LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK.

Az előadások a következő témára: "LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK."— Előadás másolata:

1 LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK

2 ATMOSZFÉRA - gázelegy, kis koncentrációk, koncentráció és sűrűség  csökken - Nap energiája  fotokémiai reakciók - oxigén jelenléte  oxidáció - troposzféra (felhőöv), km (pólusoknál 8 km, Egyenlítőnél 18 km) a hőmérséklet (T) 100 m-ként 1 ºC-kal (0.65 ºC ) csökken, a hőenergiát a Földtől kapja (+30 → -50 °C), vízgőz, légmozgások, időjárási folyamatok - sztratoszféra, T nő, kb. 50 km, nincsenek függőleges légmozgások, a Nap ártalmas UV sugárzását az ózonréteg részben elnyeli (+50 °C) Te -50 +30 A 80 M - mezoszféra, km magasságig, a T kezdetben nő, majd csökken (minimum: -80 °C) 50 SZ 11-12 Tr - termoszféra, km, a T nő 1200 °C-ig, napenergia hatása, ionizációs folyamatok (UV felhasználás) Cº

3 LÉGKÖR ÖSSZETÉTELE (~20 km-ig)
Koncentráció Tartózkodási idő Hatás Elnyelés (1) Állandó N  78 % év UV O  % év UV, V Nemesgázok ≈ % (2) Változó CO ppm év üvegház UV, IR üvegház IR CH ppm év H ppm év UV ózonlyuk N2O ppm év erdőpusztulás, fotokémiai szmog UV, V, IR O3 (tr./sztr.) ppb/1 ppm év

4 Koncentráció Tartózkodási idő Hatás Elnyelés
(3) Nagyon változó CO ppm év mérgező UV,V,IR NOx ppb nap savasodás, szmog SO ppb nap savasodás, szmog vízgőz ( )102 ppm nap üvegház UV,V,IR Freon (halogénezett szénhidrogén pl. CF2Cl2) év ózonlyuk

5 KIS TÖRTÉNELEM II. Edward (13 sz. vége): széntüzelés korlátozása a Parlament munkája miatt III. Richard (14-15 sz.): füstadó 17 sz. London: ipar kitelepítése, zöld övezet (javaslat) tv. az angol parlamentben a füstszennyezés korlátozására 1859 Monarchia: ipartv-ben korlátozzák a ipari szennyezést 1872 első feljegyzés savas esőről (angol kémikus) 1948 Donora ( lakos), acélmű (Pennsylvania)  súlyos szennyezés (20 halott, több 100 megbetegedés) 1952 London szmog 1962 Los Angeles: fotokémiai szmog

6 Mitől lesz szennyező egy anyag?
WHO: a levegőben olyan mértékben van jelen az adott anyag, amely az emberekre, élőlényekre, tárgyi tulajdonra káros lehet, vagy a jó közérzetet vagy a birtoklás gyakorlását akadályozza Természetes szennyezők: virágporok, tűlevelűek terpénjei, vulkánok por- és gázfelhői Antropogén szennyezők: a természetes összetételt károsan megváltoztató, emberi tevékenységből származó légnemű (gázok, gőzök), folyékony vagy szilárd (aeroszolok) anyagok Emisszió: időegység alatt kibocsátott anyagmennyiség (tömeg/idő) Immisszió: a kibocsátástól távolabb mérhető koncentráció Anyagok terjedése a kibocsátási ponttól: transzmisszió (légköri folyamatok)

7 MI AZ AEROSZOL? partikulált (alakos) szennyezők
cseppfolyós/szilárd részecskék µm, finom eloszlás por (1-100 µm, szilárd, anyagalakítás) füst ( µm, szilárd, égetés) köd (1-100 µm, folyékony, gázból) pára ( µm, folyékony, gázból) kis tartózkodási idő kondenzáció (csapadék) fényelnyelés (szmog) hővisszaverés (üvegház) adszorpció (szennyezők) GRAVITÁCIÓS KIÜLEPEDÉS TURBULENS KIÜLEPEDÉS ÜLEPEDÉSI SEBESSÉG A RÉSZECSKE MÉRET FÜGGVÉNYÉBEN

8 KONCENTRÁCIÓK MÉRŐSZÁMAI
- szilárd, cseppfolyós és gáz halmazállapotú szennyezők - térfogat/térfogat, tömeg/tömeg, tömeg/térfogat  µg/m3, ez függ a T és p-től - állandó - átszámítás V [cm3/mmol] ideális gáz moláris térfogat (1 atm  kPa  22.4 l, 20 °C) M [mg/mmol] moláris tömeg

9 Szennyező anyagok és egészségkárosító hatásaik
szén-monoxid (CO) FEJFÁJÁS, HÁNYINGER, FULLADÁS (OXIHEMOGLOBIN  KARBOXIHEMOGLOBIN) szén-dioxid (CO2) FULLADÁS (ZÁRT TÉRBEN) kén-dioxid (SO2) NYÁLKAHÁRTYÁK (ORR, GARAT, SZEM), KÖHÖGÉS, TÜDŐÖDÉMA, BRONHITISZ nitrogén-oxidok (NOx) TÜDŐ, SZEM, LÉGUTAK (A TÜDŐBEN KELETKEZIK SAV) NO: IDEGRENDSZER + METAMOGLOBÉNIA ózon (O3) FOJTÓ, RONCSOLÓ HATÁSÚ (TÜDŐ, NYÁLKAHÁRTYÁK) klór (Cl), fluoridok NYÁLKAHÁRTZÁK, LÉGUTAK, BŐR, KÖHÖGÉS nehézfémek (Cd, Pb, As, Zn) IDEGRENDSZER, KARCINOGÉN, AKKUMULÁCIÓ szilárd részecskék SZILIKÓZIS pollen ALLERGIA rostok (pl. azbeszt) TÜDŐRÁK illékony szerves vegyületek (VOC) FEJFÁJÁS, KARCINOGÉN HATÁS

10 NÖVÉNYEK SZILÁRD ASSZIMILÁCIÓS FELÜLET CSÖKKEN LÉGCSERENYÍLÁS (LEFEDÉS) GÁZOK - pl. KÉNSAV: RONCSOLÁS, KLOROFILL SÉRÜLÉSE  SZÍNVÁLTOZÁS, FOTOSZINTÉZIS GÁTLÁSA + FOKOZOTT PÁROLOGATÁS - pl. ÓZON: GÁZCSERENYÍLÁSOK ZÁRÓDÁSA, SEJTMEMBRÁN SÉRÜLÉSE + VÍZZEL REAGÁLVA  KLOROFILL RONCSOLÁSA TALAJ SAVANYODÁSA ALUMÍNIUM ÉS NEHÉZFÉMEK KIOLDÓDÁSA, GYÖKÉRZET KÁROSODÁSA + KÁROS MIKROORGANIZMUSOK – ERDŐK PUSZTULÁSA INDIKÁTOROK (pl. ZUZMÓ, nagyon érzékeny a légszennyezésre) ÉPÜLETEK ÉS ARCHEOLÓGIAI ÉRTÉKEK (pl. SO2: MÉSZKŐBŐL GIPSZ, AMI VÍZZEL ÉRINTKEZVE DUZZAD  REPEDÉSEK, FELÜLETI LEVÁLÁSOK + FESTETT ÜVEGEK FAKULÁSA + KORRÓZIÓ)

11 Források Ipar  pontforrás (ipartelep kéménye)
 felületi forrás (település-lakossági fűtés, mezőgazdaság)  vonal menti forrás (utak, autópálya) Ipar CO2 : égési folyamatok (energiaipar, kohászat) SO2 : fosszilis tüzelőanyag (barnaszén, olaj, gáz), kénsavgyártás, papíripar CO : tökéletlen égés (energiaipar, kohászat) NO2 : magas hőfokú égés (energiaipar, elektromos kisülés) Fluor: alumíniumkohászat, zománcgyártás, foszforműtrágyagyártás, tégla- és cserépipar szilárd részecskék: minden égés során (kohászat, energiaipar)

12 Település (infrastruktúra):
Mezőgazdaság: CO, CxHy: biomassza égetés CH4 : rizstermelés, kérődző állatok NH3 : állatok vizelete N2O : talajban lévő baktériumok (denitrifikáció) szilárd részecskék: növényvédőszerek permetezése Erdőirtás: CO2 : égetés, megkötő kapacitás csökkenése Település (infrastruktúra): CH4, CO2 : hulladéklerakók CO, CO2, SO2 : fűtés CO2, CO, SO2, NO, NO2: közlekedés szilárd részecskék: közlekedés (kátrány, ólom), fűtés

13 Gázkibocsátás [Tg/év]
Antropogén Természetes Antropogén % CO2-C 7 000 7 CO-C 505 75 87 CH4-C 270 120 69 SO2-S 70 35 67 NO-N 20 10 N2O-N 1 9 NH3-N 50 VOC 750 Freonok 100

14 Levegőszennyezések - a levegőbe kerülő ártalmas anyagok és forrásaik
Szennyező-csoport Szilárd+aerosol Gáz+gőz A felhasznált anyagból a szennyezőanyag %-a Fosszilis tüzelőanyag elégetése por, füst, pernye SO2 NOx, CO, CO2 0,05-40 Járműmotorok füst (olajfüst) NOx ,CO, savgőzök 4-7 szénhidrogénre Petrolkémia köd, füst SOx, H2 S, NH3 szénhidrogének merkaptánok 0,25-1,5 Vegyipar pára, köd, füst, szervetlen és szerves sók SOx, CO, NH3 szerves és szervetlen savak Kohászat, fémipar por, füst, ércpor, homok SO2, CO fluoridok, szervesanyagok 0,5-2 Ásványipar, őrlők por, korom, pernye, szilikátok SO2, CO Szénbányászat, szénipar por, korom, pernye fluoridok, kátrány, fenol, SO2, H2S szénhidrogének Mezőgazd. és élelmiszerip. por, köd szervesanyagok, NH3, CH4, bűzös anyagok 0,25-1

15 MI BEFOLYÁSOLJA A LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK TERJEDÉSÉT?
Horizontális szóródás: a Föld forgása miatt változó szélmezők szerint alakul + lokális hatások (tengerpart, völgy, nagyváros) Vertikális szóródás: függőleges hőmérsékleti viszonyok szerint SZÁLLÍTÓ KÖZEG (LÉGKÖR) JELLEMŐI: SZÉLSEBESSÉG (URALKODÓ) SZÉLIRÁNY TURBULENS ÁRAMLÁS! LÉGKÖR STABILITÁSA: LABILIS, STABIL, INVERZIÓ FÜGG A HŐMÉRSÉKLETI GRADIENSTŐL, A HŐMÉRSÉKLET NAPSZAKOS VÁLTOZÁSÁTÓL SZENNYEZŐANYAG VISELKEDÉSE (NEM KONZERVATÍV): KIÜLEPEDÉS (SZÁRAZ VAGY NEDVES) ADSZORPCIÓ (SZILÁRD ANYAGOKHOZ TAPADÁS) FOTOKÉMIAI REAKCIÓK SAVKÉPZŐDÉS KÉMIAI, BIOKÉMIAI ÁTALAKULÁSOK HÍGULÁS ÁTALAKULÁS

16 ELKEVEREDÉS Meteorológia (szélsebesség, stabilitás) Csóva (konvekció és diszperzió) Anyagmérleg (emisszió, reakciók stb.)

17 ÁLLAPOTVÁLTOZÁS ÉS INVERZIÓ
Hőmérsékleti gradiens alakulása (hőmérséklet változása a magassággal) Adiabatikus: 1 ºC /100 m Szuperadiabatikus: > 1 ºC /100 m Szubadiabatikus: < 1 ºC /100 m Inverzió: fordított gradiens, hőmérséklet felfelé növekszik

18 Szuperadiabatikus eset
Labilis Szubadiabatikus eset Stabil

19 STABIL INVERZIÓ: (nagy tömegű meleg levegő ülepedik a város fölé, pl
STABIL INVERZIÓ: (nagy tömegű meleg levegő ülepedik a város fölé, pl. hideg levegő beáramlása a meleg légrétegek alá, hideg levegő megülése völgyekben) → GÁTOLJA A SZENNYEZŐANYAGOK ELKEVEREDÉSÉT, A HÍGULÁST

20 HŐMÉRSÉKLETI GRADIENS NAPSZAKOS VÁLTOZÁSA
SUGÁRZÁSI INVERZIÓ KAILAKULÁSA

21 A CSÓVA ALAKJA SZUPERADIABATIKUS ADIABATIKUS INVERZIÓ 1. INVERZIÓ 2.

22 Grafikus módszer a csóva alakjának meghatározására
Példa: 100 m kémény, 20 °C

23 CSÓVA SZÁMÍTÁSA : GAUSS ELOSZLÁS
Koncentráció számítása (3 dimenzió, konzervatív anyag):

24 : Távolságtól függő szórás, függ a légkör stabilitásától
Koncentráció számítása (3 dimenzió, konzervatív anyag): : Távolságtól függő szórás, függ a légkör stabilitásától Meghatározása: - diagramm segítségével (stabilitási nomogramok) - számítással (légköri jellemzőkből) Kéményméretezés: Emisszió (M), szélsebesség (v) ismert feladat: x, y, z pontban adott határérték kémény milyen H magas legyen?

25 Légszennyezési problémák
SZMOG szmog savasodás éghajlatváltozás ózoncsökkenés

26 1952 London – téli szmog - sűrű köd, magas páratartalom - hőmérsékleti inverzió, °C - SO2, füst, ipari és háztartási szennyezők (CO) - Oxigénnel reagálva SO3, majd vízzel egyesülve kénsav keletkezik - maximum 2 mg/m3  0.75 ppm - asztma, halálos tüdőödéma, bronhitisz - szinergikus hatások halott

27 1952 London – téli szmog WHO határérték: 0.18 ppm 500 µg/m3 10’ 1 óra
Hosszútáv 50 µg/m3 0.018 ppm A kitettség ideje (szennyezés tartóssága) fontos → Az egészségügyi határértékeket a tartósság függvényében adják meg (szinergia?, állatkísérletekből arányosítás?)

28 SZÉN-MONOXID BELÉGZÉS HATÁSA A KONCENTRÁCIÓ
ÉS A KITETTSÉGI IDŐ FÜGGVÉNYÉBEN

29 1962 Los Angeles: nyári v. fotokémiai szmog
- gépjárműforgalom, napfény, alacsony nedvességtartalom, °C - nitrogénoxidok, szénhidrogének felhalmozódása (reggeli csúcs) - hőmérsékleti inverzió (hideg tengeri levegő áramlik a meleg alá) napfény katalizáló hatása: fotokémiai reakció: NO2  NO + O ózonszintézis: O2 + O  O3 ózonbomlás: O3 (UV)  O2+ O, O3 + NO  NO2 + O2 - O + CxHy  szénhidrogének bomlása, reaktív szerves gyökök - szerves gyökök + NO2 / NO / O  aldehidek, peroxi-acetil-nitrát (PAN) Ózon, PAN, aldehidek (mérgező, fojtó, köd, szem, orr, nyálkahártya)

30 1962 Los Angeles: nyári v. fotokémiai szmog
- elsődleges és másodlagos szennyezők (később keletkeznek) - napszakosság (dinamikus)

31 Légállapot a Los Angeles-i szmog során

32 SZMOGOK KIALAKULÁSÁNAK CSÖKKENTÉSI LEGETŐSÉGEI
EMISSZIÓK SZABÁLYOZÁSA KÖZLEKEDÉSI EREDETŰ: KATALIZÁTOROK, FORGALOMSZERVEZÉS IPAR: PORLEVÁLASZTÓK, SZŰRÉS, KÉMÉNY INVERZIÓS RÉTEG FÖLÉ EMELÉSE LAKOSSÁGI: KÖZPONTI FŰTÉS ÁTSZELLŐZÉS ELŐSEGÍTÉSE VENTILLÁCIÓS FOLYOSÓK BIZTOSÍTÁSA (BEÉPÍTETTSÉG, UTAK SZÉLESSÉGE ÉS IRÁNYULTSÁGA, MAGAS ÉPÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE, ZÖLDSÁVOK) SZMOGRIADÓ TERVEK → KÖZLEKEDÉS, FŰTÉS KORLÁTOZÁSA

33 Légszennyezési problémák
SZMOG szmog savasodás éghajlatváltozás ózoncsökkenés

34 E SO2 FOLYAMATOK: + H20: Kénes sav, kénsav
NOx: + H2O: salétromos sav, salétromsav E NEDVES ÜLEPEDÉS SZÁRAZ ÜLEPEDÉS EMISSZIÓK: - NOx 50-60 % közlekedés - SO2, partikulált anyag 50-60 % erőművek - CO2 Erőművek, közlekedés, fűtés - CH4 Mezőgazdaság, közlekedés - HCl PVC-hulladék égetése

35 - 1930 - 1965 - 1992 - okok : SO2 emisszió alakulása Magyarországon
0.3 Mt/év - 1965 1.7 Mt/év - 1992 0.9 Mt/év - okok : recesszió széntüzelés csökkenése hatékonyság (?) SO2 egyezményben vállaltakat teljesítettük!

36 KÉN KIÜLEPEDÉS EURÓPÁBAN (gS/m2 év, 1985, EMEP mérési hálózat)

37 CSAPADÉK pH ÉRTÉKEK AZ USA-ban (1980-1984)
ÉS ÉRZÉKENY TERÜLETEK

38 A SAVASODÁS HATÁSAI

39 Tavakra gyakorolt hatás:
eső pH: 5.5 (szénsav) savas eső: 2-4 (erős savak) pH 5 körül: halikrák nagy része elpusztul pH 5 alatt: a legtöbb élőlényre végzetes Természetes védelem: pufferkapacitás - hidrogénkarbonát HCO3- + OH- = CO32- + H2O HCO3- + H3O+ = H2CO3 + H2O

40 SZABÁLYOZÁS AKTÍV PASSZÍV EMISSZIÓ CSÖKKENTÉS:
KÉN, NITROGÉN LEVÁLASZTÁS (PONTFORRÁSOK) ALACSONY KÉNTARTALMÚ TÜZELŐANYAG KÖZLEKEDÉS: KATALIZÁTOROK NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK 1983 HELSINKI: SO2 (országonként eltérő csökkentés, Magyaro.: - 30%) 1985 SZÓFIA: NOX (nem növekedhet tovább) PASSZÍV VIZEK: PUFFERKAPACITÁS NÖVELÉSE (MESZEZÉS) ÉPÜLETEK: DURVA MÉSZKŐ (porózus)  ÉDESVÍZI MÉSZKŐ VÉDŐBEVONAT (tömör)

41 Légszennyezési problémák
SZMOG szmog savasodás éghajlatváltozás ózoncsökkenés

42 ELEKTROMÁGNESES SPEKTRUM
0.2 0.38 0.74 4.0 100 µm ultraibolya (UV) látható (V) közeli infra (IR1) távoli infra (IR2) rövidhullám hosszúhullám FÖLD NAP röntgen mikrohullám Üvegház gázok: CO2, CH4, N2O, vízgőz, Freon Hosszúhullámú sugárzás elnyelése

43

44 TERMÉSZETES ÜVEGHÁZHATÁS
BEÉRKEZŐ RÖVIDHULLÁMÚ SUGÁRZÁS: 1367 W/m2 10 % UV, 45 % LÁTHATÓ, 45 % HOSSZÚHULLÁMÚ LÁTHATÓ FÉNY 50 %-A VISSZAVERŐDIK (ALBEDO), ILL. ELNYELŐDIK A LÉGKÖRBEN (FELHŐK, VÍZGŐZ, AEROSZOLOK, NYOMGÁZOK), 50 % JUT A FELSZÍNRE A BEÉRKEZŐ LÁTHATÓ FÉNY EGYHARMADA KÖZVETLENÜL, HOSSZÚHULLÁMÚ HŐSUGÁRZÁS FORMÁJÁBAN VISSZAVERŐDIK, KÉTHARMADA KÖZVETETTEN ADÓDIK ÁT (párolgás és hő) A VISSZAVERT HOSSZÚHULLÁMÚ SUGÁRZÁS 90%-A ÚJRA ELNYELŐDIK A LÉGKÖRBEN, MAJD ENNEK MINTEGY FELE VISSZASUGÁRZÓDIK A FELSZÍNRE A SUGÁRZÁSI EGYENSÚLY CSAK ÉVES ÁTLAGBAN ÉS A BOLYGÓ EGÉSZÉRE ÉRVÉNYES! (PL EGYENLÍTŐ: BEÉRKEZŐ> KISUGÁRZOTT HŐ) AZ ÜVEGHÁZHATÁS A FÖLDI ÉLET ALAPVETŐ FELTÉTELE! (+15 ºC → -17 º C)

45 - CO2: 270 ppm  350 ppm (ipari forradalom óta, égetés, erdőirtás)
ÜVEGHÁZHATÁS NYOMGÁZOK SZEREPE A FELMELEGEDÉSBEN: Természetes: Antropogén: - Vízgőz: 62 % CO2: 22 % Ózon: 7 % N2O: 4 % Metán: 2 % Hal. CxHy: 2 % - Vízgőz: 2 % CO2: 50 % Ózon: 1 % N2O: 4 % Metán: 19 % Hal. CxHy: 17 % EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSAI - CO2: 270 ppm  ppm (ipari forradalom óta, égetés, erdőirtás) - CH4 : 0.8  ppm (rizstermesztés, állattartás (anaerob)) - N2O : 288  310 ppb (tüzelés, műtrágya (denitrifikáció)) A globális felmelegedés már megkezdődött. A megfigyelések szerint a globális átlaghőmérséklet az utóbbi 100 évben 0.6 oC-kal nőtt. 2030: ppm (duplázódás): 2-3 (1-14) °C növekedés

46 A széndioxid koncentrációjának változása az atmoszférában

47 Az átlaghőmérséklet alakulása

48 GLOBÁLIS CO2 MÉRLEG

49 FEJENKÉNTI ÜVEGHATÁSÚ GÁZ EMISSZIÓ (VILÁG ÁTLAG  1)

50 HAZAI CO2 EMISSZIÓK VÁLTOZÁSA

51 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAI
ÉVTIZEDENKÉNT C GLOBÁLIS ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET EMELKEDÉS, A HŐMÉRSÉKLET A XXI. SZÁZAD VÉGÉIG 2-3 oC-KAL EMELKEDHET (Intergovermental Panel of Climate Change, 1995) A FELMELEGEDÉS MÉRTÉKE AZ ÉSZAKI FÉLGÖMBÖN VÁRHATÓAN MEGHALADJA A GLOBÁLIS ÁTLAGOT. GLOBÁLIS TENGERSZINT EMELKEDÉS ÉVTIZEDENKÉNT 6-10 cm (jégtakarók felolvadása, melegedő víz hőtágulása) SŰRŰN LAKOTT, TENGERSZINT ALATTI PARTVIDÉKEK ELÁRASZTÁSA ÉGHAJLATI ÖVEK É-RA TOLÓDÁSA, A SZÁRAZ TERÜLETEK NÖVEKEDÉSE, SZUBTRÓPUSI ÉS MEDITERRÁN TÉRSÉGEK TERÜLETI CSÖKKENÉSE, ÁLLANDÓAN FAGYOTT TERÜLETEK BESZŰKÜLÉSE TERMESZTÉSI TERÜLETEK ROSSZABB TALAJOKRA TOLÓDÁSA

52 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAI
PÁROLGÁS ÉS FELHŐKÉPZŐDÉS FOKOZÓDÁSA, VÍZ LÉGKÖRI FELHALMOZÓDÁSA (FOKOZOTT ÜVEGHÁZHATÁS) VÍZHÁZTARTÁS ÖVEZETES ELOSZLÁSÁNAK JELENTŐS MÓDOSULÁSA VÁRHATÓ: TRÓPUSI TERÜLETEK NEDVESSÉGELLÁTOTTSÁGA NŐ MÉRSÉKELT ÉGÖVBEN CSAPADÉKHIÁNY A HIDROLÓGIAI KÖRFORGÁS VALÓSZÍNŰLEG FELGYORSUL, NÖVELVE A SZÉLSŐSÉGES ÉGHAJLATI ESEMÉNYEK GYAKORISÁGÁT: ÁRVÍZ, ASZÁLY, TRÓPUSI CIKLONOK GYAKORISÁGA NÖVEKEDHET A csapadék tér- és időbeli eloszlására, a víz körforgására és az ökológiai rendszerek válaszreakciójára ismereteink még nagyon hiányosak. Kyoto-i Egyezmény (2005, 160 ország, 55 %-nyi emisszió): üvegház-gázok csökkentése 2012-ig 5.2 %-kal az 1990-es szinthez képest (EU: 8 %, Magyaro.: 6 %) Hatékony???

53 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS: MAGYARORSZÁG
TALAJNEDVESSÉG TARTALOM ÉS TALAJVÍZKÉSZLET MÓDOSULÁSA, NYÁRI CSAPADÉKHIÁNY (15 %) +0.5 C (FÉLGÖMBI ÁTLAG)  ASZÁLYOS HÓNAPOK GYAKORISÁGA 60%-KAL NŐ

54 Légszennyezési problémák
SZMOG szmog savasodás üvegházhatás ózoncsökkenés

55 - Összes mennyiség 10 %-a, 1 %/év növekedés (iparosodás)
TROPOSZFÉRA - Összes mennyiség 10 %-a, 1 %/év növekedés (iparosodás) SZTRATOSZFÉRA - 90 %, csökkenő trend világszerte a XX. sz. végén - „ózonlyuk” az északi sarkvidéknél (É-ra jutó szennyezések) CHAPMAN MODELL (1930) – egyensúlyi folyamatrendszer O2 → O + O O + O2 → O UV sugárzás (energia) O3 → O + O2 O + O3  2 O látható fény - Zavart okozó anyagok: Cl, NO (katalizátorok, 1:1000) Freon12: CCl2F2 + UV  CClF2 + Cl Túltrágyázás, égetés: N2O + O  2 NO Cl + O3  ClO + O2 NO + O3  NO2 + O2 ClO + O  Cl + O2 NO2 + O  NO + O2 ÓZONRÉTEG VÉKONYODÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (UV átjut) bőrrák, napozás közben gyakoribb leégés immunrendszer gyengülés gyorsabban öregszik a bőr növények károsodása (erdők) műanyagok gyorsabban mennek tönkre

56 FREON 11 FOTODISSZOCIÁCIÓJA

57 Ózontartalom földrajzi változása

58 - Kezdetben azt gondolták, ártalmatlan
FREON - Kezdetben azt gondolták, ártalmatlan mérése: 1970-től - montreáli egyezmény (1987): 2000-ig meg kell szüntetni a használatát (kimutatható a folyamat lelassulása)