Éghajlatváltozás és víz:

Az előadások a következő témára: "Éghajlatváltozás és víz:"— Előadás másolata:

1 Éghajlatváltozás és víz:
Magyar Fenntarthatósági Csúcs II., november , Budapest Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Éghajlatváltozás és víz: felkészülés Somlyódy László

2 Évi átlaghömérséklet trendje: Rajna (1909-2003) és Duna (1901-1998)
Rhine pdf & Danube pdf

3 A Balaton évi természetes vízkészletváltozásának tendenciája (1920 – 2010)
Nováky (2011)

4 Szélsőséges események a 20. században. Magyarország
Somlyódy, Nováky és Simonffy (2010)

5 Hidrológiai körforgás és emberi hatások
 5

6 Az éghajlatváltozás hatásai: vízjárás
I. Nő  II. Csökken/romlik  1. Párolgás Lefolyás 2. Kisvizek tartóssága Beszivárgás 3. Időszakos vízfolyások száma Jégjelenség időtartama 4. Alacsony vízállásos időszakok TVK 5. Talajvízszint süllyedés

7 A klímaváltozás lefolyásra gyakorolt hatása
Csapadék Csapadékból származó közvetlen lefolyás Kisebb csapadék Kisebb lefolyás Feltöltődés a lefolyás megindulásáig Kisebb lefolyási tényező Alaphozam Növekvő feltöltődési szakasz Kisebb alaphozam Simonffy (2011)

8 Az éghajlatváltozás hatásai (1): vízjárás
I. Nő  II. Csökken/romlik  1. Párolgás Lefolyás 2. Kisvizek tartóssága Beszivárgás 3. Időszakos vízfolyások száma Jégjelenség időtartama 4. Alacsony vízállásos időszakok TVK 5. Talajvízszint süllyedés 6. Szezonális vízszintingadozás 7. Heves árhullámok gyakorisága, intenzitása

9 A Balaton: szükséges a vízpótlás?
2003 2005 A vízszint változása: prognózis és mérések Somlyódy (2005)

10 Balaton: a 30 cm alatti éves vízszintek előfordulása 5000 év alatt
Somlyódy (2005)

11 Generált eloszlások éghajlatváltozással és nélküle
Balaton Ismerjük a statisztikákat és a szélsőségeket? Természetes Vízkészlet Változása (TVK) Aszály Árvíz Generált eloszlások éghajlatváltozással és nélküle 11

12 A tudás szintjei és a klímaváltozás
Biztosan tudjuk, hogy az éghajlatváltozás hatásai bizonytalanok Kockázat Bizonyta- lanság Felismert tudatlanság Teljes tudatlanság 1 Tudás Nem-tudás A klímaváltozás hatásai P. Harremoes (2001) nyomán

13 Az ÉHV hatásai (2): készletek/igények és szélsőségek
I. Nő  II. Csökken/romlik  1. Lakossági csúcsfogyasztás Vízkészletek 2. Hűtővízigény Külföldi készletek 3. Öntözővíz igény Vízminőség 4. Kihasználtság, konfliktusok Tározás hidrológiai feltételei 5. Illegális kivételek 6. Parti szűrés jelentősége 7. Visszatartás jelentősége 8. Árvízi kockázat Öntözhető terület 9. Aszályhajlam és kár

14 A hidrológiai adottságokban várható változások a 2021 és 2040 között
ÉSZAKI KH: éves lefolyás kismértékben csökken, keleten nö-het. Heves árhullámok gyakorisága nő. TISZA. Lefolyás jelentősen csökkenhet. Árhul-lámok korábban jelentkeznek DUNA: kisvízi készlet csök-ken. Árvizek gyakorisága nő. BALATON: TVK és kifolyás csökken. Alacsony vízállások tartóssága nő ALFÖLD. Évi lefolyás, TVK,valamint FAV utánpótlódása csök-ken. Talajvízszint szezonális ingadozása, növények vízigénye nő. DUNÁNTÚL: éves lefolyás csökken. Heves árhullámok gyakorisága nő. Karsztvíz utánpót-lódás csökken. Nováky (2011)

15 Vízkészletek és vízhasználatok: jelen állapot - belső
vízgyűjtőterületek (m3/fő/év) Nyírség- Hajduság 45 90 220 110 DUNA belső vízgyűjtő 65 Duna-Tisza köze 25 A kihasználtság % közötti

16 Vízkészletek és vízhasználatok:
az éghajlatváltozás lehetséges hatása ( m3/fő/év) 45 45 Nyírség- Hajduság 150 110 DUNA belső vízgyűjtő 30 25 Duna-Tisza köze

17 Jelentős vízgazdálkodás problémák Jelentős vízgazdálkodás problémák
A Duna és a Tisza szabályozottsága, annak befejezetlensége, hajózhatóság Árvízveszély - árvízi öblözetek Vizeinknek csak kb. 20 %-a jó állapotú! Fokozottan belvízveszélyes területek Aszályérzékeny területek Duna-Tisza közi hátság - szárazodás Szűkös alföldi felszín alatti vízkészletek Dunántúli –középhegység karsztvíz Arzénes ivóvizek Szigetköz Paks Jelentős vízgazdálkodási problémák Jelentős vízgazdálkodás problémák Jelentős vízgazdálkodás problémák

18 Az ÉHV hatásai: cselekvések
1. Indikátor és monitoring rendszer. Szokatlan jelenségek éves jelentése (OMSZ + VIZIG) 2. Éghajlati és nem-éghajlati hatások (ÉHV), regionális ÉHV változatokkal 3. Nem-éghajlati hatások mérséklése 4. Takarékos/adaptív vízhasználatok és technológiák/újrahasznosítás 5. Alkalmazkodás: jó gyakorlat (agrotechnológia, öntözés stb.) 6. Fennt. árvízvédekezés, belvíz helyben tartása

19

20 Igény-gazdálkodás

21 Az ÉGV hatásai: cselekvések
1. Indikátor és monitoring rendszer. Szokatlan jelenségek éves jelentése (OMSZ + VIZIG) 2. Éghajlati és nem-éghajlati hatások (ÉHV). Regionális ÉHV, változatokkal 3. Nem-éghajlati hatások mérséklése 4. Takarékos/adaptív vízhasználatok és technológiák/újrahasznosítás 5. Alkalmazkodás: jó gyakorlat (agrotechnológia, öntözés stb.) 6. Fenn. árvízvédekezés, belvíz helyben tartása 7. Vízgazdálkodási energia fogyasztás csökkentése 8. Vízhez kötődő energiák hasznosításának feltárása 9. Társadalmi kommunikáció

22 Végső következtetések HOGYAN? TECHNÓLÓGIAI, GAZDASÁGI, JOGI ESZKÖZÖK
Mit tehetünk? $ Hatékonyság Újrafelhasználás, Újrahasznosítás Tisztítás/földhasználat Alkalmazkodás Helyettesítés Új készletek Tározók Átvezetések Klímaváltozás Fenntarthatóság EMBER IPAR MEZŐ GAZD ASÁG JÓ KORMÁNYZÁS KÉSZLETEK IGÉNYEK MENNYISÉG MINŐSÉG HOGYAN? TECHNÓLÓGIAI, GAZDASÁGI, JOGI ESZKÖZÖK 22

23  A BÖLCSESSÉG TUDNI, MIT NEM TUDUNK

24