Óidő (542 millió-251millió év)

Az előadások a következő témára: "Óidő (542 millió-251millió év)"— Előadás másolata:

1 Óidő (542 millió-251millió év)
Kambrium Ordovicium Szilur Devon Karbon Perm

2 Kambrium 1.Felszín: őspajzsok a felszínen a D-i félgömbön (az É-in ősóceán) 2.Éghajlat, légkör: felmelegedés az oxigén szint növekszik – ózon is 3.Növényvilág: moszatok adaptív szétterjedése (minden ma is élő törzs kialakul) 4.Állatvilág: Egymással párhuzamosan több gerinctelen törzsben kialakul a SZILÁRD VÁZ (szivacs, csalánozó, férgek, puhatestűek, rákok, tüskésbőrűek)

3 Háromkaréjú ősrák Szintjelző fosszília. Átlagosan 10 cm.-es, szelvényezett tengeri ragadozó Nagy fajszám és egyedszám Evolúciósan gyors változás Perm végén kihalt

4 Ordovicium 1.Az őskontinens É felé vándorol 2.Száraz, meleg klíma
3.A moszatok virágkora – Zöldmoszatok !!! 4.A zátonyképző korallok ált. elterjedése Lebegő törmeléket fogyasztók virágkora Szivacs, csalánozó, kagyló, gerinchúros (előgerinchúrosokban valódi belső! meszes váz) A sekély tengerekben állkapocs nélküli őshalak

5 Szilur 1. A kontinensek vándorlása
Kaledóniai hegységképződés (É-Amerika-Európa) 2. A légköri oxigéntartalom a mai kb. 10 %-a Elegendő ózonvastagság (Az első szárazföldre lépő telepes barnamoszatok kihaltak) Ősharasztok – kicsi, levéltelen, villás elágazó tengerparti mocsarakban

6

7

8 Devon 1. A kontinensek parti mocsaras zónája fontos
2. Szárazföldre lépés biztonságos Ózon réteg védelmet nyújt (!) 3. Első növények a parti nedves élőhelyeken ŐSHARASZTOK – zsurló, korpafű, páfrány fejlettebb változatai 4. Növényevő,majd húsevő ízeltlábúak Tengerben és édesvízben is az ŐSHALAK kialakulása és szétterjedése (Páncélos őshalak)

9 Szárazföld táplálékbőség – növényevő férgek, majd ragadozók a szárazföldön (csótányok, százlábúak) Első kétéltűek!

10 Tengeri liliom nyéltöredékek

11

12

13

14

15 Páncélos őshalak Porcos halak Csontos halak Bojtosúszós halak Ősi kétéltűek

16

17 Ötujjú végtag

18 Karbon 1. Pangea – őskontinens létrejötte (Egyenlítő közelében) Panthalassza – ősóceán (Urali és Variszkuszi hegységképződés) Intenzív vulkanizmus – sok CO2 2. Egyenlítő felé meleg , nedves klíma (talaj ionokban gazdag + mocsarak Sarkokon eljegesedés Oxigén és széndioxid szint is magas (fotoszintézis ill. vulkánosság miatt)

19

20 Karbon folyt. 3.Mocsárerdők – harasztokból áll, szintezett m-es fák – Pikkelyfa Pecsétfák Zsurlófák (5-6 méter) Cserje- és gyepszint - páfrányokból Mohaszint – ősi lombos- és májmohák Hűvösebb, szárazabb helyeken Nyitvatermők ősei – cserje méretű Magvaspáfrányok (Kőszén – viharokban elpusztult növényekből, mocsárban betemetett, meleg, nedves éghajlaton szénült)

21

22 Pecsétfa kérge

23 Zsurlófa lenyomat

24

25 Karbon folyt. 4. Az állatvilág meghódítja a szárazföldet Óriás szitakötők, százlábúak, csótányok Kétéltűek virágkora (nagy méret, szétterjedés) Megjelentek az első hüllők (még nem jelentősek!)

26

27

28

29 Perm 1. Mocsaras területek kiszáradása, feltöltődése
2. Meleg, száraz (néhol sivatagos éghajlat) 3. Harasztok nagy tömegű kihalása Nyitvatermő előretörés PÁFRÁNYFENYŐ – Gingko biloba (élő kövület) 4. Kétéltűek nagy részének kihalása (családok 4/5-e) Hüllők elterjedése (az egységes kontinensen gyors) Hidegebb területeken – emlősszerű hüllők

30

31

32 Perm végi kihalás Okai kérdésesek: Kontinensek mozgása miatt a sekélytengerek csökkenése Tenger sótartalmának csökkenése Szibériai vulkanizmus max. Tengeri gerinctelen fajok 90% Őshalak nagy része Óriási haraszterdők, magvas páfrányok kihaltak