Orbánné Kiss-Vámosi Emőke

Az előadások a következő témára: "Orbánné Kiss-Vámosi Emőke"— Előadás másolata:

1 Orbánné Kiss-Vámosi Emőke
NÖVÉNYI SZÖVETEK Orbánné Kiss-Vámosi Emőke

2 Növényi szövetek csoportjai:
Osztódó szövetek Állandósult szövetek Bőrszövet Szállítószövet Alapszövet

3 1.Az osztódó szövet (merisztémák)
Sejtjei kicsik, sejtfaluk vékony, sejtmagja nagy A növény egész életében megőrzi osztódó képességét: „növekvő lény”☺ Az állandósult szöveteket hozzák létre megtalálható: hajtáscsúcsban T

4 T Gyökércsúcsban Kambium vagy oldalmerisztéma
Köztes növekedést létrehozó interkaláris merisztémák T

5 Feladatuk: a növekedés és a regenerálódás biztosítása.
Felépítésük: több sejtsorosak, kis méretű, szoros illeszkedésű, téglatest formájú sejtekkel. Sejtfaluk vékony. Mitózis T

6 A korai embrió egész teste osztódó szövetből áll
A korai embrió egész teste osztódó szövetből áll. Később a sejtek egyre nagyobb hányada differenciálódik, de a kifejlett növényben is osztódók maradnak: - a hajtáscsúcsok, - a gyökércsúcsok osztódási zónája, - a kambium (a vastagodásra képes fajokban), - a szártagok tövén (pázsitfűfélék). Szükség esetén (pl. sebzéskor, vagy vastagodáskor) a legtöbb állandósult szövet képes újra osztódóvá válni. T

7 2.Állandósult szövetek I. Bőrszövetek
Felszíneket borítanak.  Feladatuk: - elhatárolás, - szabályozható anyagforgalom.  Felépítésük: szorosan záródó ellapult sejtekből állnak. T

8 Bőrszövet Fiatal növényi részeket borítanak.
Felépítésük: - Jellemzően egyrétegűek. - Színtelenek (sejtjeikben nincsenek színtestek, kivéve a gázcserenyílás zárósejteket). - Sejtjeik szorosan illeszkednek ( nyúzhatók). - Lapos, felülnézetben gyakran puzzle-szerű sejtalak. - A sejtekben hatalmas vakuólum (vízraktár). Határoló funkciójuk mellett intenzív anyagforgalmat is lebonyolítanak. Két fő típusuk: - az epidermisz - és a rhizodermisz. T

9 EPIDERMISZ T

10 T

11 Elágazó epidermisz-szőr
T

12 RHIZODERMISZ A fiatal gyökér bőrszövete.
Funkciója (a szervetlen tápanyagoldat felszívása) eltér az epidermiszétől.  Szerkezeti eltérések: - nincs kutikula, - nincsenek gázcserenyílások, - speciális növényi szőrök: a gyökérszőrök. Rhizodermisz gyökérszőrökkel T

13 II.A szállítószövetek A növényekben az anyagszállítás kétirányú:
Gyökértől a levélig: víz, szervetlen anyagok Levéltől a többi szervhez: kész szerves anyagot Alkotórészei: Farész: víz, szervetlen anyagok Háncsrész: kész szerves anyagot T

14 A farész (xylem) Alkotórészei: T
Faparenchimák: kisebb átmérőjű, megnyúlt, élő sejtek; Vízszállító sejtek (tracheidák); egymás felett helyezkednek el, érintkező sejtfalaik lyukacsosak: nagyobb átmérőjű, vastag falú, elhalt sejtek Vízszállító csövek (tracheák): még nagyobb átmérő, élettelenek, köztes sejtfalak megszűnésével jöttek létre – nagyon gyors vízszállítást tesz lehetővé A vízszállító sejtek és csövek fala vastagodott – gyűrűs, spirális, létrás T

15 A tracheidák és a tracheák

16 A háncsrész (phloem) Alkotórészei: T
Háncsparenchimák: kisebb átmérőjű, vékony falú élő sejtek; Rostasejtek: nagyobb átmérőjű, vastagabb falú, élő sejtek érintkező sejtfalaik lyukacsosak, a lyukakon keresztül a sejtek plazmakapcsolatban állnak Rostacsövek: még nagyobb átmérő, a rostasejtek egyesülésével jönnek létre, élő rész Rostasejtekkel rendelkeznek a harasztok és a nyitvatermők, a zárvatermőknek rostacsöveik is vannak T

17 Rostacsövek (x) és kísérősejtek (nyilakkal jelzett, vörösre színeződött sejtmagvú sejtek) keresztmetszeti képe Rostalemez felülnézetben és rostacsövek hosszmetszetben T

18 Egyszerű nyaláb: csak háncsrész vagy csak farész van benne
A szállítószövet elemei kötegekben fordulnak elő, szállítónyalábokat alkotnak Egyszerű nyaláb: csak háncsrész vagy csak farész van benne Pl: gyökérben Összetett nyaláb: háncs- és farész is van benne Kollaterális nyílt: farész+kambium+háncsrész Kétszikűek szárában T

19 T Kollaterális zárt: farész + háncsrész Egyszikűek szárában,
levelekben T

20 III. Az alapszövetek Sejtjei vékony falúak, plazmában gazdagok, előfordulnak sejtközötti járatok Változatos működésű Típusai: Táplálékkészítő (asszimiláló, fotoszintetizáló) Raktározó Víztartó Átszellőztető Kiválasztó és váladéktartó Szilárdító T

21 Levél: mezofillum – szivacsos és oszlopos parenchima
Asszimiláló szövet Szár: klorenchima Levél: mezofillum – szivacsos és oszlopos parenchima T

22 Raktározó alapszövet Feladat: Keményítőt, olajat, fehérjét, cukrot raktároz. Felépítés: A sejtekben sok leukoplasztisz. Előfordulás: Főleg gyökerekben, föld alatti hajtásokban, termésfalban, magvakban (de föld feletti szárakban, sőt levelekben is lehet). T

23 Víztartó alapszövet Feladat: Vízraktározás
Felépítés: a sejtekben hatalmas vakuólum Előfordulás: pozsgás növények száraiban, leveleiben Víztartó alapszövet telített állapotban Az előbbi szövet jelentős vízvesztés után T

24 Átszellőztető alapszövet
Feladat: levegőtől elzárt szervek oxigénellátása (esetleg lebegtetés). Felépítés: hatalmas sejtközötti járatok. Előfordulás vízi, mocsári, lápi növények alámerült szerveiben (víz alatt, iszapban). T

25 Szilárdító alapszövet
Hajtás szilárdítását végzik Állhat hosszú, megnyúlt sejtekből Pl: len Vagy apró megvastagodott falú sejtekből Pl: levendula T

26 Gyakorló feladatok T Középszintű feladatok:
2011. május (közép – idegen) – III. feladat. 2012. május (emelt – idegen) – IV. feladat. T