1 A B2B eCommerce A B2B eCommerce Duma László Ebusiness Kutatóközpont.

Az előadások a következő témára: "1 A B2B eCommerce A B2B eCommerce Duma László Ebusiness Kutatóközpont."— Előadás másolata:

1 1 A B2B eCommerce A B2B eCommerce Duma László Ebusiness Kutatóközpont

2 2 A B2B elektronikus kereskedelem Definíció: B2B elektronikus kereskedelemről akkor beszélünk, amikor a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok és az ezeket megvalósító belső vállalati folyamatok számítógépes hálózatokon keresztül bonyolított adatcsere útján, elektronikusan, részben vagy egészben automatizáltan történnek. Elektronikus piacterek „A piac interakciók és kapcsolatok hálózata, ahol információ, termékek szolgáltatások és pénz cserél gazdát Ha a piactér elektronikus, akkor az üzleti központ nem egy fizikai épület, hanem egy hálózat-alapú tér, ahol az üzleti interakciók zajlanak." „A piac interakciók és kapcsolatok hálózata, ahol információ, termékek szolgáltatások és pénz cserél gazdát Ha a piactér elektronikus, akkor az üzleti központ nem egy fizikai épület, hanem egy hálózat-alapú tér, ahol az üzleti interakciók zajlanak." „Az elektronikus piacterek Web-alapú technológiát használnak, hogy kicseréljenek és irányítsanak üzleti dokumentumokat több üzletfél önálló rendszere között, amivel azok képesek lesznek árukat és szolgáltatásokat elektronikus módon venni és eladni."

3 3 B2B Ellátási lánc

4 4 A B2B értéklánca ÉRTÉKESíTÉS BESZERZÉS POTE NCIÁL IS BESZ ÁLLÍT ÓK KIVÁL ASZT ÁSA SZERZŐ DÉS- KÖTÉS A GYŐZTE SEKKEL KATALÓGU SBÓL TÖRTÉNŐ KIVÁLASZT ÁS MEGRE NDELÉ S ÁRU ÁTVÉT EL SZÁML ÁZÁS RÉSZVÉT EL BESZÁLL ÍTÓI KIVÁLAS ZTÁSON RÉSZVÉT EL TÁRGYA LÁSOKO N KATALÓ GUSOK ELKÉSZÍ TÉSE, MENEDZ SMENTJE RENDEL ÉSEK FOGADÁ SA, MENEDZ SMENTJE RENDEL ÉSEK TELJESÍT ÉS SZÁML ÁZÁS Számítógépes adatcsere / elektronikus felületek FIZ ET ÉS

5 5 A hagyományos beszerzés folyamata Source: ariba.com, February 2001.

6 6 Trendek

7 7 B2B csoportosítás  A szereplők és a szereplők koncentrációja szerint;  A piacon forgalmazott termékek szerint;  A piacot létrehozók, működtetők szerint;  A kereskedés egyéb jellemzői szerint (pl. szisztematikus vagy alkalmi beszerzés, stb.).

8 8 A szereplők koncentrációja  semleges (független),  vevőcentrikus,  szállítócentrikus,  kevés szereplős piacterek.

9 9 Semleges piactér Mind a vevői, mind a szállítói oldalon sok a résztvevő, azaz az eladók és a vevők koncentrációja egyaránt magas Egy semleges, harmadik fél indítja el ezeket a piactereket („marketmaker”). Cél: a két fél között végbemenő tranzakciók hatékonyabbá tétele. Pl. vegyipar, egészségügy.

10 10 Vevőcentrikus piactér Az eladók, szállítók koncentrációja alacsony, a vevő koncentráció ellenben magas Nagy és erős beszerző vállalat alakítja ki (pl. autóipar).

11 11 Szállítócentrikus piactér Szállítók koncentrációja magas. Leggyakoribb eset, hogy egyetlen nagyvállalat hozza létre, hogy vevőket keressen termékeinek. Pl. LCD kijelzők piaca.

12 12 Magas koncentrációjú piac Mind az eladói mind a vevői oldal koncentrációja magas; Hadiipar; Gyenge Internet penetráció.

13 13 Szereplők és a szereplők koncentrációja szerinti csoportosítás

14 14 Forgalmazott termékek szerinti felosztás  Direktek,  Indirektek (MRO),  Szolgáltatások,  Állóeszközök.

15 15 Horizontális és vertikális piacterek Horizontális piacterek MRO (Maintenance, Repair, Operational) Kritikus „tömeg” Vertikális piacterek Iparághoz köthető piacterek Alaptevékenységéhez szükséges árucikkek Direkt termékek, az állóeszközök, iparág specifikus szolgáltatások.

16 16 A B2B üzleti modellek Eladók Vevők NyíltPrivát Típus ASP szolgáltató (pl. aukció) Horizontális piactér Vertikális piactér Piactér Modell Jellemző példa EEEBID (Trade2Web) Marketline Chemplorer (D) General Electric Üzleti cél Profit-orientáltProfit-orientált Profit-orientált vagy non-profit Költség központ Jellemző tulajdonosi kör Független tulajdonos Független és/vagy stratégiai tulajdonosok Stratégiai tulajdonosok saját felhasználásra Tulajdonos saját célú felhasználásra Eddigi piaci tapasztalatok  Alacsony hozzáadott érték  Erős verseny  Gyakori veszteség  Jelentős költségek  Várakozásoktól elmaradó bevételek  Gyakori veszteség  Sikeresek, egy-egy iparág központi információhordozói  Ritkán profit- orientáltak  Fő céljuk az egész vállalat szintjén elérhető jelentős költségmegtakarítás (főleg workflow) Eladók Vevők Eladók Vevők Sok iparág Egy iparág Eladók Vevő A B2B kereskedelem egyaránt zajlik nyílt és zárt (privát) piactereken

17 17 B2B forgalom és a nyílt piacterek A világ B2B kereskedelmének növekedése (milliárd USD)  A B2B kereskedelem világméretekben jelentősen növekszik.  A forgalom az 1998-as 40 milliárd dollárról 2003- ra becslések szerint 1,200 milliárd dollárra nő.  A forgalom növekedése azonban NEM tükröződik az elektronikus piacterek, rendszerszállítók eredményeiben.  Mind a vezető piacterek (pl. Freemarkets), mind a nagy rendszerszállítók (pl. Ariba, Commerce One) stagnáló bevételekről, kiábrándító eredményekről számolnak be.  A forgalom jelentős része privát piactereken, rendszereken zajlik. A Freemarkets árbevétele (M USD) Forrás: Paul Budde Communication Az Ariba árbevétele (M USD) Forrás: SEC

18 18 Rendszerszállítók (SAP, Oracle, Commerce One) Megoldás-szállítók BeszerzőkSzállítók Licencdíjak Projekt-alapú egyedi megoldás-szállítás Szoftverek Projekt-alapú megoldás-szállítás A korábbi nyílt piacterek tanácsadóként/megoldás-szállítóként definiálják újra magukat (pl. Freemarkets, GXS): Ezáltal az ügyfeleknek egyedi, testre szabott megoldást nyújtanak; Magasabb a hozzáadott érték; A kockázat átterelődik oda, ahol a hosszú távon várható megtakarítások realizálódni fognak; A korábbi működés során szerzett tapasztalatok beépülnek az új rendszerekbe; Elmosódik a határ megoldás-szállítók, rendszerszállítók és tanácsadók között; A B2B e-kereskedelmi szolgáltatók új stratégiája Rendszerszállítók (SAP, Oracle, Commerce One) Nyílt Piacterek (Freemarkets, Marketline) Beszerzők Szoftver Szállítók Licencdíj A B2B e-kereskedelmi szolgáltatók piacát a vállalatok által a B2B kereskedelmi megoldások kiépítésére és üzemeltetésére fordított költése jelenti Kockázat

19 19 Katalógus Árukatalógusok elektronizált változatai  Összegyűjtés (aggregáció)  Összehasonlítás  Keresés  A vevők számára kiszélesítik a szállítói bázist, az eladók számára pedig megnövelik az ügyfélkört  stabil árak!!

20 20 Katalógus (folyt.) Ez tekinthető az következő lépcsőfoknak a hagyományos, off-line kereskedelmi módszerek után, valamint lehetőséget biztosít az azonnali vásárlásokra. A bevételeiket általában a bruttó tranzakciós érték meghatározott, többnyire kis (egyszámjegyű) százalékos díjából, valamint a szállítóktól kért termékkatalogizálási, közzétételi és hirdetési díjakból nyerik. Hátrányai, hogy az árak meglehetősen merevek, stabilak, így nem mindig tükrözik a valós piaci körülményeket. A bevételeiket általában a bruttó tranzakciós érték meghatározott, többnyire kis (egyszámjegyű) százalékos díjából, valamint a szállítóktól kért termékkatalogizálási, közzétételi és hirdetési díjakból nyerik. Hátrányai, hogy az árak meglehetősen merevek, stabilak, így nem mindig tükrözik a valós piaci körülményeket.

21 21 Aukció- Árverés Egzotikus műfaj - Dinamizmus  Alkalmi, sajátos igények teljesítése, egyedi termékek vagy szolgáltatások  Készlet-feleslegek, romlandó áruk, használt vagy felújított berendezések  Árak dinamikusan változnak (egyedi termékek, kereslet-kínálat).

22 22 Aukció- Árverés (folyt.)  hagyományos aukció (egy eladó több vevő)  "fordított" árverés (egy vevő több eladó)  Angol: alacsony kikiáltási ár, licit, pl. eBay.  Holland: max árról az eladó addig csökkenti az árat, amíg valamely vevő nem jelzi vételi szándékát (romlandó áruk: virág, repjegy)  Japán: ~ angol, de a vevőknek minden árnál ajánlatot kell tenni, hogy versenyben maradjanak  Tendereztetés: ajánlattevők egy adott időpontig zárt borítékban nyújtják ajánlatukat.

23 23 Aukciók előnyei, hátrányai Előnyök:  Választék  Beszerzési költségek csökkenthetők, tendereztetés  Eladók számára árfelhajtó, likviditás  Megmaradt készletek értékesíthetők Hiányosság:  Korlátozott alkalmazhatóság, hiszen a beszerzést nem lehet olykor elhúzódó licitálás,  Ár-központúság, csekély további információval szolgálnak az adott jószágról (pl.: minőség) így nem jelzi a licitálóknak a jószág valódi értékét.

24 24 Tőzsde / Börze  Meghatározott iparágak számára  A nagyfokú likviditás követelmény (és az előnyök forrása)  Árak: kereslet-kínálat, árreferenciául szolgálnak  Rövid távú szükségletek azonnali kielégítése  A felesleges kapacitások (pl. áram ) gyors értékesítése  Anonimítás  Tranzakciós és tagsági díjak

25 25 Közösség  Látszólag nem üzletkötésre szolgálnak.  Elektronikus üzletkötést támogatják.  Közösséget teremthetnek a vevők és eladók meghatározott körében.  Tartalom, az információk és közösségi jellegű szolgáltatások hozzák össze a potenciális vásárlókat és az eladókat (hírek, elemzések, chat,,).  Szakemberek,a potenciális vevők válogatott, célzott csoportját gyűjtik össze.  Tagsági, előfizetési díjakból, illetve hirdetési bevételekből működtethetik.

26 26 A B2B elektronikus kereskedelem jogi háttere Magyarországon, és az elektronikus közbeszerzés  A B2B kereskedelem jogi háttere adott Magyarországon (Elektronikus kereskedelemi szolgáltatásokról szóló törvény - 2001. évi CVIII., Elektronikus aláírásról szóló törvény – 2001. évi XXXV.):  Az elektronikus aláírás használata még nem terjedt el Magyarországon;  Az EU csatlakozás további lökést adhat az elektronikus kereskedelem pénzügyi jogi szabályozásának (Áfa, vám);  Az elektronikus számlázás, archiválás kérdésében további változások várhatóak 2004. első negyedévében, amelyek eltörlik a még meglévő jogszabályi korlátokat.  Folyamatban van az elektronikus közbeszerzés feltételeit megteremtő jogi háttér kialakítása:  Készül a Közbeszerzési Törvény módosítása, amely támogatni fogja az elektronikus közbeszerzést;  Az előző kormány idején a közbeszerzési rendszer üzemeltetésére kijelölt Magyar Posta rendszerére nem tartanak igényt?  Az új közbeszerzési rendszer kiépítésének költsége becslések szerint több milliárd forintra is rúghat