A magyar bankrendszer a nemzetközi hitelválságban

Az előadások a következő témára: "A magyar bankrendszer a nemzetközi hitelválságban"— Előadás másolata:

1 A magyar bankrendszer a nemzetközi hitelválságban
Pénzügykutató Zrt. A magyar bankrendszer a nemzetközi hitelválságban Várhegyi Éva Budapest, május 13.

2 Szerkezet A subprime válság „begyűrűzésének” stádiumai A „begyűrűzés” ereje - a sérülékenység tényezői A magyar bankrendszer sérülékenységének okai Bankmentések: célok, módszerek, mellékhatások Hazai banktámogató akciók A válság hatásai a bankokra: (1) ár, jövedelem, tőke A válság hatásai a bankokra: (2) piaci hatások Áttételes hatások a banki ügyfelekre

3 A subprime válság „begyűrűzésének” stádiumai (1)
A subprime-válság közvetlenül alig érintette a magyar bankrendszert az elmaradottság előnye: a strukturált pénzügyi termékek (CDO - Collaterized Debt Obligaton) hiánya Citi, K&H: önerőből megoldották Közvetett hatások a Lehman Brothers csődje előtt: kockázati felárak növekedése 2007 nyarától likviditás csökkenése: ld. állampapírpiac kiszáradása 2008 márc.-ban, de: nyugati anyabankok leányai számára még nem szűkült a likviditás bankközi piacon nem volt likviditáshiány (se forint-, se devizapiacokon), de: források rövidültek és drágultak

4 A subprime válság „begyűrűzésének” stádiumai (2)
Lehman-bukás után, 2008 októbertől gyökeresen új helyzet Szeptember: elérte amerikai nagy szervezeteket: Fannie Mae, Freddie Mac, AIG : állami mentés Lehman Brothers: csőd - végzetes hibának bizonyult Általános bizalmi válság: bankközi hitelpiac kiszáradása USA, Nyugat-EU: hathatós állami beavatkozások jegybanki segítség kamatcsökkentés, likviditásnyújtás (repo-műveletek, swap-piacok) kormányzati segítség garancia betétekre, bankközi hitelekre bankmentő csomagok Kelet-EU: paradox hatás anyabanki finanszírozás csökkenése, devizalikviditás elapadása

5 A „begyűrűzés” ereje - a sérülékenység tényezői
Külső fizetési pozíciók (táblázat) fogyasztásösztönző gazdaságpolitika állam és magánszektor eladósodása (belső megtakarítás elégtelen) Hitelexpanzió (táblázat) nyugati anyák a leánybankok devizahitelezési expanzióját a profitnövelés mellett piacszerzésre is használták, 2007 nyarától sem fogták vissza, hitelezési feltételek (LTV) még lazultak is Banki eszköz-forrás szerkezet: hitel/betét arány (ábra) devizális és lejárati mismatch-ek Hitelpiac sérülékenysége ingatlanpiaci árbuborék, magas LTV: önálló subprime-válság kialakulásának kockázata Magyarországon első 3 tényező jelen van

6 Sérülékenységi rangsor a külső fizetési pozíciók alapján
Forrás: FITCH

7

8

9 A magyar bankrendszer sérülékenységének okai
Rövidlejáratú forintforrás vs. hosszú lejáratú devizahitelek: lejárati és devizális mismatch egyszerre a hitelválság miatt már nem csak költségtényező MNB beavatkozás késett és kevés volt 2008 őszén deviza swap-piac későn nyílt meg, drágán és túl rövid lejáratra repo-piac: korlátozottabb, mint EKB és Fed esetében Korrekció csak 2009 februártól (táblázat) Leánybankok: anyabanki felelősség van, de limitek csökkentek: finanszírozási likviditás hiánya Ny-EU bankközi garancia paradox hatása, EKB rövidlátása gazdasági „nacionalizmus”: nemzeti felügyeletek érdekei OTP: kelet-európai leánybankok kockázata itthon megfelelő hitel/betét arány, de pl. Ukrajna: 300% itthon megfelelő portfolió, de leányoknál nem

10 Az MNB likviditásnövelő intézkedései

11 Bankmentések: célok, módszerek, mellékhatások
Bankmentő akciók célja: rendszerszintű bankválság megakadályozása (pü-i stabilitás) likviditás, hitelezőképesség erősítése (gazd. válságkezelése) Bankmentő módszerek: tőkejuttatás (államosítással vagy anélkül) garanciavállalás bankközi hitelekre vagy betétekre rossz eszközök átvétele (pl. „rossz bank”-ba) A bankmentések versenytorzító hatása bankmentő csomagok nem versenysemlegesek (egyedi mentések) nem csak átmeneti hatású, tartós versenyelőnyt jelent A versenytorzítás mérséklésére EU Bizottság ajánlása: ne legyen diszkriminatív (pl. nemzeti alapon) legyen jól körülhatárolt, időben behatárolt legyen piaci feltételű, térítés ellenében hatásos magatartási szabályok: ne lehessen piacszerzésre használni

12 Hazai banktámogató akciók
„Bankmentő csomag”:törvény a bankrendszer stabilitásának megőrzésére: tőkejuttatás bank kérelmére (eddig: MFB) garanciavállalás: bank kérelmére vagy hivatalból (MNB+PSZÁF) állami pénzfelhasználás garanciái: tulajdonosi irányítási részvétel Hitelezési szint fenntartására devizalikviditás MNB 6-hónapos swap, ha anya is u.akkora növekedést biztosít (2,8 md € igénybevétel) PM - OTP, FHB megállapodás (anya helyett állam biztosít devizaforrást az IMF-keretből, hogy igénybe vehessék MNB-tendert): OTP 1,4 md € kölcsönt kap, ennek legalább a felét a vállalati szektorba kell kihelyeznie, FHB 400 millió € hitelt kap a lejáró devizahitelek forrásainak megújítására

13 A válság hatásai a bankokra: (1) ár, jövedelem, tőke
Erősödő árverseny az ügyfélforrásokért: versenyhátránnyá vált a nagy finanszírozási rés Erősödő verseny a jó hitelképességű ügyfelekért: Csökkenő hitel- és betéti szpredek Szűkülő marzsok + romló jövedelmezőség (táblázat) Portfolióromlás miatt pótlólagos tőke (tőkeemelés) kell

14 Jövedelmezőség, hatékonyság és stabilitás

15 A válság hatásai a bankokra: (2) piaci hatások
Piaci átrendeződések: koncentráció erősödik, verseny gyengülhet válságkezelés: eszközkivásárlások, M&A-k csökkenő dinamika és profitabilitás M&A felgyorsul kockázatos kelet-európai piacok átértékelődése EM-ek kockázati felára tartós lehet, de régiónként eltérő (Ázsia, K-Eu, Latin-Amerika) a verseny terepe módosulhat: határon átnyúló, tőke- és költségkímélő értékesítések fióktelep, e-banking, ügynökök (fiókhálózat helyett) Prudenciális és versenyszabályozás is módosulhat szigorodó prudenciális szab., erősödő felügyeletek késztetés a verseny korlátozására

16 Áttételes hatások a reálgazdaságra
Források szűkössége és drágasága Tulajdonosi preferenciák módosulása: kockázatkerülő magatartás vs. Profithajsza Szabályozási szigorodása: tőkeáttétel csökkentése Hitelszűke > romló hitelezési feltételek hitelezési kondíciók szigorodása, hiteladagolás kamatok, díjak emelkedése Reálgazdaság további összehúzódása