A különböző korú és hasznosítású lovak táplálóanyag-szükséglete

Az előadások a következő témára: "A különböző korú és hasznosítású lovak táplálóanyag-szükséglete"— Előadás másolata:

1 A különböző korú és hasznosítású lovak táplálóanyag-szükséglete

2 Energetikai takarmányértékelési rendszer
Hazánkban a lovak energiaszükségletét, illetve a takarmányok táplálóértékét megajoule-ban (MJ = 4184 kcal) kifejezett emészthető energiában (jele DE), a fehérjeigényt (látszólagos) emészthető nyersfehérjében adjuk meg. Az alapadatok lovon végzett kísérleteken alapulnak.

3 Az életfenntartás táplálóanyag-szükséglete I.
Az életfenntartó energia a nyugalmi - bár némi mozgást, így pl. takarmányfelvételt végző - állapotban levő állat igényét fedezi. Ez 10-35%-kal több az ún. alapanyagcsere („éhezési hőtermelés") energiaigényénél. Az életfönn­tartás energiaszükségletét általában az ún. anyagcsere-testtömegre (testsúly kg a 0,75-ik hatványon (W0,75)) vonatkoztatva adják meg, ez ugyanis a testfelülettel, illetve a hőleadással arányos. Vizsgálatok viszont arra utalnak, hogy lovak esetében pontosabb eredményt ad, ha az életfenntartás igényét közvetlenül a testtömegre vonatkoztatjuk.

4 Az életfenntartás táplálóanyag-szükséglete II.
A 600 kg-osnál nehezebb lovakra - mivel azok alap-moz­gásaktivitása kisebb - másik összefüggést célszerű alkalmazni. Hazánkban is e két egyenlet MJ-ra átdolgozott változatát vezették be, azaz a napi életfenntartó energia­igény (MJ) 600 kg-os élőtömeghatárig: DEm = 5,9 + 0,13 W, illetve 600 kg-os testtömeg fölött: DEm = 7,6 + 0,16 W - 0,00006 W2, ahol a W = az élőtömeg, kilogrammban; így pl. egy 500 kg-os ló életfönntartó energiaigénye 5,9 + 0,13 x 500 = 70,9 MJ DE, egy 700 kg-os lóé pedig 7,6 + 0,16 x 700-0,00006 x 7002 = 90,2 MJ DE. Az életfenntartó fehérjeigény 2,7-3,0 g emészthető nyersfehérje anyagcseretesttömeg kg-onként.

5 A növekedés táplálóanyag-szükséglete
A növekedés energia- és fehérjeigénye a kifejlettkori testtömegtől és a növekedés gyorsaságától függ. A csikók 1 kg testtömeg-gyarapodásához szükséges energiamennyiség az y = x-28 x2 egyenlet segítségével becsülhető meg, Ahol y = 1 g testtömeg-gyarapodás energiaigénye, kJ DE; x = a kifejlettkori arányában kifejezett pillanatnyi testtömeg, így pl. egy 200 kg-os (600 kg kifejlettkori testtömegű fajtabeli) csikó 1 g testtömeg­gyarapodásához (200/600) - 28 (200/600)2 = 38,27 kJ DE-t igényel.

6 Az 1. táblázat a csikók napi átlagos testtömeg-gyarapodását az életkor és a kifejlettkori tömeg függvényében mutatja. Kor, hónap A kifejlettkorban 100 400 600 800 3-6 148 591 887 1182 7-12 93 372 559 745 13-18 71 285 427 570 19-24 49 197 296 394 25-36 27 109 164 219

7 A növekedés fehérjeigénye a teljes test fehérjekoncentrációjából és a napi átlagos test­tömeg-gyarapodásból számítható ki. Az életfenntartó szükségleten fölül adott emészt­hető nyersfehérje testépítésre átlagosan 45%-os hatékonysággal értékesül. A teljes test fehérjekoncentrációját pedig a pillanatnyi és a kifejlettkori testtömeg és az ezektől függő zsírtartalom alapján becsülik.

8 A következő táblázat a különböző korú és eltérő várható felnőtt testtömegű csikók kiegyensúlyozott, zavartalan növekedéséhez szükséges napi emészthető energia- és fehérjemennyiségeket adja meg. A kifejlettkorban 100 400 800 Kor, hónap DE, em. nyersfehérje MJ g 3- 6 17 140 51 470 88 870 7-12 18 120 52 380 91 695 13-18 19 115 55 360 95 640 19-24 20 58 340 98 595 25-26 21 61 330 103 570

9 A vehemépítés táplálóanyag-szükséglete I.
A magzatépítés külön energiaigényére csak a vemhesség 9., 10. és 11. hónapjában kell tekintettel lenni, amikor is az életfenntartó szükségleten felül 10-11,13-15, illetve 12-20% többletenergiát kell nyújtani. (A közölt értékhatárokon belül a póniknák a nagyobb, a hidegvérű kancáknak a kisebb érték „jár".)

10 A vehemépítés táplálóanyag-szükséglete II.
A magzatépítés többletfehérjeigényére a vemhesség utolsó 3-4 hónapjában kell figyelemmel lenni. Átlagos termetű ( kg-os) kancának 100 kg testtömegre 25, póninak 40 g emészthető nyersfehérjét kell nyújtani az életfönntartó szükségleten fölül. Minden MJ emészthető energiára 0,5 g nyersfehérjét javasolnak naponta, ami fedezi mind az életfenntartás, mind a vehemépítés igényét.

11 A laktáció táplálóanyag-szükséglete
tényleges napi tejtermelés a laktáció időszakától is függ: a laktáció első felében a test­tömeg 3, a másodikban 2%-át teszi ki. A laktáció előrehaladtával a kancatej összetétele is változik. Átlagos energiatartalma kilogrammonként 2,0 MJ (szélső értékek: 1,9-2,5), fehérjekoncentrációja a laktáció első 3 hónapjában 2,1-2,2, a második háromban 1,8-2,0%. A kancának 1 kg tej termeléséhez 3,3 MJ DE és g emészthető nyersfehérjét kell fölvennie.

12 A kövekező táblázat az ismertetettek figyelembevételével, az 500 kg-os kifejlettkori testtö­megű, különböző korú és élettani állapotú lovak napi szárazanyag-, emészthetőenergia- és fehérje-, valamint kalcium- és foszforigényét foglalja össze.

13 A lovak napi táplálóanyag-szükséglete
Kategória Szükséglet Sza. kg DE, MJ Em. nyersfehérje Ca P g Életfönntartás, 500 kg-ra 7,45 68,58 290 23 14 Kanca a vemhesség utolsó harmadában 7,35 76,82 390 34 Kanca a laktáció első 3 hónapjában 10,10 118,28 840 50 Kanca a laktáció második felében 9,35 101,86 620 41 27 Szopós csikó (3 hónapos) a táp fölött 2,25 28,83 310 18 13 Féléves, választott csikó 5,00 65,27 520 25 Eves csikó 6,00 70,33 450 31 22 Másfél éves csikó 6,50 71,13 28 19 Kétéves csikó 6,60 68,82 330 17

14 A munkavégzés táplálóanyag-szükséglete
A munkavégzés energiaigénye több tényezőtől függ. Ezek: a munka nehézségi foka és tartama az állat kondíciója, edzettségi állapota, a lovas, illetve a vontatott kocsi tömege, a környezeti hőmérséklet. A könnyű és közepes nehézségű munkára megadott értékek (20, illetve 74 kJ DE/óra testtömeg-kg) széles körben elfo­gadottak. A nehéz munkára pedig megközelítőleg 240 kJ javasolt

15 a munkavégzés energiaigényének kiszámí­tása
Ha a teher (lovas, kocsi, hám stb.) és a megteendő távolság szorzata nem több, mint 3560, akkor a napi energiaigény (életfönntartás + munkavégzés): DE, MJ = ,09 W + 21X-2X2, ahol W = testtömeg-kg, x = a ló és a teher (kg) és a megtett út (km) szorzata. A leggyakorlatiasabb megközelítés szerint könnyű munka esetén 25, közepes munka végzésekor 50 és nehéz munka végzésekor 100%-kal emelni kell az életfenntartó energiaszükségletet.

16 A munkavégzés fehérjeigénye csekély, és csak az izzadással elvesztett N-tartalmú anyagok (1-1,5 g N/kg izzadság) pótlására lehet szükség. Általában elmondható, hogy egy lónak az életfenntartáshoz és munkavégzéshez szükséges napi nyersfehérje-igényét egy számmal, az energiára vonatkoztatva adjuk meg: 9,6 g nyersfehérje/MJ DE.

17 Fejadag-összeállítás légszáraz alapanyagokból
A lovak fejadagja nemcsak a napi igényből, hanem az optimális táplálóanyag-koncentrációból kiindulva is összeállítható Más együregű gyomrú állatokkal szemben viszont itt jobban tekintettel kell lennünk a várható szárazanyag-felvételre

18 Ajánlott táplálóanyag-koncentráció lovak légszáraz takarmánykeverékeihez
Táplálóanyag Korcsoport DE em. nyersfehérje kalcium foszfor MJ/kg g/kg Felnőtt, életfönntartás 8,37 59 2,7 1,8 Kanca a vemhesség utolsó 3 hónapja 9,41 77 4,5 3,0 Kanca a laktáció első 3 hónapjában 10,88 96 Kanca a laktáció második felében 9,62 85 4,0 2,5 Csikó-prestarter 13,18 123 8,0 5,5 Csikó, 3 hónapos 12,13 Féléves, választott csikó 11,72 112 6,0 Éves csikó 92 5,0 3,5 Másfél éves csikó Kétéves, könnyű munkában 69 Felnőtt, könnyű munkában Felnőn, közepes munkában Felnőtt, nehéz munkában

19 Fejadag-összeállítás légszáraz alapanyagokból III.
Igaz, hogy a lovak önkéntes takarmányfogyasztása is igyekszik az energiaigényhez iga­zodni, így a felnőtt ló napi szárazanyag-felvétele például - a végzett munka intenzitásá­tól függően - 8 és 12 kg között ingadozik. Ez az adaptációs képesség azonban korlátozott, mert a ló gyomra - és így az egyszerre felvehető takarmány menynyisége - viszonylag kicsi, a gyomor űrtartalma ugyanis a ló emésztőtraktusának csak 9%-át teszi ki.

20 Ezt azonban számos körülmény módosítja:
Összetétel, tápláló- és hatóanyagok szempontjából kiegyensúlyozott fejadag esetén a ló 100 kg élőtömegre eső átlagos szárazanyag-felvétele 2 kg. Ezt azonban számos körülmény módosítja: így például a rostos tömegtakarmány és az abrak aránya, az állat kora, élettani és termelési állapota, felnevelési módja, a végzett munka intenzitása.

21 Lovak várható napi maximális takarmányfogyasztása [sz.a.kg/100 kg W]
Korcsoport Rostos tömegtakarmányból abrakféléből összesen Szopós csikó 1,0-2,0 2,5-3,0 Választott csikó 0,5-1,0 1,5-3,0 2,5-3,5 Eves csikó 1,0 1,0-2,3 2,3-3,0 Tenyészkanca 1,0-1,5 2,0-3,0 Csődör 2,0-2,5 Munka- és sportló 1,5-2,0 Pihenő ló 1,5-2,5 0-0,5