Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaErik Bognár Megváltozta több, mint 9 éve
1
Az Internet története Készítette: Kajári Katalin EKF: Informatikus – Könyvtáros szak Médiumismeret 2. Oktató: Dr. Forgó Sándor márc. 12.
2
A világháló: (World Wide Web) ● A Web alapelveit Tim Berners-Lee a CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa dolgozta ki 1989-ben. ● Eredeti célja a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás volt. ● Az alapötlet egy globális információs hálózat létrehozása volt a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hipertext képességeinek ötvözésével.
3
Hiperhivatkozások grafikus ábrázolása:
4
Az internet története:
1957: a Szputnyik kilövése az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán belül 1968: a tervezett hálózat bemutatása az ARPA számára 1969: az ARPANET létrehozása; a kísérleti csomagkapcsolt hálózat kiépítésével a BBN (Bolt, Beranek and Newman) Technologies-t bízzák meg . Az Internet története Az Internet története az 1960-as évekre nyúlik vissza ben az USA Hadügyminisztériuma telefonvonalon egy kísérleti jellegű, csomagkapcsolt hálózatot hozott létre (ARPAnet: Advanced Research Projects Agency Network). A hálózathoz egyre többen kapcsolódtak hozzá (pl. oktatási és kutatási intézmények). Az ARPAnet mellett létrehozták a hasonló technológiával mûködő MILnet (Military Network) hálózatot, és 1983-ban a két hálózatot összekapcsolták. Az ARPANET-hez ezután több hálózat is hozzákapcsolódott; pl. a MInet (a MILnet európai megfelelője), a SATnet és WIDEBAND (műholdas hálózatok), az NFSnet (National Science Foundation Network), a BITnet (Because It's Time Network), a USEnet, stb. Így alakult ki az, amit ma Internet néven ismerünk. Az 1990-es években már a nagy számítógépes kereskedelmi szolgáltató központok (CompuServe, America Online, stb.) is elérhetőek lettek az Interneten keresztül és az üzleti alkalmazások köre azóta is rohamosan bővül. Jelenleg több tízezer különböző számítógépes hálózat érhetõ el az Interneten, kiszolgálva több tízmillió felhasználót. Az Internet az intézményeken belüli információ szervezésére is hatással van: kialakult az intranet, az Internet technológiáját használó vállalati információs rendszer. Jelenleg Európát és Amerikát az óceánon át üvegkábelek kötik össze, és műholdon keresztül is lehetséges az adatok átvitele. A jövõ lehetséges perspektívái közé tartozik az informatikai, hírközlõ, telekommunikációs és szórakoztató iparágak összefonódása és az Internet hálózat egységes kommunikációs közegként történő használata (un. ICE age: Information - Communication - Entertainment). A nagy adatátviteli sebességet (un. sávszélességet) igénylő multimédiás alkalmazások új technológiai megoldások kifejlesztését igénylik, amelyek biztosítják a multimédia információk (pl. hangok, mozgóképek) folyamatos átvitelét, azaz pl. garantálják az átvitelhez szükséges minimális sávszélességet. az Internet története 1957: a Szputnyik kilövése [a világ első műholdja] Összefoglalva: 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása; a kísérleti csomagkapcsolt hálózat kiépítésével a BBN (Bolt, Beranek and Newman) Technologies-t bízzák meg 1968: a tervezett hálózat bemutatása az ARPA számára az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül kezdetben négy csomópont: SRI (Stanford Research Institute) UCLA (University of California at Los Angeles) University of Utah UCSB (University of California at Santa Barbara)
5
1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása
15 csomópont (23 számítógép) 1973: az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia) 1982: összekapcsolódás a MILNET-tel (Military Network; amerikai katonai hálózat) további hálózatok kapcsolódása: - MINET (a MILnet európai megfelelõje) - NFSNET (National Science Foundation Network) - BITNET (Because It's Time Network; egyetemek közötti kommunikációt biztosító hálózat, eredetileg IBM nagyszámítógépeket kötött össze) 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) [UCLA, SRI, UCSB, Univ. of Utah, BBN, MIT, RAND, SDC, Harvard, Lincoln Lab, Stanford, UIU(C), CWRU, CMU, NASA/Ames] 1973: az elsõ nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia) az Internet kialakulása 1982: összekapcsolódás a MILNET-tel (Military Network; amerikai katonai hálózat) további hálózatok kapcsolódása MINET (a MILnet európai megfelelõje) NFSNET (National Science Foundation Network) BITNET (Because It's Time Network; egyetemek közötti kommunikációt biztosító hálózat, eredetileg IBM nagyszámítógépeket kötött össze) EARN (European Academic Research Network) USENET (hírcsoportok, "hirdetõtáblák" elérését biztosító hálózat; eredetileg UNIX operációs rendszerû gépeket kötött össze) EUNet (hasonló célú, európai országokat összekötõ hálózat)
6
- EARN (European Academic Research Network)
- USENET (hírcsoportok, "hirdetőtáblák" elérését biztosító hálózat; eredetileg UNIX operációs- rendszerű gépeket kötött össze) EUNet (hasonló célú, európai országokat összekötő hálózat) 1990: az ARPANET megszűnik 1990-es évek: - a World Wide Web kialakulása - alkalmazások számának robbanásszerű növekedése - az Internet globalizálódása (az országos és nemzetközi vonalak sávszélességének növekedése; a földrajzi határokon átívelő szolgáltatások megjelenése) - az Internet popularizálódása (pl. ingyenes szolgáltatások; otthoni Internet elérés általánossá válása) 1990: az ARPANET megszűnik az Internet további fejlődése 1990-es évek a World Wide Web kialakulása alkalmazások számának robbanásszerű növekedése 1990-es évek vége további, dinamikus növekedés az Internet globalizálódása (az országos és nemzetközi vonalak sávszélességének növekedése; a földrajzi határokon átívelõ szolgáltatások megjelenése) az Internet popularizálódása (pl. ingyenes szolgáltatások; otthoni Internet elérés általánossá válása)
7
az Internet jövője: - belső intézményi információs rendszerek elterjedése (intranet) lehetséges jövőbeli fejlődési irányok : - különböző iparágak összefonódása ● számítógépes/információs ● táv- és hírközlés ● szórakoztatás - az Internet használata egységes multimédiás kommunikációs közegként Próbálkozások az Internet "megregulázására”: (pl. felhasználói jogosultságok korlátozása, adatforgalom figyelése, Internet rendőrség kialakítása, stb.) - szolgáltatások korlátozása adminisztratív vagy jogi eszközökkel - weblapok letiltása - szolgáltatások ellehetetlenítése - szerzői jogok kiterjesztése és megszigorítása az Internet jövője: az Internet technológiájának továbbfejlődése (pl. multimédia kommunikáció) belső intézményi/vállalati információs rendszerek elterjedése (intranet) tűzfalak használata a belső és külső rendszer (az Internet) között lehetséges jövőbeli fejlődési irányok különböző iparágak összefonódása ("ICE age") számítógépes/információs technológia (Information technology) táv- és hírközlés (Communication) szórakoztatás (Entertainment) az Internet használata egységes multimédiás kommunikációs közegként garantált minimális sávszélesség biztosítása a gyártók/szolgáltatók vágyálma: központosított szolgáltatások szolgáltatások elérése központi gépeken keresztül "olcsó" hálózati számítógépek használata (Network Computers) rendszeres időközönként megjelenő próbálkozások az Internet "megregulázása" (pl. felhasználói jogosultságok korlátozása, adatforgalom figyelése, Internet rendõrség kialakítása, stb.) szolgáltatások korlátozása adminisztratív vagy jogi eszközökkel weblapok letiltása szolgáltatások ellehetetlenítése (pl. Lyrics, Napster, stb.) szerzõi jogok kiterjesztése és megszigorítása
8
Web fejlődésének főbb szakaszai:
: álmodozások kora - Web1.0 (a lehetőség!) : nagykorúság kora - Web2.0 ( az együttműködés!) : érettség kora - Web3.0 ( a megbízhatóság!)
9
AWeb 1.0: Hipertextekre épülő statikus egyirányú
kevés tartalomszerkesztő korlátozott tartalom
10
Web Web Web3.0 Az internet fejlődésének új szakasza radikálisan átalakítja az informatikát, amelyben a Web már, mint teljes működési környezet jelenik meg. A felhasználók teljesebb részvételét és sokoldalú együttműködését biztosító szolgáltatások kialakítása teszi lehetővé az üzleti, közszolgálati és civil szférájában egyaránt. 1996 Web1.0: - inkább csak olvasott web, 250 ezer webhely, 45 millió felhasználó globálisan. 2006 Web2.0: - az egyre inkább írott-olvasott web, 80 millió webhely, több, mint 1 milliárd felhasználó globálisan. 2016 Web3.0: - a megbízható és mindent átható web, 1 milliárd férőhely, a Föld teljes, aktív népessége felhasználó. Az internet fejlődésének új szakasza radikálisan átalakítja az informatikát, amelyben a Web már, mint teljes működési környezet (platform) jelenik meg, és ez a mainál dinamikusabb,a felhasználók teljesebb részvételét és sokoldalú együttműködését biztosító szolgáltatások kialakítása teszi lehetővé az üzleti, közszolgálati és civil szférájában egyaránt. 1996 Web1.0: - inkább csak olvasott web, 250 ezer webhely, 45 millió felhasználó globálisan. 2006 Web2.0: - az egyre inkább írott-olvasott web, 80 millió webhely, több, mint 1 milliárd felhasználó globálisan. 2016 Web3.0: - a megbízható és mindent átható web, 1 milliárd férőhely, a Föld teljes, aktív népessége felhasználó.
11
AWeb 1.0: - első web áruház megalakulása
AWeb 1.0: - első web áruház megalakulása - első online rádió (Rádió HK) - online telefon, videofon - elindul a Google BÉTA
12
AWeb 2.0: blogok wikik az online játékok online térképalkalmazások
közösségre épülő szolgáltatások blogok wikik az online játékok online térképalkalmazások videomegosztó portálok virtuális osztálytermek képmegosztó oldalak online fogalomtérkép AWeb2.0 A kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat, vagy megosztják egymás információit. A Web 2-nél régebbi szolgáltatásoknál a tartalmat egyetlen fél biztosította (pl. portálok), míg ma már a szervergazda csak a keretet adja, a felhasználók töltik fel, fejlesztik, firrsítik a tartalmat. A kommunikáció, kapcsolatok alakítása és az interaktibitás kiemelendő. 4 dimenzió a Web2.0 világában: - technológia - tartalom - üzleti modell - használat. Tartalom a Web2.0 -ban: - információkeresés - közösségi tartalom előállítás. A Web2.0 területei: - a közösségi könyvjelzők, - a mikroblogok, - a képmegosztó oldalak, - az online fogalomtérkép, - a blogok, - a wikik, - a virtuális osztálytermek, a virtuális világok, - az online játékok, - az online térképalkalmazások, - a videomegosztó portálok, - a prezentációmegosztó oldalak, - a közösségi oldalak. A Web3.0 A jövő ezen korszaka felé haladunk: Globális SOA=Web3.0
13
http://www. google. hu/imgres. q=web+1
14
AWeb 2.0 története: 1999. - blogok megjelenés 2001. - Wikipédia
MySpace, Second Life Gmail, Facebook Youtube, IWiW Twitter
15
Alkalmazások számának robbanásszerű növekedése:
üzleti/kereskedelmi alkalmazások terjedése online szolgáltatók (v. kereskedelmi szolgáltató központok) CompuServe America Online Prodigy adatbázis szolgáltatók [pl. DIALOG, Data Star] adatbázis előállítók [pl. ISI (Institute for Scientific Information): a Science Citation Index előállítója] tartalomszolgáltatás megjelenése [információk ingyenes közzététele különböző témákban a weblap látogatottságának növelése céljából] költségek fedezése reklámbevételekből könyvtári jellegű alkalmazások [általában ingyenesen!] keresési indexek (pl. AltaVista, Heureka) információkatalógusok (pl. Yahoo, HuDir) nagy adatbázisok (pl. ERIC) könyvtári katalógusok (OPAC) elektronikus könyvtárak Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) Project Gutenberg (PG) közhasznú információk szolgáltatása (pl. menetrendek, műsorok, hírek) szórakoz(tat)ás csevegés (pl. chat, mirc, icq) hálózati játékok érdekességek (pl. dalszövegek (lyrics), információk hírességekről (celebs), stb.) letöltések (pl. képek (jpg, gif), zenei és videoklipek (mpeg /mp3), stb.)
17
AWeb 3.0: jelölő (semantic) web egy jelszó az összes szolgáltatáshoz
gyors, megbízható és biztonságos hálózatokon keresztül intézhetjük üzleti ügyeinket, tölthetünk le szórakoztató tartalmat és vehetünk részt a közösségi hálózatok életében Ezernyi jelszavunkat és hozzáférésünket az Open ID váltja fel, jelölő (semantic) webről beszélünk, mert mindent megjelölünk (tag-ek, linkek "rel" [relation] információja), ezáltal egyszerűsödik, pontosabbá válik a keresés. A különböző social media site-okon elérhetővé válnak az adathordozhatóságra elkészített interface-ek: már csak idő kérdése, hogy a Facebook-os ismerőseiddel a MySpace oldalról tudj csevegni. Vagy már itt is van? Fixen telepített számítógép helyett saját és mások gépeit használjuk, és a testreszabott webes operációs rendszerünken bárhonnan elérhetjük alkalmazásainkat. Ma már nem kell Photoshopot vagy Gimpet telepítenünk, ha képeinket akarjuk szerkeszteni, megtehetjük ezernyi webes alkalmazás bármelyikével. Számomra a fejlesztések egy irányba mutatnak: a letisztulás irányába. A semantic web segítségével egyre pontosabban meghatározhatom, hogy mi érdekel, és mi nem, megszabadítva magamat attól a nyűgtől, hogy kínai, japán, héber, arab és egyéb általam nem ismert nyelveken íródott weboldalakat böngésszek, csak azért, mert feliratkoztam az RSSMeme-re. Egy jelszóval léphetek be az összes szolgáltatásra, amit igénybe veszek, ahelyett, hogy ezernyi felhasználónév ezernyi jelszavát kelljen megjegyeznem. (Van egy listám a különféle regisztrációimról - amin a legelső jelszavaim nem szerepelnek csak - több mint két képernyő oldal...). A web 3.0 ugyanolyan észrevétlenül fog megjelenni majd, mint a web 2.0. Részeiben már itt van, kezd mindennapunk részévé válni, de még nem használjuk tudatosan a web 3.0 adta előnyőket és még nincs minden készen - még nem dölt el a szabványok közötti küzdelem.
18
Köszönöm a figyelmet !
19
FORRÁSOK : Az Internet története:
Web1.0 - Web2.0 - Web3.0: Világháló: Web1.0 - Web2.0 története: Web 3.0:
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.