DR BITTNER PÉTER NEKÜNK ÖSZTÖNZÉS NEKIK OSZTALÉK SZÉKESFEHÉRVÁR, 2014 2014.11.07.

Az előadások a következő témára: "DR BITTNER PÉTER NEKÜNK ÖSZTÖNZÉS NEKIK OSZTALÉK SZÉKESFEHÉRVÁR, 2014 2014.11.07."— Előadás másolata:

1 DR BITTNER PÉTER NEKÜNK ÖSZTÖNZÉS NEKIK OSZTALÉK SZÉKESFEHÉRVÁR, 2014 2014.11.07.

2 Miről lesz szó? Bevezetés 1. A jól-lét néhány alapvetése 2. Jólét és ösztönzés 3. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA) 3.1. Mi is az FNA? 3.2. Miért fontos a bevezetése? 3.3. Mibe kerül?

3 3.4. Mi a fedezet? 3.5. Ki nyer, és ki veszít? 3.6. Konklúzió 3.7. Milyen ellenvetések várhatók? 3.8. A várható hatások? Összefoglalás

4 BEVEZETÉS Mi a probléma? - nem indokolt óriási jövedelemkülönbség kialakulása - 20 %-nak jólét, 80 %-nak csak lét - az osztalékból nem lesz munkahely Mi a cél? - a 80 %-nak is jól-lét biztosítása

5 Mi a feladat? - a feltételnélküli alapjövedelem rendszerének: – kidolgozása – elfogadtatása – bevezetése

6 1. A jól-lét néhány alapvetése - L.B. Johnsontól számítják (1964). „Céljaink elérését nem mérhetjük bankszámlánk nagyságával, csak az emberek életminőségének javulásával” - Keynes (1930). „Unokáink rendelkezésére álló gazdasági lehetőségek” Utópia, de van benne ráció. - A GDP mindenhatóságának megkérdőjelezése,

7 2. Jólét és ösztönzés -A jólét alapja a pénz, mert az embernek szükségletei kielégítéséhez pénzre van szüksége -A munkaerő ára, avagy a méltányos bérezés -Az ösztönzés célja és hatása -Az osztalék torzító szerepe

8 3. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem Néhány elgondolkodtató adat - 600 ezer embernek nincs jövedelme - a szegények száma 3,2 millió, ebből: 437 ezer 10 év alatti 790 ezer nincstelen (mélyszegény) - „akinek semmije sincs, az annyit is ér” szemlélet

9 3.1.Mi is az FNA? - egy intézmény,mely új szemléletet kíván - az EU új társadalmi gazdasági innovációja - Feltétel Nélküli Alapjövedelem - csökkenti a jövedelmi szegénységet (szegénységi arány 16,4 %-ról 8,4 %-ra, a létminimumon élők aránya 40,7 %-ról 29,1 %- ra)

10 3.2. Miért fontos a bevezetése? - a foglalkoztatás alacsony (58 %, az EU 27 országa közül a 26. helyen van Magyarország) - a munka jellegének, eloszlásának megváltozása - a foglalkoztatás zöme (72,4 %) a magyar kkv-kra hárul - a fizetőképes kereslet beragadása gátja a növekedésnek

11 3.3. Mibe kerül? - 6.000 md Ft, amelyből: – Az alapjövedelem 5.100 md Ft (gyermek 25, felnőtt 50, terhes anya 75 eFt, 9 millió lakóssal számolva) – A költségvetés hiánya 900 md Ft (vállalkozóknál maradó piacösztönző hányad)

12 3.4. Mi a fedezete? - a meglévő illetve hasonló célt szolgáló kiadások, bevételek átrendezéséből (92-94 %) - az SZJA progresszívvé tételéből - a költségvetés 2 %-a - a progresszív FNA-ho bevezetése

13 3.5. Ki nyer, és ki veszít? mindenki nyer, mert: – - könnyen kerülhet bárki nehéz helyzetbe, és az FNA- val csökken a kockázat – - a rendszeresen juttatott készpénz, új társadalmi tagságot jelent! – vesztesek: -- a költségvetés -- a családi adókedvezményben részesülők (5 %) -- a magas jövedelműek

14 3.6. Konklúzió Az FNA-pénz egy zéróösszegű, fenntartható jövedelem-újraelosztó alapintézmény, mely dinamikus piacösztönző és nagy erejű társadalmi integráló rendszer

15 3.7. Milyen ellenvetések várhatók? Aki nem dolgozik, az ne is egyék Akinek semmije sincs az annyit is ér Ilyen nagy arányú átrendezés nem lehet Nem ösztönöz munkavállalásra Már megint a cigányok, a lumpenelemek járnak jól

16 3.8. A várható hatások? A gazdaság a stabilizált belső fogyasztás révén fejlődik Az EU szintjén foglalkoznak a kérdéssel, útmutatást készítve az alapjövedelem rendszerekhez Az egyenlőtlenségi olló összébb zárul, és remélhetőleg megszűnik Magyarországon a nincstelenség.

17 Összefoglalás Milyen okokat tártunk fel? - csökken a munkahelyek száma - csökken a befizetett járulékok összege - drasztikusan változik a munka jellege és eloszlása - nő a szegénység Mit javaslunk? - az FNA alapintézményének bevezetését

18 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!