon a kalapot hártya (vélum) borítja, ennek maradványa a gallér, bocskor, pikkely. Állati sajátságuk a táplálkozás módja, azaz heterotrófok, nem képesek szervetlen vegyületekből felépíteni testüket (mint a növények), szerves maradványokon élnek (szaprotróf gombák), vagy paraziták, avagy együtt élnek például növényekkel (szimbionták: EM és AM gombák). Klorofillt nem tartalmaznak. Növényi sajátságuk a helyhez kötött életmód, egyes szervetlen tápanyagok hasznosítása (nitrát, foszfát stb.), az ivaros és ivartalan életszakasz (és szervek) elkülönülése. Kevés gomba micélium falában van cellulóz (növényi sejtfalanyag), többségüké kitinből áll (pl. rovarok, rákok stb.). Az anyagok körforgásában kiemelkedő szerepet játszanak: a gombák távolítják el az elhalt növényanyag nagy részét, az elpusztult állati szervezeteket, és ezzel visszajuttatják a szénvegyületeket,a nitrogén, a foszfor a kálium stb. nagy részét a bioszférába. A Földön legnagyobb mennyiségben előforduló szerves anyag, a cellulóz (zömmel ligninnel együtt – lignocellulóz – fordul elő) lebontását nagyrészt gombák, elsősorban a szaprofita bazídiumos gombák végzik el.

2 2. Tétel: Szaprofita gombák: minden termesztett gomba, a legtöbb „nagygomba” ide tartozik. A szaprotróf életmód legfontosabb jellemzője, hogy kész szerves vegyületekkel táplálkoznak az ilyen élőlények. Ellentéte például az autotróf (növények), ami azt jelenti, hogy szervetlen vegyületekből (és napenergiából) képesek növekedés – testfelépítés – energia igényüket fedezni. A szaprotróf gombák növekedési erélye változatos (r és k stratégisták), hőmérsékleti igényük is sokféle (felsorolás, példák). A vadon élő gombák nagy része, a termesztett gombák szinte mindegyike ide tartozik. A szimbionta gombák valamely gazdanövénnyel élnek együtt. Ide tartoznak az EM (ektomikorrhiza), az AM(arbuszkuláris mikorrhiza) és ericoid mikorrhiza fajok. Vargányák, tinorúk, szarvasgombák tartoznak ebbe a csoportba. A szimbiózis jellemző szervek kialakulásával jár: köpeny, Hartig háló (EM), arbuszkulum, esetleg vezikulum (AM). Általában viszonylag lassú növekedésűek, táplálék igényük speciális. Termesztésük egyelőre csak ültetvényes, kültéri formában lehetséges. A csöves termőrétegű gombák (vargányák, tinorúk stb.), a földalatti gombák (pl. szarvasgombák) többsége ide tartozik. Parazita gombák: jellemzőjük, hogy táplálék forrásuk valamely élő növény/gomba (biotrófok), mellyel egyoldalú kölcsönhatásba lépnek. Gyengültségi parazita például a gyűrűs tuskógomba, növényparazita például a Peronoszpóra, a Fusarium. Gombákon élősködnek a Trichoderma fajok. Az európai szilfákat például az Ophiostoma ulni, Ophiostoma novo-ulmi, nevű fitopatogén gombák pusztították ki majdnem egészen, a fák szállítószöveteit elzárva (tracheomikózis). A parazitizmus gyakran vezet a gazda elpusztulásához és súlyos károkat okoz a termesztésben (Trichoderma). A fertőzött alapanyagot mielőbb el kell távolítani és megsemmisíteni. A fertőzés leggyakoribb forrása a helytelen átszövetés (pl. laska, magas, vagy túl alacsony hőmérséklet), valamint az alapanyagon maradt termőtest maradványok.

3 A csiperkegomba és jellemzői
A laskagomba és jellemzői A shiitake és jellemzői A gyapjas tintagomba, a pecsétviasz gomba és a bocskorosgomba jellemzői 3. tétel Jellemezze az alábbi termesztett gombafajok környezeti igényeit és értékelje a fajokat gazdasági szempontból! Csiperke: Laskagomba: a különböző fajták hőm igénye eltér, a HK35 a legalacsonyabb hőm. igényű, a P70 magasabb, a sárga a legmagasabb. Páratartalom igény azonos, levegő igény a növekedési sebességgel arányos: P70>HK35>sárga. Gazd. jel.HK35>P70>sárga. A lazacszínű hazánkban, Európában nem jelentős. A világtermelésben a laska a 3. helyen áll. Levegő igénye magas, a levegő szennyezettségére is érzékeny. A termőre fordításhoz viszonylag alacsony hőmérsékleett igényel a HK35, a P70 kevésbé „hidegigényes”. Shiitake: hőm. igénye fajta/törzs függő, általában az átszövetéskor max. 27 Co, primordium képzéskor 22-23, de nem így fordítják termőre, hanem intenzív nedvesítéssel/locsolással/áztatással. A világtermelésben a helyen áll, jelentősége nő, mivel intenzív íze miatt jól helyettesíti a vadontermő gombákat, jól tárolható. Gyógyhatása (antitumor= lentinán, vérnyomáscsökkentő= eritadenin) miatt egyre kelendőbb, bár elég drága. Gyapjas tintagomba: gyorsan öregedő termőtest, komposzton termeszthető, ismertsége alacsony, cukorbetegség ellen hat. Alacsonyabb hőmérséklet igényű, mint a csiperke, 30 Co felett nem terem. Szárítot, porított formában forgalmazzák elsősorban a II. típusú diabéteszben szenvedők fogyasztják. Pecsétviaszgomba: a hazai törzsek hőm. igénye is viszonylag magas, min Co, ideális a Co. Emellett magas a levegő és páratartalom igénye is. Világtermelése viszonylag csekély, de gazdasági/gyógyászati fontossága kiemelkedő (allergia, tumor, köszvény, roboráló). Taplóféle, termőtestét borvörös, viasszerű kéreg borítja. Bocskoros gomba: hőkedvelő, 30 Co alatt gyengén fejlődik, nem képez termőtestet. A melegebb klímájú országokban termesztése jelentős (Kína, India, Japán). Élvezeti értéke csekély, de gyorsan fejlődik, a legkülönbözőbb hulladékokon termeszthető.

4 4. tétel Ismertesse a csiperkegomba termőtestének felépítését termesztési szempontból! A tönk: viszonylag rövid, alul kiszélesedik. A kalap 3-10 cm., fehér, szabályos kör alakú. Exportra szánt ideális mérete 3-4 cm., zárt burokban. A portobello a zsákon (köztesként) megérlelt már felnyílt burkú csiperke. A kalap csak ritkán nagyobb, mint 10 cm, rugalmas vastag húsú. Sűrűn álló, felkanyarodó lemezei előbb rózsaszínűek, halvány hússzínűek, kifejlődve sötétbarnák. Fehér tönkje egyenletesen vastag, gallérja felfelé álló. Fehér húsa lassan halvány rózsaszínűre változik. A termesztett csiperke fehér, vagy barna színű, a vadontermők színe is a fehértől a barnáig változik (sziki-erdei). Az A. bisporus két bazidiospórát fejleszt, mindkettő heterokariotikus, és termékeny. A tipikus bazidiumos gombáknál a spórák homokariotikusak, és csak eltérő szaporodási típusba tartozók találkozása eredményez termékeny micéliumot. Az ilyen micéliumból azonban évről évre ismét termőtestet képez. Az aszkuszos (tömlős) gombáknál az ivaros szaporodás (kariogámia) évről évre újra végbe kell menjen. A csiperke spóra nem allergén, a laskagomba spórái viszont igen, a pecsétviaszgomba spóra nagy mennyiségben tartalmaz immunserkentő hatóanyagokat. A csiperke spórái sötétbarnák, oválisak/kerekek, 4.5–5.5 x 5–7.5 μm méretűek. A tönk és jellemzői A kalap és jellemzői (méret, szín, alak) A spóra jellemzői és fontossága egészségvédelmi szempontból

5 5. tétel: Ismertesse a gombacsíra készítésének alapjait
A gombacsíra szerepe a termesztésben: a gombacsíra az oltóanyag szerepét tölti be a termesztésben. Lehet fűrészporos csíra (farontók: laska, pecsétviaszgomba, shiitake), folyadék csíra, vagy szemcsíra (búza, árpa, tritikálé, köles). Ez utóbbi a legelterjedtebb forma. A csíragyártás kellékei: az alap és adalékanyagon (szem, pálca, gipsz, mészpor stb.) felül a steril munkához szükséges eszközöket (steril fülke, oltókacs, gázláng, alkohol stb.), valamint keveréshez használható eszközöket igényel. A szemcsíra átszövetése nagy tisztaságú, csíraszám csökkentett helyiséget/felületet kíván. A szemcsírát steril szűrővel ellátott, hőálló zsákokban, zacskókban tároljuk. Az alapanyag beoltására kezdetben termőtest darabokat, spórát használtak. A ma legelterjedtebb megoldás üzemi méretekben a (gabona) szemcsíra alkalmazása. A Sylvan Magyarország Kft a szemcsírát folyadékkultúrával oltja be, futószalagon, permetezéssel. Szili István fapálcát használ (kisüzem). A megduzzasztott, megfőzött gabonaszem igen dús, könnyen fertőződő tápanyag, ezért a csíragyártásban fokozzák a biztonságot: növelik a sterilizálás időtartamát, a csíra átszövető helyiség tisztaságát stb. A leggyakrabban használt gabonaszem a búza, a tritikálé és a köles. A kisüzemi csíragyártás lépései: 1., A gabonaszem mosása, tisztítása: általában elegendő a szemek többszöri átmosása, öblítése, a rájuk tapadt szennyezés így eltávolítható, a konkurens mikrobákat pedig a későbbi sterilizálás pusztítja el.

6 2., A szemek duzzasztása: a szemekhez annyi vizet adunk, hogy azokat ellepje, és 1-2 cm. vastagságban, feleslegben legyen a víz, amit a duzzasztás során a szem felvesz. A szükséges vízmennyiség függ a szemek eredeti víztartalmától. A duzzasztás során arra kell törekedni, hogy a szemek a maximális vízmennyiséget vegyék fel, és ne maradjon szabad víz. A duzzasztás szobahőmérsékleten órát vesz igénybe, forró vízzel ez az időtartam 1-2 órára rövidül. 3., Gipszezés/meszezés: a megduzzadt szemeken lévő vízfelesleg lekötésére, a szemek könnyebb szétválására szolgál, egyben elősegíti a majdani átszövetéskor a megfelelő pH kialakítását. A legtöbb gomba esetében a gipszet alkalmazzák, de például a kucsmagombáknál a meszezés célszerű. A szükséges mennyiség 5-10 dkg/kg szem. 4., Csomagolás/sterilizálás/oltás: az előkészített szemeket hőálló edénybe (PP fólia zsák, üvegedény stb.) helyezzük úgy, hogy az edénybe szűrőfelületen át levegő/gőz juthasson. A szűrő általában papír, vagy műanyag alapú szűrő, melyen a baktériumok nem jutnak át, míg a levegő igen. A duzzasztott szemmel megtöltött zsákokat/üvegeket sterilizáljuk (121 Co, 1.2 atm.), majd kihűlés után beoltjuk. Az oltást steril fülkében végezzük, 2-10% szemcsíra felhasználásával. A szemcsíra költséges, és adott mennyiségen felül nem javítja az átszövetés minőségét. Laskáknál 1-2% elegendő, a különleges gombáknál 5-10%. A szemeket beolthatjuk fapálcával is, valamint folyadékkultúrával. Ez utóbbi esetben ügyelni kell arra, hogy a szemcsírán ne maradjon feleslegben víz, ami az elfertőződést megkönnyíti. 5., A szemcsíra átszövetése: a szemcsíra nagyon dús tápközeg, ezért könnyebben fertőződik, mint pl. az alapanyag. Az átszövető helyiségben ezért fokozott tisztaságot kell biztosítani. Az átszövetés hőmérséklete fajtól függ, Co. A páratartalmat nem kell szabályozni, mert a steril zsákok/üvegek belsejében értéke magas, és közel állandó. Ugyanez érvényes a CO2/O2 szintre is. Az átszövetés félidejénél (10-15 nap) a csírát át kell rázni/keverni a zsákok/üvegek megbontása nélkül. Így biztosítjuk a teljes és egyenletes átszövődést. Az átszövetés akkor ért véget, ha a micélium láthatóan kifut a csíra felszínére, a zsák/üveg egyenletes, fehér színű. Az átszőtt csírát 1-2 Co -on tároljuk, eltarthatósága fajtól függően nap.

7 6. Tétel: Ismertesse a csiperkekomposzt összetevőit és a velük szemben támasztott igényeket!
A búzaszalma tulajdonságai: a szalma legyen friss, vagy olyan állapotú, amit a helyes tárolás során érnek el, azaz, ne száradjon ki, és ne fertőződjön el. A szalma nedvességtartalma ideális esetben 4-8%. Lényeges ezen felül a szalma szálak mérete: ezt megfelelő őrléssel kell cm-es méretre csökkenteni. A ló – és csirketrágya legyen érett, azaz ne legyen a víztartalma magasabb, mint 60%, állaga legyen morzsalékony, nem ragadós. A komposztban a nedvességtartalom : %, legyen, össz-nitrogén tartalma: 2 -2,4 %. A pH: 7,1-7.5, vagyis semleges-enyhén lúgos. Ammónia tartalma legyen rendkívül alacsony, kisebb, mint 4 ppm. A gipsz olyan alapanyagoknál fontos adalék, melyek Ph-ját az enyhén savas tartományban akarjuk tartani. A gipsz, és a komposzt más összetevői együttesen puffer/kiegyenlítő hatást gyakorolnak, és stabilizálják a Ph-t. Ugyanez mondható el a mészkőre (CaCO3) is, a különbség, hogy ez utóbbi enyhén lúgos Ph-t tart a komposztban. A csiperke komposztban mindkét adalékot alkalmazzuk, így érjük el az ideális körüli pH értéket.

8 7. tétel: Ismertesse a II. fázisú komposzt készítésének lépéseit!
Az alapanyagok összekeverése: a szalma, a trágya és az adalékok nagy teljesítményű keverő, öntöző, mixelő soron mennek át majd a teljesen homogén I. fázisú komposzt 2-4 napra úgynevezett érlelő padlóra kerül. Ezen a területen a folyamatos számítógép vezérelt levegő utánpótlásnak köszönhetően, nagynyomású ventillátor révén, valamint a padlóba épített fúvókarendszer segítségével jó levegő ellátást biztosítanak, azaz aerob körülmények között folyik a komposzt érése. A végső érlelés teljesen zárt, szellőztetett bunkerekban megy végbe; ezáltal válik lehetővé, hogy a végső produktum az időjárástól függetlenül stabilan jó minőségű legyen. Az érlelődés során a bunkerekban keletkező szagot és ammóniát elvezetik a bio-mosóba, majd a bio-filterbe. A II. fázisú komposzt kellemes szagú, morzsalékony, nedvességtartalma mérsékelt, színe sötétbarna. A komposzt az összerakás során felmelegszik, hőmérséklete eléri az fokot, ami csak a termofil gombák és baktériumok fennmaradását teszi lehetővé (az ivaros spórákon kívül!). A komposzt kihűlése során ezek is elveszítik vitalitásukat, elpusztulnak, ill. túlélő képleteket fejlesztenek. Ebbe a „kiürült” közegbe kerül a csiperke csíra.

9 11. tétel Ismertesse a csiperke termesztésére alkalmas épületeket
Pincei termesztés: a csiperke termesztés Magyarországon döntően pincékben zajlik, mivel az iparág kifejlődésekor ez volt a jellemző. A pincei termesztés legfontosabbb előnyei: 1., földes, meszes pincében egyaránt viszonylag magas és állandó a páratartalom (60-90%). 2., Az év nagy részében a mély pincékben a hőmérséklet nem megy 20 fok fölé, és nem csökken 8-10 fok alá. Felszíni épületek, fóliaházak: a felszíni épületek nyáron csak klimatizálással tehetők alkalmassá csiperke, vagy laska termesztésre. Ennek költségeit a mai árak nem bírják el. Hátrányuk még a kitettség, azaz télen hidegek, nyáron melegek. Ezen a szigetelés valamennyire segít. Ugyancsak hátrány az alacsony páratartalom, vagyis folyamatosan locsolni/párásítani kell. A felszíni termesztőház/fóliasátor egyik előnye, hogy könnyen kiszellőztethető. Ezért például a nagyon levegőigényes laska termesztésre tavasszal/ősszel a felszíni termesztőházak alkalmasabbak, mint a gyakran nehezen kiszellőztethető pincék. Holland típusú termesztőházak: ezek a termesztő felületek teljesen gépesítettek, és a termesztés minden mozzanatát minimális munkaerőigénnyel el lehet végezni. A szedés gépesítése mindmáig nem megoldott. A holland termesztőházban a paramétereket számítógép vezérli. A gépesíthetőség feltételei: elsősorban az alapanyag jellege (III., IV. fázis) és geometriája (zsákos, asztalos) befolyásolja a gépesíthetőséget. A termesztőházakban vagy IV. fázisú, vagy ömlesztett III, fázisú alapanyagot használnak.

10 12. tétel Ismertesse a csiperke szedésének lehetőségeit.
A gépi szedés Magyarországon nem fordul elő. Ennek több oka van, az egyik a berendezés, és a kapcsolódó technológia költséges mivolta. A másik, hogy Magyarországon a csperke gomba iránti igény két kategória között oszlik meg: az egyik, az export, ami viszonylag kis méretet jelent, a másik a hazai, ami 6-10 cm. átmérőjű kalapokat kíván meg. A gépi szedés nem képes a kétféle igénynek megfelelni. A gépi szedés egyetlen előnye a bérmegtakarítás, a gyorsaság. Ezzel a módszerrel a termés jelentős részéről lemondunk. A kézi szedés 1. lépése a csomagolás (doboz, karton, rekesz stb. ) előkészítése. A következő (2) a szedés céljának egyértelmű meghatározása:export, darabos, tépés, javítás stb. A 3. lépés a szedés végrehajtása. Ekkor a területet elosztják a szedők között, majd elkezdődik a szedés. A szedéssel egy időben a zsákokon előforduló problémákat, hibákat is észre kell venni, és orvosolni. A fertőzést jelezni kell a termelés vezetőjének, a hibás, torz példányokat pedig el kell távolítani. Mivel a szedők darabbérben dolgoznak, ez általában nem érdekük. A köztes szedésekor ügyelni kell arra is, hogy maradjon elegendő termőtest a következő napokra is. Javításkor, hullám végén minden termőtestet és micélium csomót el kell távolítani. Személyi feltételek: a szedésre csak gyakorlott személyzet alkalmas. Fontos feltétel, hogy a szedő tisztában legyen a termesztés legfontosabb tudnivalóival, ne szennyezze a termesztő területet, ügyeljen a higiéniai előírásokra. Higiéniai feltételek: a szedés során kesztyűt kell használni, másképp elszennyezzük a takarófölddel a termőtesteket. A kesztyűt időközönként mosni/cserélni kell. A szedésre használt eszközt is rendszeresen tisztítani kell. A szedők öltözéke nem lehet fertőzés forrása. A szedés során használt eszközök: A szedőszék egy egyszerű fémrács, amelyen elhelyezhető a rekesz/rekeszek, valamint egy vödör/doboz, amelyben a levágott tönkdarabokat gyűjtjük. Ezeket a termesztő felületről el kell távolítani, majd lehetőleg zártan elhelyezni kihordásig. A szedőkés kisméretű, 2-3 cm. pengéjű éles kés, ami a tönk feleslegének levágására szolgál. Mérleg: a leszedett gombát a termesztés vezető veszi át, jegyzi fel a szedők teljesítményét, és méri ki pontosan a gombát (lédig M10 6 kg, M5 3 kg). A tálcába szedett gombát rekeszekbe helyezik, és csak a teljes rekesz súlyát mérik ki apadóval (+5-10%).

11 17. tétel: A laskatermesztés fázisai
A nyári laska törzsek (pl. P70,80) és a HK35 egyaránt Co-os hőmérsékletet igényelnek az átszövetés során, 4-5 Co-kal alacsonyabb környezeti hőmérséklet mellett. A firss komposztot ezért kezdetben szorosan egymáshoz rakják, így a hulladékhő is hasznosul. A jó minőségű komposzt hőmérséklete ilyenkor 2-3 nap alatt eléri a kívánt értéket. Ezen a hőmérsékleten tartjuk legalább 4-5 napig, de nem engedjük feljebb. Ezt a zsákok szétrakásával, és szükség szerint ventilálással érjük el. Amikor a komposzt lassan hűlni kezd, már nem melegítjük ismét fel, hanem kivárjuk a teljes átszövődést, azaz a micélium kifutását, a zsákok kifehéredését. Levegőztetni az átszövődés alatt nem kell, a páratartalom pedig 50-60% rH legyen. A termőre fordításhoz a légcserét kell megnövelni, a hőmérséklet egyidejű csökkentése mellett. HK35 esetében ez Co-ot jelent, míg a nyári laskánál Co-on is megindul a kezdeményképzés. Ekkor a páratartalmat is növelni kell 90-95% rH értékre. A termőhullám idején folyamatosan tartjuk mindhárom paramétert. A pihentetés, vagy feltárás időszaka a termőhullám végével, a letakarítással kezdődik. Ekkor minden paramétert az átszövetési értékre állítunk vissza, s tartjuk egészen a kezdemények megjelenéséig. 1., Átszövetés: a laska alapanyagot néhány gyártó átszövetve forgalmazza (Dusnok, Champex), de a legmegbízhatóbb gyártó, a PilzeNagy átszövetlenül. Az átszövetés paraméterei törzs/fajta függőek: a melegkedvelőknél fokon (maghő), a HK35 esetében fokon szövetünk át. Az átszövetés során lehetőleg a maximális megengedett hőmérsékletet kell biztosítani úgy, hogy a határértéket a maghő soha ne haladja meg néhány percnél tovább. A behordás után azonnal el kell kezdeni a blokkok felfűtését, vagy hűtését igény szerint. A felfűtés egyik módja a blokkok összerakása, melynek mértékét a maghő adatok szabják meg. A telepítés után 4-5 napon belül el kell érni a kívánt hőmérsékletet, majd ezen kell tartani a blokkokat legalább még napig, a teljes átszövődésig. Ezután hagyjuk a blokkokat lehűlni az alsó értékre, majd 4-5 fokkal ez alá. Amikor ezt elértük, megnöveljük a légcserét 4-5 /nap értékre.

12 2., A pihentetés egy feltárási periódus, melynek célja, hogy a micélium az alapanyagból minél több tápanyagot vegyen fel, s ezzel felkészüljön egy újabb termőhullámra. Általában az I. és a II. termőhullám után iktatjuk be. Ekkor a blokkok maghőmérsékletét olyan értékre visszük fel, amelyet az átszövetés idején is elértünk. Az I. és II. termőhullám után a blokkokban kevesebb a tápanyag, lassabban melegszenek fel, a legtöbbször összerakással/fűtéssel elő kell segíteni a blokkok felmelegedését. Ha a szükséges idő eltelt, a blokkokat ugyanúgy fordítjuk termőre, mint az I. hullám előtt. 3., A termőre fordítás körülményei: a laskagomba termőre fordításának két fő feltétele van, a hőmérséklet csökkentése, és a légcsere növelése. Előfeltétel még, hogy a termőre fordítást egy alapos feltárás/átszövetés előzze meg. A légcsere növelésekor ügyelni kell arra is, hogy a beszívott külső levegő páratartalma megváltoztatja a termesztő helyiség páratartalmát. Ugyancsak változik az intenzív légcsere hatására a hőmérséklet (nyáron nő, télen csökken). A beszívott külső levegő legyen friss, tiszta, mivel a laska fokozottan érzékeny a légnemű szennyezésekre. A hatékony légcserét a termőre fordítás és letermesztés idején célszerű egy kiszívással kiegészíteni. Ez eltávolítja a feltáráskor és termés képzéskor keletkező CO2-ot. 4., A termő időszak ápolási munkái: A termőhullám idején a blokkok sokkal több vizet veszítenek, mint egyébként, mivel a termőtesteken keresztül többet párologtatnak, s a szedéssel újabb jelentős vízmennyiséget veszünk el. Ezért ilyenkor is fenn kell tartani a rH% páratartalmat, de fokozottan ügyelni kell arra, hogy a termőtesteken locsolás után ne maradjon tartósan pangó víz. A termőtesteken álló víz kedvez a baktériumosodásnak. Ugyancsak baktérium fertőzéshez vezet, ha szedéskor a blokkon, vagy a talajon termőtest darabokat, alapanyag törmeléket hagyunk. Mivel ebben az időszakban minden egyes blokkról szedünk, célszerű az esetleges hibákat, sérüléseket javítani, ellenőrizni az esetleges gomba – vagy baktérium fertőzést.

13 18. Ismertesse a laskagomba szedésének és áruvá készítésének körülményeit A szedés időpontját a termőtestek érettsége határozza meg. Ez fajtafüggő: a HK35 esetében célszerű a legvégsőkig várni, mivel vastaghúsú, jól tárolható. A P70/80 és a többi melegkedvelő szedését a lehető legkorábban, az érés kezdetén célszerű elvégezni. Az érettség, a méret függ a hullámtól is, azaz a II., esetleg III. hullámban már kisebb méretben eléri a csokor az érettséget. Egészen addig növeszthetjük s gombát, amíg nem veszít rugalmasságából és tipikus színéből (HK35=szürke, P70 barna), vagy megáll a növekedésben és puhulni kezd. Szedéskor, és minden termőhullám idején viseljünk maszkot, a spórák okozta allergia elkerülésére. A termőhullám idején csökkentjük a páratartalmat, a locsolást, másképp a termőtestek baktériumos fertőződése várható. 2. A szedés mozzanatai: szedés előtt órával célszerű csökkenteni a páratartalmat, abbahagyni a felületek locsolását, így jobban tárolható, alacsonyabb víztartalmú gombát kapunk. Elő kell készíteni a tárolást, eldönteni a csomagolás módját. Tipikusan M10-es rekeszbe szedik, 4kg/rekesz % apadó. Már szedés közben úgy rendezzük el a termőtesteket, hogy a kalap felső oldala legyen látható. A termőtesteket csavaró mozdulattal szedjük le úgy, hogy inkább egy kevés szubsztrát maradjon rajtuk, mintsem termőtest darabokat hagyjunk a blokkon. A csokor tövén maradt kevés szubsztrátot csak akkor kell eltávolítani, ha mérete/súlya jelentős, vagy ezt a vevő megköveteli.

14 3. A laskacsokor levelezése: a laskagomba termőtest alsó, szubsztráthoz kapcsolódó 1-2 cm-nyi része szívós állagú. A vevők egy része leveles laskát vásárol, ami nem más, mint a laska termőtest szárától megfosztott kalapja. Ennek elkészítéséhez a laska csokrot szét kell szedni, és levelenként helyezni a rekeszbe/kartondobozba. A levelezés során a csokor alsó része többnyire kimarad, ez hulladék, vagy megfelelő szárítás/őrlés révén tehető termékké. A leveles laska árszintje többnyire 20-30%-kal magasabb, mint a csokrosé. Romlandóbb, mivel a levelezéssel a termőtest kissé sérül, gyorsabban is szárad, mivel a tömeg/felület arány romlik. 4. kell a szálló spóráktól. Szájmaszkkal, védőszemüveggel a spórák belégzése, szembe jutása meggátolható. A spóratömeg nagy része a szellőző rendszerben halmozódik fel, ezért a szellőző fóliáit a lehető legsűrűbben cserélni kell. Ugyancsak csökkenti a spóraterhelést, ha a felületeket a kihordás után erős vízsugárral/meszes vízzel lemossuk. A laskagomba emésztő enzimei a micéliumon kívül, a szubsztrátban is jelen vannak. Ezek ugyancsak allergiás tüneteket válthatnak ki, ha a kézre/arcra jutnak. Célszerű ezért minden olyan művelethez kesztyűt használni, ahol a szubsztráttal, vagy termőtesttel érintkezhet a bőrfelület. Az allergia tünetei: könnyezés, viszketés, súlyosabb esetben légzési panaszok. 5. A laska gomba tárolása: a laskagombát 1-4 Co-on célszerű tárolni. A tárolás során veszít súlyából (apadó), és magas rH mellett baktériumos fertőzés léphet fel. Ezt ugyan ellensúlyozza az alacsony hőmérséklet, de a helytelenül tárolt gombán szobahőmérsékleten gyorsan elszaporodnak a baktériumok. A tárolásra szánt gombát rendszeresen át kell nézni, és el kell távolítani a foltos, fertőzött, repedezett példányokat. A mélyhűtött, konzervált gombák tárolásáról lásd a 20. tételt.

15 19. Ismertesse a shiitake termesztési alapanyagának elkészítési módjait és a termesztés körülményeit! Alapanyag összetevői: Forgács, fűrészpor (1:1) és dúsító (főzött gabona, köles, árpa, zab, vagy kukorica- , búzaliszt). Ez utóbbi 5-10%-ban. Steril módszernél a dúsító lehet több (10-15%). A keverék nedvességtartalmát kb. 60%-ra állítjuk be. Steril eljárás: a jól elkevert alapanyagot hőálló (cellofán, cellulóz acetát), szűrővel ellátott zsákokba töltjük, lezárjuk, és autoklávban hőkezeljük ( Co, 1-2 óra az alapanyag tisztaságától, a zsákok méretétől függően). Kihűlés után steril körülmények között (lamináris steril fülke) becsírázzuk 5-10%-nyi csírával. Köles csíránál kevesebb, gabonaszem esetében több csíra kell. A becsírázás után az alapanyagot tiszta átszövető helyiségbe tesszük. Az átszövetés ideális hőmérséklete Co, de a maghőmérséklet semmiképpen sem haladhatja meg a 28 Co-ot. 2-3 hét után (amikor a micélium kifutott, azaz a blokk felszíne egyenletesen fehér) fordítjuk termőre a blokkot a műanyag fólia eltávolításával. A termesztő helyiség hőmérséklete 4-5 Co-kal alacsonyabb legyen, mint az átszövetési hőmérséklet, s gondoskodni kell a megfelelő légcseréről és páratartalomról is. Hideg fermentálás: az alapanyag azonos, kivéve a dúsítót, melyből fele-harmada mennyiséget használunk a fertőzésveszély elkerülésére. A jól elkevert alapanyaghoz baktérium/gomba adalékot adunk, a fermentálás elősegítésére pedig kevés cukrot. Ezután csírázzuk be, majd töltjük perforált PE zsákokba az alapanyagot. A fermentálás során előbb 2-3 nap, majd egy hét múlva alakul ki hőhullám, amit megfelelő szellőztetéssel kell ellensúlyozni. Ápolási munkák: a termőidőszakban a blokkokat rendszeresen nedvesíteni/locsolni kell, a szedéskor visszamaradt csonkokat pedig el kell távolítani. A termőhullám után 1-2 hét feltárási időszak következik, amikor csökkentett nedvesítést alkalmazunk. A feltárás végén az újabb termőhullámot fokozott nedvesítéssel/merítéssel indítjuk el.

16 Ismertesse a gombák feldolgozásának lehetőségeit!
20. Ismertesse a gombák feldolgozásának lehetőségeit! A friss gomba hűtése, tárolása, áruvá készítése Már a szedéskor eldöntjük a forgalmazás módját (tálca, karton, lédig), hogy minél kevesebbszer kelljen a gombát megfogni. Laska esetében jellemző az M10/4kg csokrosan, a levelezett laskát inkább tálcában forgalmazzák. A méréskor apadót számolunk, általában 5%-kal többet. Hűteni csak akkor kell, ha a szedés napján nem adjuk el, vagy hosszabb távolságra – például exportra – viszik. A hűtés ideális hőmérséklete 1-4 Co. Fagyasztani csak tiszta, felhasználásra kész gombát lehet. Fagyasztás előtt kimért adagokban fóliazsákba helyezzük, lehegesztjük. Ha szeletelve fagyasztjuk célszerű kevés citromlével, aszkorbinsavval kezelni, hogy világos színét megőrizze. A fagyasztás hőmérséklete általában -15,-20Co, ezen a hőmérsékleten a gomba eltartható 3-5 hónapig. Konzerválást, szárítást lásd ppt fájlban.

17 8. Tétel Ismertesse a II. fázisú csiperkekomposzt kezelését a szedésig, zsákos termesztés esetén!
Behordás és termőágyak kialakítása Átszövetés környezeti feltételei A takarás és borzolás jelentősége Öntözés és egyéb környezeti tényezők a szedésig

18

19

20

21

22