Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6

Az előadások a következő témára: "Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6"— Előadás másolata:

1 Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6
Középszint A forradalom előzményei: Rákosi Mátyás bukása, a Nagy Imre körül szerveződő politikai ellenzék, a lengyel események hatása Magyarországon A forradalom kitörése és győzelme: az október 23-i események, a szovjet csapatok beavatkozása, a fegyveres harc kibontakozása, a sztálinista rendszer politikai és erkölcsi bukása. A forradalom leverése és a megtorlás: a forradalom eredményeinek megszilárdítása érdekében tett lépések, a második szovjet beavatkozás, a Kádár-rezsimmel szembeni politikai ellenállás, a kommunista diktatúra helyreállítása és a megtorlás. Emelt szint 1956 nemzetközi eseményei: az SZKP XX. pártkongresszusa, Szovjet–jugoszláv tárgyalások, A lengyelországi események. A nagyhatalmak magyar forradalommal kapcsolatos magatartása: a szovjet beavatkozás melletti döntésben közrejátszó nemzetközi megfontolások, az amerikai diplomácia magatartása, a magyar ügy kezelése az ENSZ-ben. A magyar forradalom nemzetközi hatása: a Szovjetunió kelet-közép-európai politikája, Magyarország külföldi megítélése, a Szovjetunió, a kommunista rendszer megítélése, a szovjet–amerikai kapcsolatok alakulása. Munkástanács, 1956. október 23., nov.4. , - 10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései (pl. szuezi válság szerepe, a magyar kérdés az ENSZ-ben). Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6

2 1953 Nagy Imre Október 24 Október 25 1955 Ausztria Varsói Szerződés Október 26 AVH 1956 Tito Hruscsov Október 28 ENSZ Irodalmi Újság Október 30 Petőfi kör Egypárt rendszer MEFESZ Mindszenty József Megkezdődött a szovjet csapatok kivonása Tárgyalások Október 31 Varsói Szerződés November 1 1956.okt.23 MSZMP Munkás Tanácsok November 3 Koalíciós kormány 1956. nov. 4 Kádár János

3 a Nagy Imre körül szerveződő politikai ellenzék
: Rákosi Mátyás bukása, a Nagy Imre körül szerveződő politikai ellenzék

4 1953 - Lehetőség a változásra Hruscsov Nagy Imre
Utasítják a pártvezetést a hibák kijavítására Rákosi Mátyás párt főtitkár Nagy Imre Miniszter elnök ( ) Iparfejlesztési politika korrigálása Téeszesítés visszafogása - Törvénytelenségek visszafogása Rehabilitálások Rajk László újratemetése Tk 4 ( Sz)-190 old 1956. Október 6-án már tömegeket mozgósított

5 Lehetőség a változásra
Sztálin 1953 Hruscsov Petőfi Kör Tito Irodalmi újság „Semleges” Ausztria Művelt Nép XX. pártkongresszus - Írószövetség közgyűlése személyi kultusz nyílt elítélése Tk 4 (Sz)- 196 old

6 A pártvezetés tombolt a dühtől, …
Tk-6 (Herber, Martos, Moss, Tisza) -287 old.) 1956 az SZKP XX. Kongresszusa a személyi kultusz nyílt elítélésével felpezsdítette a kedélyeket a magyar politikai életban. Rákosi ellenzéke azt várta, hogy a pártvezetés levonja s szükséges következtetéseket, ám a párt első titkára időhúzásra próbált berendezkedni. Ez a magatartás azonban már sem a magyar közvélemény, sem a szovjet vezetés számára nem volt elfogatható. A Petőfi Kör nyilvános vitái a másodi ötéves terv irányelveiről, a történettudomány helyzetéről, a marxista filozófiáról, a sajtó és a tájékoztatás kérdéseiről egyre szélesebb érdeklődést keltettek. A közvéleményben mind többen kezdték követelni Nagy Imre rehabilitációját, sőt , visszahelyezését a hatalomba. Alul látható a következő oldalon található kép: Keret eltávolítása  Mindenesetre megalakulásakor a Petőfi Kör még nem bírálhatta nyíltan a rendszert, mivel Rákosi pozíciója akkorra stabilizálódott. Egy év múlva azonban változott a helyzet: egyre többen követelték vissza Nagy Imrét a hatalomba. Tánczosék csak erre a pillanatra vártak, megszervezték az ellenzék addigi legradikálisabb sajtóvitáját. Az eseményre a Váci utcai volt tiszti kaszinó nagytermébe A hangnemváltást már a fő téma, a sajtóreform kiválasztása is jelezte, hiszen ez már önmagában is valószínűsítette a rendszerellenes felhangokat. Ráadásul az első napokban még gazdaságpolitikáról és a marxista filozófia elméleti kérdéseiről vitatkozó, főként baloldali értelmiségieket tömörítő szervezet tagjai, 27-én már nagyon is gyakorlati kérdéseket feszegettek. "Azt hiszem, bajaink kútforrása a szabadság hiánya. ...amíg ezeket a hibákat szóban és főképp gyakorlatban megtestesítő személyek a helyükön maradnak, addig a politikai bírálatnak az a dolga, hogy a lehető leggyorsabban távozásra bírja [őket]" - mondta Déry Tibor a népszerű író, aki egyszerű és nyílt beszédével a legnagyobb vihart kavarta a teremben éppúgy, mint a politika felsőbb szintjén. Tardos Tibor 1848 szellemére, az akkor kivívott sajtószabadságra emlékeztetett.n került sor, ahol több ezren hallgatták végig az előadásokat. Érthető hát, hogy a pártvezetés idegesen reagált. Az SzKP februári XX. kongresszusa után egyre kellemetlenebb helyzetbe került Rákosi a személye elleni nyílt támadásnak értékelte a találkozót, ahol a fent említetteken kívül többek között ismert Nagy Imre-szimpatizánsok és egyéb pártellenzékiek léptek fel. Például Méray Tibor, a Szabad Nép szerkesztőségéből korábban eltávolított újságíró, aki beszédében világossá tette, hogy csakis a Nagy Imre által képviselt politikának van jövője. A párt végül hivatalos nyilatkozatban ítélte el a sajtóvita szereplőit és az ott elhangzottakat, a Petőfi Kört pedig rendszerellenesnek minősítette. Ennek megfelelően a Belügyminisztériumban hozzáfogtak a felelősök letartóztatásának előkészítéséhez. Erre azonban már nem került sor, mert az a fejleményekről értesült szovjet vezetés belátta, hogy Rákosi a megváltozott viszonyok között képtelen a helyzet kontrollálására. Júliusban megromlott egészségére hivatkozva felmentették tisztségéből, helyére Gerő Ernő került. Az új első titkár személye azonban korántsem nyugtatta meg a reformereket, a Petőfi Kör tovább szervezte vitaestjeit egészen október 23-ig. A forradalom kitörésekor Tánczos úgy gondolta, hogy céljukat elérték, már nincs szükség a szervezetre, ezért feloszlatta azt. előző oldal 2 / 2 Déry Tibor felszólalása Petőfi Kör ..és az udvaron is. tömeg a teremben... A pártvezetés tombolt a dühtől, …

7 Szovjet pártvezetés Rákosi Mátyást Rákosi-rendszer meneszti Gerő Ernő
Tk old.) A szovjet pártvezetők azonban –valószínűleg Tito nyomására – csak 1956 júliusában szánták el magukat a magyar politikai vezetés részleges átalakítására. A MDP KV Mikoján jelenlétében megtartott július i ülésén felmentették Rákosit első titkári tisztsége alól, ám megtarthatta helyét a központi vezetőségben, az Elnöki tanácsban és az országgyűlésben is, s helyette Gerő Ernő került a párt élére. Farkas Mihályt a törvénysértésekben játszott szerep miatt kizárták a MDP- ból. Rákosi és felesége az ülés utáni napon a Szovjetunióba távozott Az új miniszterelnök Rákosi egyik híve, Hegedüs András lett, azonban az enyhülés légköréhez szokott közélet – elsősorban az értelmiségi Petőfi Kör – és a kiszabadult párton belüli belső ellenzék miatt nem lehetett már visszaállítani a sztálinizmust az országban. Rákosi helyzetét az is nehezítette, hogy Hruscsov békülni kezdett Titóval, amivel a Rajk-per jogosságát kérdőjelezte meg, és az, hogy az SZKP XX. kongresszusa 1956 februárjában elítélte a sztálinista diktatúrát. Márciusban Rákosi beismerte, hogy Rajk László ügye provokáción alapult, és az ÁVH letartóztatott vezetőire hárított minden felelősséget. Májusban már be kellett ismernie, hogy neki is szerepe volt a bűnök elkövetésében, egyúttal az ellenállást a Petőfi Kör betiltásával próbálta letörni, ám hiába: az MDP vezetőségi ülésére érkező Anasztasz Mikojan közölte Rákosival, hogy le kell mondania párttitkári tisztségéről, amit ő meg is tett. Utóda a szintén sztálini vonalat követő Gerő Ernő lett, azaz lényegi változás nem történt. Rákosi Mátyást meneszti Gerő Ernő (Josip Broz Tito,Gerő Ernő, Hegedüs András) (MDP küldöttsége Jugoszláviában 1956 október 23) Rákosi-rendszer

8 Október 22-én Műegyetem diákjai megfogalmazzák
Október 16-án önálló, független szervezet jött létre Szegeden, a MEFESZ, amelyhez országszerte csatlakoztak a felsőoktatási intézményekben tanuló diákok, október 22-én a Budapesti Műszaki Egyetem diákjai megszövegezték a híres 16 pontot, és a lengyelországi események kapcsán rokonszenvtüntetést szerveztek másnapra. Az 1956-os év slágere a Bárhogy lesz, úgy lesz volt. Október 23-án azonban az egyetemi ifjúság és a hozzá csatlakozó tömeg azt mondta: ne legyen akárhogy! Elég volt a megalázottságból, a félelemből és kiszolgáltatottságból, az éjszakai elhurcolásokból és a rögtönítélő népbírósági perekből. A Szabad Nép vezércikke (Új, tavaszi seregszemle) üdvözli a diákság követeléseit. A lap közli az Írószövetség felhívását: a szövetség egyetért a lengyelországi változásokkal, ugyanakkor nem tartja helyesnek a délutánra tervezett rokonszenvtüntetést. Az egyetemeken gyűléseken készülnek a tüntetésre. 12 óra 53 perckor, adását megszakítva a Kossuth rádió ismerteti Piros László belügyminiszter közleményét: "A közrend zavartalan biztosítása érdekében a Belügyminisztérium nyilvános utcai gyűléseket, felvonulásokat a további intézkedésig nem engedélyez." 14 órakor, a HM-ben Bata István honvédelmi miniszter engedélyezi a katonák részvételét a tüntetésen. A Miniszter-tanács rendkívüli ülést tart. Hegedűs András az MDP PB értékelése alapján tájékoztatást ad a kialakult helyzetről. 14.23-kor a Rádió újabb közleményt ismertet: "Piros László belügyminiszter a kihirdetett utcai gyülekezési tilalmat feloldja." Fél három körül megjelenik a műegyetemen a belügyminiszter-helyettes, Fekete Mihály, hogy ismertesse a diáksággal a tiltást feloldó határozatot. Szegeden DISZ-ből kiválik a MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) Országszerte csatlakoznak a felsőoktatási intézmények Október 22-én Műegyetem diákjai megfogalmazzák 16 pontot tüntetést szerveznek

9 Október 23-i események

10 Tk old.) A demonstráció 3 órakor kezdődött a Petőfi-szobornál Az egyetemisták egymást karonfogva indultak , el hogy megakadályozzák provokátorok befurakodását soraik közé. Miközben a Bem térre vonultak, egyre többen csatlakoztak hozzájuk. Tüntetők menete a Lánchídon, középen kalapban Veres Péter népi író,a Nemzeti Parszt Párt volt elnöke, a Magyar Írók Szövetségnek elnöke „Új vezetést akarunk, Nagy Imrében bizalmunk!” „Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!” „Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba!” „Ruszkik haza!” „Vesszen az önkény, éljen a törvény!”

11 Írószövetség kiáltványát
Veres Péter felolvassa a Petőfi, majd a Bem szobornál az Politikai berendezkedés megújítása: - MDP demokratizálása - Nagy Imre kormányfősége - bűnösök felelőségre vonása - demokratikus választások A felvonulás jelszavai Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat! Munkás-paraszt gyerekek, együtt megyünk veletek! Új vezetést akarunk, Nagy Imrében bizalmunk! Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon! Szovjet sereg menjen haza, Sztálin-szobrot vigye haza! Függetlenség, szabadság! Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba! Ruszkik haza! Vesszen az örkény, éljen a törvény! Az egyetemi hallgatók egy része a Petőfi-szoborhoz vonul, a műegyetemisták többsége pedig egyenesen a Bem-szoborhoz indul. A Petőfi-szobornál Sinkovits Imre, a Nemzeti Színház színésze tízezres tömeg előtt elszavalja a Nemzeti dalt. Egy diák felolvassa a 16 pontot. A tömeg, amely egyre hatalmasabbra duzzad - a diákokhoz a délelőtti műszakból érkező munkások csatlakoznak -, a Margit hídon át a Bem-szoborhoz vonul. A lengyelbarát, illetve Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak mellett már a szovjet csapatok kivonulását követelő jelszavak is elhangzanak. A tüntetők a Bem-szobornál egyesülnek. Egyesek kivágják a sarló-kalapácsos címert a zászlókból. Veres Péter felolvassa az írók kiáltványát, Bessenyei Ferenc elszavalja a Szózatot, majd a Budapesten tartózkodó lengyel író, Zbigniew Herbert üdvözli a tüntetőket. A rossz hangerősítés miatt a beszédekből szinte semmit nem hallani. A tömeg a Kossuth tér felé veszi az irányt, azt követelve, hogy Nagy Imre beszéljen a Parlamentnél. Az ÁVH Jászai Mari téri épülete előtt már a "Vesszen az ÁVO!" jelszó is felhangzik. Írószövetség kiáltványát a diákok pedig 16 pontot

12 Forradalmi hangulat a Bem szobornál
Tk 4 (Salamon Konrád) old A lengyel kérdés: Lengyelországban június vége óta feszült helyzet alakult ki. Poznanban mintegy 50 ezer munkás kenyeret és szabad választást követelt, mire a tüntetést a biztosági erők szétverték 53-an meghaltak, 300 megsebesültek és több mint 300 tüntetőt letartóztattak. A poznani felkelés megingatta a régi pártvezetést és a korábbi félreállított Gomulkát választották meg a párt új vezetőjének. E döntéshez azonban Moszkva nem akart hozzájárulni, sőt Gomulka megválasztása esetére fegyveres beavatkozást is kilátásba helyezett. Lengyelország egyes városaiban szovjetellenes tüntetéseket rendeztek. Mivel október között fennállt a lengyelországi szovjet katonai beavatkozás veszélye, a budapesti fiatalok a rokonszenvtüntetés mellett döntöttek. Forradalmi hangulat a Bem szobornál A tüntetés ideje alatt Gerő Ernő pártfőtitkár és köre riadóztatták a budapesti és a környékbeli katonai egységeket. Gerő telefonon katonai segítséget kért Hruscsovtól. Este nyolc órakor a Kossuth Rádió közvetítette a pártfőtitkár beszédét, amelyben sovinisztának, nacionalistának és antiszemitának nevezte a tüntetést, önmagát a reformok képviselőjének nyilvánította, addigi politikáját helyesnek ítélte és a tüntetők minden követelésétől elzárkózott 50 ezer tüntető lehetett, a tüntetés szenvedélytől fűtött de békés volt.

13 Szovjet csapatok kivonása
Esti órákra a tüntetők a parlament elé érnek, kb 200 ezresre duzzadt a létszám. Tk old) Az összegyűltek Nagy Imrét követelték a vezetésbe, aki aznap délelőtt a szűkebb köréhez tartozó politikusokkal folytatott megbeszélésen a tüntetéssel szemben foglalt állást. Este barátai unszolására a parlamentbe ment, ám mikor beszédét az „elvtársak” megszólítással kezdte, kifütyülték….. 23-án éjszaka a MDP KV ülést tartott az Akadémiai utcai pártszékházban. Nagy Imrét, Losonczy Gézát és Donáth Ferencet kooptálta soraiba, határozott arról, hogy Nagy Imre legyen a miniszterelnök, egyben „ellenforradalmi bandák” működésének minősítette a történteket, és a szovjet csapatok közreműködését kérte a rend helyreállításához. Az csak utólag derült ki, hogy Nagy Imre nem volt hajlandó aláírni a szovjet beavatkozásra vonatkozó kérést, így azt Andropov szovjet nagykövet napokkal később Hegedüs Andrással íratta alá. Megszületett a forradalom jelképe Jelszavak követelései: vezetésváltás Nemzeti egység Szovjet csapatok kivonása Nagy Imre éjszakáján ismét miniszterelnök lesz 1956. Október 23

14 A Blaha Lujza térre vitt Sztálin szobor
Október 23 A tüntetők egy csoportja a Dózsa György úti Sztálin emlékműhöz vonult A Blaha Lujza térre vitt Sztálin szobor

15 A rádió épülete az ostrom másnapján
…..egy másik csoport a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai Október 23 A stúdiók használhatatlanok , ekkora már lekapcsolták a rádióadókról. A pártközpontba rendeztek be ideiglenes stúdiókat tömeg egy része ezért felháborodásában a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete elé vonult. Itt azonban felfegyverzett ÁVH-s egységek fogadták őket. Miután sem könnygázzal, sem tűzoltófecskendőkkel nem tudták a rohamosan növekvő emberáradatot feloszlatni, a rádió vezetése a tömeg rendelkezésére bocsátott egy felvevőkocsit, hogy a tizenhat pontot beolvashassák. Azonban hamarosan kiderült, hogy becsapásról van szó, mivel az elhangzottakból semmit nem közvetítettek. A tüntetők ezért a felvevőkocsival betörték az épület kapuját. A rádió vezetése ezután hajlandó volt fogadni egy tárgyalóküldöttséget, akiket azonban úgy tűnt, hogy odabent letartóztattak. Az összegyűlt tömegben egyre inkább elszabadultak az indulatok. A híradóezred katonái megpróbálták a Múzeum körútig szorítani a tömeget szuronyt szegezve rájuk. Ekkor azonban két, erősítésként érkezett harckocsi tévedésből áttörte a kordont, és nyomukban a tömeg újra a főbejárathoz nyomult. Ekkor a sötétben a katonák lövöldözni kezdtek a levegőbe, amit az épületben levő ÁVH-katonák támadásként értelmeztek és tüzet nyitottak a tömegre. A stúdiók használhatatlanok , ekkora már lekapcsolták a rádióadókról. A pártközpontba rendeztek be ideiglenes stúdiókat A rádió épülete az ostrom másnapján

16 Szovjet csapatok beavatkozása és a fegyveres harc kibontakozása

17 Szovjet harckocsik Budapest utcáin
Október 24 Szovjet harckocsik Budapest utcáin A szovjeteket meglepte a fegyveres ellenállás.

18

19 Október 24 könyvégetés A Váci utcai szovjet könyvesbolt előtt

20 Okt.24 Tüntetők vesznek körül egy magyar T34-es harckocsit a Dimitrov téren, ma Fővám tér.

21 okt.24 Tüntetők zsákmányolt T-54-es harckocsival a Tanács körúton, ma Károly körút

22 1956 október 25 „az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták”.
Okt. 25-én hajnalra a szovjet csapatok visszafoglalták a Rádió épületét, majd reggel hat órakor a rádió beolvasta a kormány közleményét, mely szerint „az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták”. A hírek hatására a délelőtt folyamán fegyvertelen tüntetők tömege gyűlt össze Budapest több pontján: a Deák téren, a Bartók Béla úton, az Amerikai úton, az Astoria Szállónál. A tüntetési menetek az Országház elé. Nagy Imre legelőször is betiltotta a gyülekezéseket, valamint kijárási tilalmat és statáriumot rendelt el, majd délben miniszterelnöki rádióbeszédet mondott. A felkelőket a harcok beszüntetésére szólította fel, és ígéretet tett az 1954-ben félbeszakadt politikai reformok folytatására. Ennek ellenére egész nap folytatódott a fegyveres ellenállási csoportok kialakulása a város különböző pontjain: Csillaghegyen, a Baross téren, a Corvin köznél (corvinisták), a VIII. és IX. kerület déli részén, a Tompa utcában és a Berzenczey utcában 1956 október 25 Kormány közleménye „az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták”. A hírek hatására a délelőtt folyamán fegyvertelen tüntetők tömege gyűlt össze Budapest több pontján: Bartók Béla úton Amerikai úton Deák téren Astoriánál

23 Okt.25 Nyugati pályaudvarhomlokzat áról ledobott „rákosi címerre”l.

24 Tüntetők a Szabadság téren
Tüntetők a Szabadság téren zsákmányolt harckocsikkal

25 Okt.25 A békés tüntetők integetnek a Parlament előtt elhaladó szovjet harckocsinak

26 Okt.25 Mindenki bizonyosra vette, hogy a mészárlást az AVH követte el,a testület iránti gyűlölet a végletekig fokozódott 11 óra körül golyózápor zúdult a Kossuth térre Budapestre érkezik Szuszlov Mikojan Rövid tárgyalás után leváltották Gerő Ernőt Tk old) Kádár János első titkár

27 A sztálinista rendszer politikai és erkölcsi bukása
Országossá váló megmozdulások és a Budapesten kibontakozó fegyveres felkelés A sztálinista rendszer politikai és erkölcsi bukása

28 Tüntető tömeg Miskolcon 1956. október 26-án
1956. október 26-án több vidéki városban is sortüzek dördültek, az ÁVH emberei fegyvertelen tüntető tömegbe lőttek többek között Mosonmagyaróvárott, Esztergomban és Miskolcon is a nap folyamán. 1956. október 26-án több vidéki városban is sortüzek dördültek, az ÁVH emberei fegyvertelen tüntető tömegbe lőttek többek között Mosonmagyaróvárott, Esztergomban és Miskolcon is a nap folyamán. Tüntető tömeg Miskolcon október 26-án

29 Mosonmagyaróvárott Mosonmagyaróvárott munkások, diákok, nők, gyermekek gyűltek össze és végigjárták a középületeket. Énekeltek, szavaltak, majd követelték a vörös csillagok eltávolítását a középületekről. Ezt még a pártbizottságon és a honvédségi laktanyánál is elérték. A tömeg ezt követően a határőr laktanyához vonult. Az itt szolgáló határőröket korábban Budapestre vezényelték, csupán a kiszolgáló személyzet maradt helyben. Kiegészítésükre Nagyatádról irányítottak át határőröket. Az egymást alig ismerő katonák parancsnoka Dudás István határőr százados lett. Ő parancsot kapott arra, hogy a laktanyát minden körülmények között védje meg, mert ott a nyugati határ biztosításához szükséges fegyvereket, lőszereket, sőt operatív iratokat tároltak. A laktanya felé vonuló fegyvertelen tüntetők közeledtére Dudás százados elébük ment, beszélt néhány tüntetővel, feltehetően eredménytelenül. Ezt követően az egyik tiszt pisztolyával a levegőbe lőtt, rögtön utána a határőrök tüzet nyitottak mind kézifegyvereikből, mind sorozatlövő fegyverekből. A tömeg pánikba esett és menekült. Ekkor egy második, semmivel sem indokolható sortűz is eldördült, sokan hátulról kapták a golyót. A sortűz áldozatainak emléktábláján 56 név szerepel: ipari tanulók, középiskolások, főiskolai hallgatók, munkásasszonyok, kubikusok nevei szerepelnek rajta.

30 Tragikus sortűz dördült el ezen a napon Esztergomban is
Tragikus sortűz dördült el ezen a napon Esztergomban is. Az előző napi tüntetéstől felbolydult a város, kora hajnalban pedig a tüntetőkhöz csatlakoztak munkaszolgálatos katonák is, akik előtte még leverték laktanyájuk faláról a vörös csillagot. Reggel nyolckor a város tanárai és diákjai elindultak a Széchenyi térre, majd a városháza előtt tüntetést tartottak. Az erkélyről közben leengedték Rákosi gipszből készült szobrát, amit aztán összetörtek. Az esztergomi gépesített hadosztály egy harckocsiját a városházakörül összegyűlt tömeg feltartóztatta, a benne szolgálatot teljesítő katonák pedig átadták fegyvereiket. Ezt követően a körülbelül fős fegyvertelenül tüntető tömeg a Sötétkapun át a hadosztály-parancsnokság elé akart vonulni, ahol fel akarták olvasni a pesti diákság 16 pontját. Amikor azonban a buszokon és gyalogosan tüntető tömegbe a hadosztály-parancsnokság ablakaiból kézifegyverekkel tüzet nyitottak rájuk. Elsőként a lyukas magyar zászlót lengető férfit lőtték le. A tömeg ekkor pánikba esett és menekült a helyszínről, az ÁVH-s katonák azonban utánuk lőttek. Az esztergomi ártatlan áldozatok számát 14 és 22 közé teszik, voltak akiket menekülés közben, hátulról öltek meg.

31 Elfogott szovjet harckocsit vizsgáló járókelők
Éjszaka Nagy és Kádár a szovjet nagykövetségen hosszan tárgyalt Mikojannal és Szuszlovval arról, hogy a tűzszünet érdekében vonják ki a szovjet harckocsikat a fővárosból. Nagy Imre erőteljes fellépése nyomán végül az MDP politikai bizottságának ülése is jóváhagyta a kormány döntéseit a tűzszünetről, az események forradalomként való értelmezéséről és a felkelők követeléseinek részleges elfogadásáról. [12] Október 28-án reggel a szovjetek az éjszakai megállapodás ellenére támadást indítottak a Corvin köznél. A Kilián laktanyában lévő Maléter Pál ezredes és katonái, valamint a Kossuth Tüzér Tiszti Iskola odavezényelt százada viszont megtagadták a részvételt a felkelők elleni támadásban. A felkelők sorra semmisítették meg a szovjet harckocsikat. Kemény ellenállásuk miatt végül a felkelők elleni utolsó nagy szovjet támadás is kudarcba fulladt, és a támadók visszavonultak. Délben a kormány kihirdette a tűzszünetet és a felkelés követeléseinek elfogadását. Elfogott szovjet harckocsit vizsgáló járókelők

32 Okt.28 Nagy Imre a Minisztertanácsi ülésen a Partlamentben

33 megalakítását Új kormány ÁVH feloszlatását kivonását OKTÓBER 28
Az új kormány nemzeti demokratikus mozgalomként értékeli a történteket Éjjel Gerő, Hegedüs és jó néhány további sztálinista pártvezető családjukkal együtt repülőgépen Moszkvába menekültek. Tk old.) A döntő fordulat az október 28-ra virradó éjszaka következett be, amikor a magyar pártvezetés- Mikojan és Szuszlov jelenlétében és egyetértésével- jóváhagyta a Szabad Nép következő napi vezércikkét, amely az eseményeket nemzeti demokratikus forradalomnak nevezete. Nagy Imre a pártvezetésben és a szovjet nagykövetsége folytatott tárgyalások után 28-án azonnali tűzszünetet rendelt el, majd rádiónyilatkozatban jelentette be a szovjet csapatok kivonulását Budapestről, az ÁVH feloszlatását, az amnesztiát, március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását. Elmondta, hogy tárgyalások kezdődnek a szovjet csapatok teljes kivonásáról , beszüntetik, az erőszakos tsz-mozgalamat, s általános fizetésemelésre kerül sor. Megalakult a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság kezdeményezésére Király Béla és Kopácsi Sándor Budapest rendőrkapitánya vezetésével létrehozták a Nemzetőrséget. A MDP vezető szervei feloszlottak , a párt élére elnökség került Kádár János vezetésével, a leginkább kompromitált pártvezetők pedig a Szovjetunióba távoztak. Ugyan ezen a napon az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Szovjetunió ellenszavazatával és Jugoszlávia tartózkodásával napirendre tűzte a „magyar kérdést”. Úgy tűnt, hogy a kormány összhangba került a forradalom követelésekkel, s a külföldi körülmények is kedvezőek. Ezért bár az országban és Budapesten is folytak még harcok október 28-át a győztes forradalom első napjának tekinthetjük OKTÓBER 28 NAGY IMRE rádióbeszédben jelentette be: Új kormány megalakítását amnesztiát ÁVH feloszlatását Szovjet csapatok kivonását Március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását Kossuth címer bevezetését Este tízkor a rádióban közleményben szólították fel a fiatalokat az alakuló nemzetőrséghez való csatlakozásra, és felfüggesztették a kijárási tilalmat.

34 Forradalmi Katonai Bizottság
Október 29 AVH lefegyverzése szabadságharcosok Király Béla hadsereg rendőrség Forradalmi Katonai Bizottság Tk old) A szocialista országok vezetői közül Tito és Gomulka- bár hangoztatták fenntartásaikat is – üdvözölték a magyarországi változásokat. A többi "baráti ország" sajtója azonban mindig ellenségesen írt a magyar eseményekről, a Szabad Európa Rádió pedig Nagy Imre kormányának és a tűzszünet elutasítására biztatta a felkelőket. Ugyanekkora vált ismertté, hogy Anglia, Franciország és Izrael támadást indított Egyiptom ellen. Ezzel egyidőben az Egyesült Államok moszkvai követe arról tájékoztatta a szovjet veztőket, hogy az Usa nem tekinti lehetséges szövetségesének Magyarországot és Lengyelországot. l Nagy Imre pártközpontból

35 Budapesti Pártbizottság
Október 30 Szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapestről szovjetvezetés Sajnálkozását fejezi ki a vérontás miatt A kapcsolatok új alapokra helyezését igérte Egypártrendszer Nagy Imre bejelenti megszűnik Magyarországon kiszabadították a foglyokat. Börtönből Mindszenty József Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri ostroma

36 Okt 30-án reggel a Köztársaság téren, az MDP budapesti bizottságának épülete előtt harcok kezdődtek. A konfliktus oka az volt, hogy a pártház védelmére kirendelt 46 ÁVH-s katona annak ellenére az épületben maradt, hogy Nagy Imre kormánya 28-án feloszlatta a szervezetet, amely így illegális fegyveres csoportnak minősült. A helyzetet súlyosbította, hogy az ÁVH-sok rendkívül provokatívan viselkedtek és a téren átvonuló nemzetőrökre, illetve fegyvertelen járókelőkre rálőttek, sőt többüket elfogták és az épületbe vitték. Az a hír is elterjedt, hogy föld alatti börtöneikben kínozzák őket. Ezért reggel egy nemzetőrcsapat hatolt be az épület előterébe, hogy megtudakolják, kik tartózkodnak odabent. A nemzetőröket azonban lövésekkel fogadták, sőt egy kézigránát is robbant, mire kimenekültek. Az ÁVH-sok ezzel az érvényben lévő tűzszünetet is felrúgták. A történtek miatt délelőtt a nemzetőrök, katonák és rendőrök spontán szerveződő csoportjai a tér bokrai és fái fedezékéből megkezdték a pártház ostromát, azonban a védők az ablakokból távcsöves puskáikkal zúdítottak rájuk folyamatos tüzet. Az ostromlóknak a tér bokrai csak gyenge fedezéket nyújtottak, az épület felé rohanva pedig könnyű célpontot jelentettek a mesterlövészeknek, ezért igen sok volt a halottjuk és sebesültjük. Amikor a földön fekvő sebesültek elszállítására mentősök érkeztek a helyszínre, az ÁVH-sok agyonlőtték őket is. Kora délután a pártház védelmére odarendelt magyar honvédségi harckocsik jelentek meg, ezek azonban magát az épületet lőtték szét. Ekkor Mező Imre, a védők parancsnoka és két másik katonatiszt fehér zászlóval kijött az épületből, azonban valahonnan tűz zúdult rájuk, és sebesülten mindhárman elterültek a földön. Az ostromlók ezután behatoltak az épületbe, és az ellenálló ÁVH-s katonákat tűzharc után elfogták, míg a védők nagyobb része és az épületben megbújó belügyi és pártvezetők a szomszédos házak udvarán át elmenekültek. A pártház elfoglalását követően az épület előtt összegyűlt fegyveres civilek egy kisebb csoportja bosszút követelt. Amikor az elfogott ÁVH-sokat az épületből kivezették, akkor ez az agresszív csoport kilenc ÁVH-s kiskatonát a falhoz állítva kivégzett, holttestüket pedig a pártház előtt brutálisan meggyalázták – amit külföldi fotóriporterek meg is örökítettek. (Ezt az eseményt később a Kádár-rendszer az „ellenforradalommal” szembeni propaganda egyik fő elemeként használta fel.) A kegyetlenkedést a nemzetőrök és a helyszínre érkező corvinisták fékezték meg, Mező Imre és a többi elfogott ÁVH-s életét megmentve. A pártház védői közül kb. húsz személy vesztette életét, és az ostromlók halottainak száma is körülbelül ennyi lehetett.[15] Okt.30 A Köztársaság téri Magyar Dolgozók Pártjának székház elfoglalását követően a tömeg egy halott, valószínűleg egy meglincselt AVO-s holtestét veszi körül

37 A Köztársaság téri Pártház ostromát követően, valószínűleg az azt védő AVH-s katonát a fegyveres katonák és a feldühödött tömeg veszi körül. Okt 30-án reggel a Köztársaság téren, az MDP budapesti bizottságának épülete előtt harcok kezdődtek. A konfliktus oka az volt, hogy a pártház védelmére kirendelt 46 ÁVH-s katona annak ellenére az épületben maradt, hogy Nagy Imre kormánya 28-án feloszlatta a szervezetet, amely így illegális fegyveres csoportnak minősült. A helyzetet súlyosbította, hogy az ÁVH-sok rendkívül provokatívan viselkedtek és a téren átvonuló nemzetőrökre, illetve fegyvertelen járókelőkre rálőttek, sőt többüket elfogták és az épületbe vitték. Az a hír is elterjedt, hogy föld alatti börtöneikben kínozzák őket. Ezért reggel egy nemzetőrcsapat hatolt be az épület előterébe, hogy megtudakolják, kik tartózkodnak odabent. A nemzetőröket azonban lövésekkel fogadták, sőt egy kézigránát is robbant, mire kimenekültek. Az ÁVH-sok ezzel az érvényben lévő tűzszünetet is felrúgták. A történtek miatt délelőtt a nemzetőrök, katonák és rendőrök spontán szerveződő csoportjai a tér bokrai és fái fedezékéből megkezdték a pártház ostromát, azonban a védők az ablakokból távcsöves puskáikkal zúdítottak rájuk folyamatos tüzet. Az ostromlóknak a tér bokrai csak gyenge fedezéket nyújtottak, az épület felé rohanva pedig könnyű célpontot jelentettek a mesterlövészeknek, ezért igen sok volt a halottjuk és sebesültjük. Amikor a földön fekvő sebesültek elszállítására mentősök érkeztek a helyszínre, az ÁVH-sok agyonlőtték őket is. Kora délután a pártház védelmére odarendelt magyar honvédségi harckocsik jelentek meg, ezek azonban magát az épületet lőtték szét. Ekkor Mező Imre, a védők parancsnoka és két másik katonatiszt fehér zászlóval kijött az épületből, azonban valahonnan tűz zúdult rájuk, és sebesülten mindhárman elterültek a földön. Az ostromlók ezután behatoltak az épületbe, és az ellenálló ÁVH-s katonákat tűzharc után elfogták, míg a védők nagyobb része és az épületben megbújó belügyi és pártvezetők a szomszédos házak udvarán át elmenekültek. A pártház elfoglalását követően az épület előtt összegyűlt fegyveres civilek egy kisebb csoportja bosszút követelt. Amikor az elfogott ÁVH-sokat az épületből kivezették, akkor ez az agresszív csoport kilenc ÁVH-s kiskatonát a falhoz állítva kivégzett, holttestüket pedig a pártház előtt brutálisan meggyalázták – amit külföldi fotóriporterek meg is örökítettek. (Ezt az eseményt később a Kádár-rendszer az „ellenforradalommal” szembeni propaganda egyik fő elemeként használta fel.) A kegyetlenkedést a nemzetőrök és a helyszínre érkező corvinisták fékezték meg, Mező Imre és a többi elfogott ÁVH-s életét megmentve. A pártház védői közül kb. húsz személy vesztette életét, és az ostromlók halottainak száma is körülbelül ennyi lehetett.[15]

38 MDP MSZMP Október 31 Újabb szovjet csaptok érkeznek feloszlatják
Tk old) Az MDP elnöksége kimomondta a párt feloszlatását, az új párt az MSZMP néven november 1-én alakult . Vezetője Kádár János azonban még ugyanaznap este "eltűnt"Budapestről, s bár még elhangzott a rádióban az a beszéde, amelybeb hitet tett a forradalom mellett, ő maga Münnich Ferenccel együtt a szovjet nagykövetségre ment, majd onnan a Szovjetunióba utazott. Október30-31 –én sorra újjáalakultak az 1947-től visszaszorított, felszámolt vagy betiltott pártok, megfogalmazták programjukat, és megíndították a sajtójukat. Ugyanakkor új pártok és poltikai szervezetek is létrejöttek , a forradalomban. Ezek közül egyik sem fogalamzott meg olyan igényt, ami a II. világháború előtti rendszer visszaállítását jelentette volna. Többnyire az 1945 és 47 közötti demokratikus, koalíciós hagyományokhoz nyúltak vissza, Kívánták az ország semlegességének deklarálást, a polgári és emberi emberi szabadsájogok tiszteletben tartását, a szólás, a sajtó, gyülekezési és egyesülési szabadság biztosítását. Követelték a magántulajdon védelmétés a szabad kerekedelemmegvalósítását, ugyanakkornem kérdőjelezték meg a 1945 utáni szociális vivmányokat, a legfobntosabb üzemek, bankok, és bányák államosítását és a földreformot sem. Mindszenty hercegprímás rádióbeszéde is , melyet később az egyházi birtok helyreállításának követeléseként értelmeztek, csak az egyházi intézmények működésének biztosítását tartalmazta. Tk 4 (Salamon Konrád- 220 old.) Október 31 –én nyilvánvalóvá vált, hogy újabb szovjetcsapatok érkeznek hazánkba, miközben Franciaország és Nagy-Britannia bekapcsolódott a szuezi háborúba.Moszkva az USA"bátorítására" és a nyugati hatalmak közel-keleti lekötöttségének hatására- Magyarország elleni katonai beavatkozás mellett döntött. November 1-én a szovjet páncélosok körülzárták a magyar repülőtereket. Nagy Imre Magyarázatot kért a szovjet nagykövettől de azt a választ kapta, hogy továbbra is érvényben van az október 30-i megállapodás. A magyar miniszterelnök követelte az újonnan érkezett szovjet alakulatoknak azonnali kivonását, este pedig rádióbeszédben jelentette be, hogy a kormány kinyilvánította Magyarország semlegességét, amelynek biztosításáért a négy nagyhatalomhoz fordult. Nem sokkal később Kádár János államminiszter tett hitet a forradalom mellett, s bejelentette, hogy a kommunisták új pártjaként megalakult az MSZMP. Rádióbeszéde elhangzásának időpontjában azonban már a szovjet oldalon volt. Juruj Andropov nagykövet ugyanis előbb Münich Ferencet, majd Kádár Jánost hívta tárgyalásra, ezt követően pedig a Szovjetunióba vitték. Erről azonban senki sem tudott. Újabb szovjet csaptok érkeznek Október 31 rádióbeszédben jelentette be, hogy a kormány kinyilvánította Magyarország semlegességét, amelynek biztosításáért a négy nagyhatalomhoz fordult MDP MSZMP feloszlatják vezetője Kádár János

39 A forradalom leverése Tk 4 (Sz)- 197 old.

40 Politikai Foglyok Szövetsége
November 1 MUNKÁS TANÁCSOK Munka felvételére szólítottak fel Megjelentek a szociáldemokraták kisgazdák lapjai Újabb pártok és szervezetek újították fel tevékenységüket Demokrata Párt Cserkészszövetség Politikai Foglyok Szövetsége Tk 4 (Salamon Konrád- 220 old.) November 1-én a munkástanácsok , a munka felvételére szólítottak fel. Több helyen már november 2-án (pénteken) véget ért a sztrájk, és november 5-én (hétfőn) az egész országban indult volna a munka. Ugyancsak 1-én megjelentek a kisgazdák és szociáldemokraták lapjai, újabb pártok és szervezetek újították fel tevékenységüket, pl, a Demokrata Néppárt és a Magyar Cserkészszövetség, s megalakult a Politikai Foglyok Szövetsége is.

41 Kormány ENSZ KÖZGYŰLÉSÉRE November 2 Küldöttséget indít
elcsendesedtek a harcok, indult a munka és a közlekedés Kormány Küldöttséget indít ENSZ KÖZGYŰLÉSÉRE Tk 4 (Salamon Konrád- 220 old.) November 2-ra elcsendesedtek a harcok, indulta munka és a közlekedés. Újabb lapok jelentek meg, az Irodalmi Újság pedig a magyar írók forradalmi hitvallását közölte. E napon határozta el a kormány, hogy Nagy Imre vezetésével küldöttségetindít az ENSZ közgyűlésére.

42 Koalíciós kormány November 3
Tk 4 (Salamon Konrád- 220 old.) November 3-án átalakították a kormányt, s a négypárt vezetőiből létrehoztak egy kibővitett államiniszteri kabinetet, amely az átmeneti időszak legfőbb politikai döntéshozó szerve lett volna. Ebben a Független Kisgazdapárt, a MSZMP és a Szociáldemokrata Párt 3-3, a Petőfi Párt pedig 2 politikussal képviseltette magát. November 3-án az aznap kinevezett honvédelmi miniszter Maléter Pál tábornok vezette magyar küldöttség –szovjet kezdeményezésre – a Parlamentben tárgyalásokat kezdett a szovjetekkel csapatok kivonásának módozatairól. A tárgyalás része volt a szovjetek félrevezető akciójának. November 3-án Mindszenty bíboros mondott nagy érdeklődéssel várt rádióbeszédet, amelyben a nemzeti összefogásra szólított fel. Maléter tábornok vezette küldöttség a késő esti órákban Tökölre, a Magyarországi Szovjet Haderők Főparancsnokságára indult a tárgyalások folytatására. Az ország kétség és remény között tért nyugovóra. Koalíciós kormány November 3 Független Kisgazdapárt, MSZMP, Szociáldemkrata Párt, Petőfi Párt Mindszenty bíboros mond nagy érdeklődéssel várt rádióbeszédet, felszólít az összefogásra Tárgyalásokat kezd a szovjetekkel (A tárgyalás része volt a szovjetek félrevezető akciójának) Maléter Pál

43 Tk old.) Nagy Imre és a köréhez tartozó politikusok családjukkal együtt a jugoszláv követségre , Mindszenthy az amerikai követségen kapott menedéket. A Parlementből mindenki eltávozott, csak Bibó István államminiszter maradt az épületben , s mint a törvényes magyar kormány tagja , kiáltványt fogalmazott a nagyhatalmakhoz és az Egyesült Nemzetekhez Magyarország ügyében.A Szabad Kossuth Rádió adása 8 óra körül szakadt meg, amikor a szovjet katonák elérték az Orszáház épületét. Központilag szervezett ellnállásról nem lehetett szó, hiszen a fegyveres testületek széthullottak , s a forradalmi kormánynak nem volt ideje megteremteni saját apparártusát. A felkelő csoportok azonban egymástól elszigeteltenis folytatták a harcot, s sokan még mindig bizakodtak a nyugat segítségében. A szembenállás másik formája a sztrájk volt,amelyet a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács irányított, amely november 14-én alakult. Az Írószövetség, a magyar Tudományos Akadémia s egy sor más értelmiségi szervezet kiáltványok sorában követelte a szovjet csapatok távozását , a semlegesség biztosítását és a szabadságjogok védelmét . Kádár november 7-én érkezett a fővárosba, s Dobi István az Elnöki Tanács elnöke sietve kinevezte miniszterelnökké. (Nagy Imre kormányát elfelejtették felmenteni, erre csak november 12-én került sor.) A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, melynek kulcspozícióiba Marosán György, Biszku Béla, Kállai Gyula, Apró Antal, Münich Ferenc kerültek teljes mértékben a megszálló csapatok függvénye volt, mivel a társadalom döntő többsége elutasította létezését. November 22-én Nagy Imre és társai- bízva a Kádár-kormány által adott garanciában- eltávoztak a jugoszláv követségről, ahol időközben tarthatatlanná vált a helyzetük. Autóbuszukat azonban a szovjet katonák a magyar hatóságokkal egyetértésével eltérítették, majd a foglyokat Romániába szállították. Ennek hatására Kodály Zoltán elnökletével november 21-én létrejött Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa kezdeményezésére Budapesten november 23-án délután egy órányi időre elnéptelenedtek az utcák. A lakosság ezzel emlékezett meg az egy hónapja kitört forradalomról, és tiltakozott annak eltiprása ellen. A támogatás nélkül álló kormánynovember 25-én tárgyalásokat kísérelt meg a munkástanácsok küldötteivel, ez azonban éles szóváltás után megszakadt. Nem is lehetett kétséges a kimenetele, hiszen a munkástanács továbbra is ragaszkodott Nagy Imre személyéhez, követelte a szovjet csaptok kivonását, a többpártrendszert és a szabad választások megtartását. A hónap végéig a munkások és az értelmiség szervezetei újabb kiáltványokban tettek hitet a forradalom mellett. Időközben Münnich Ferenc vezetésével megszervezték a Magyar Forradalmi Honvéd karhatalmat, melynek feladata a „rend” helyreállítása volt. ….A „pufajkások” bevetést az tette szükségessé, hogy a hadsereg és a rendőrség alakulatai szétszóródtak, passzívak voltak vagy támogatták a szabadságharcosokat. A szovjet csapatok december közepéigvettek részt aktívan a „rendcsinálásban”, ennek során mintegy 4700 főt őrizetbe vettek, 860-at vittek szovjet területre. November 4

44 Nyílt levél a dolgozó néphez
Kádár János Apró Antal Münnich Ferenc „ Ungvári rádió november 4., 5:05 Nyílt levél a dolgozó néphez Honfitársaink, munkás és paraszt testvéreink! Az alulírottak: Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy november 1-jén megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását.”

45

46 Kilőtt szovjet tehergépkocsi – üzenettel

47 A Nagykörút a harcok után

48 Az Üllői út. Koporsóba teszik a halottakat

49 Münnich Ferenc vezetésével megszervezték a magyar Forradalmi Honvéd Karhatalmat
Pufajkások” utasításokat a pártól és kormánytól kapták Karhatalmista alakulat, november

50

51 A vizsgázó alapvetően az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat mutatja be. A válasz lényegre törően ismerteti a megtorlás céljait és különböző formáit. Az elemzés feltárja, hogy a szovjet segítséggel hatalomra került Kádár-kormány milyen eszközökkel félemlíti meg a társadalmat (pl.: rögtön ítélő bíróság, új típusú koncepciós perek, számos súlyos ítélet). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. 0–8 Tájékozódás térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy 1956 és 1961 között volt a legsúlyosabb megtorlási időszak, felidézi június 16-át, és utal arra, hogy ebben az időszakban Magyarország a szovjet övezet részeM A vizsgázó helyesen használja az általános és a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat (forradalom, szabadságharc, ellenállás, ítélet stb.), illetve a következő, a korszakhoz kapcsolódó történelmi fogalmakat (internálás, koncepciós per, rögtön ítélő bíróság stb.). 0–4 Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy a forradalmat követően az új hatalom képviselői a szovjetekkel együttműködve döntenek az ítéletekről, és megállapítja, hogy a bírósági eljárásokban nem érvényesült az igazságszolgáltatás függetlensége. T Pl.: rögzíti, hogy a Nagy Imre ellen indítandó bírósági eljárást a párt politikai bizottsága is jóváhagyja, és megállapítja, hogy a bírósági eljárások titokban folytak, az ítéletek indoklásában valótlan elemek, illetve beállítások keveredtek valóságos tényekkel. T Pl.: utal arra, hogy számos egyszerű embert (munkást, értelmiségit, művészt) ítéltek el, fosztottak meg állásától, a továbbtanulástól, megfigyelték stb. a forradalomban való részvétele miatt, és megállapítja, hogy az ítéletek és a büntetések legtöbbször nem voltak arányban az elkövetett cselekedetek súlyosságával. 0–8 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó feltárja a megtorlások céljait és jellemzőit, és elemzi az idegen hatalom által uralomra került kormány intézkedései és a megtorlások közötti összefüggéseket. T Pl.: rögzíti, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc a Rákosi-korszak embertelen diktatúrájának ellenhatásaként robbant ki, és megállapítja, hogy a lakosság döntő többségének támogatását élvezte. T Pl.: feltárja, hogy az új kormány csak erőszakkal tudta megszerezni és fenntartani a hatalmát, és megállapítja, hogy a megtorlások célja az emberek megfélemlítése volt. T Pl.: utal arra, hogy Budapesten, különösképpen a munkáskerületekben volt a legnagyobb méretű és leghosszabb ellenállás, és megállapítja, hogy számos embert jogtalanul és igazságtalanul végeztek ki, zártak börtönbe, és a kivégzések az 1960-as évek elejéig, a börtönbüntetések néhány esetben 1970-ig tartottak. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. 0–10 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási Hibákat. 0–8 A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 42 ELÉRHETŐ Érettségi 2006/május 20. Az alábbi feladat az 1956-os forradalom és szabadságharccal kapcsolatos. (hosszú) Mutassa be az 1956-os forradalmat követő megtorlások körülményeit, formáit, és tárja fel, hogy a megtorlásoknak milyen politikai és társadalmi céljai voltak!

52 A forradalmat követő megtorlás
A megtorlás fajtája Az áldozatok száma Bírósági per Bírósági ítélet Internálás Kivégzés

53 „[…] A magyar elvtársak Szerov elvtárssal együtt […] a hadbíróság elé állítandó személyek közé kiválasztottak: Dudás Józsefet (54 éves), a felkelés egyik szervezőjét, a budai felkelőcsoportok vezetőjét. Szabó Jánost (59 éves), aki a Széna téri fegyveres felkelők vezetője volt. Zólomy Lászlót (40 éves), a Horthy-hadsereg volt tisztjét, aki a felkelés idején a Honvédelmi Minisztérium »forradalmi bizottmányának« tagja volt […]” (Malenkov, Szuszlov, Arisztov és Szerov jelentése Moszkvának, november 30.)

54 „A Politikai Bizottság utasította a belügyminisztert, hogy a Nagy Imre és csoportja ügyében elkészítendő vádindítványban 3 fő vádpontot emeljenek ki. Ezek: a hatalom erőszakos megragadása, a népi demokratikus rend megdöntésére irányuló összeesküvés szervezése és az imperialistákkal való szövetkezés. A Politikai Bizottság nem hozott határozatot a Nagy Imrére és csoportjára kiszabandó büntetés kérdésében. Az ügy megvitatása során olyan vélemények hangzottak el, hogy a vádlottak között differenciálni kell, s bűnösségük fokának megfelelően a legsúlyosabb büntetést kell kiszabni Nagy Imrére, Losonczyra, Donáthra, Gimesre, Maléterre, Szilágyira és Király Bélára, a többi vádlott esetében enyhébb büntetést lehet alkalmazni.” (Andropov jelentése az SZKP Központi Bizottságának augusztus 26.)

55 „Az ellenforradalom meg akarta dönteni a Magyar Népköztársaság törvényes államrendjét, a társadalmi rendjét, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát, és helyébe a burzsoá diktatúra legreakciósabb formáját, a fasiszta diktatúrát akarta állítani. Nemzeti függetlenségünk megsemmisítésével imperialista gyarmattá akarta változtatni hazánkat. […] Mindszenty, a középkori kardinális, Nagy Ferenc, a nemzetközileg ismert hazaáruló, az agg Horthy Miklós, a magyar nép világszerte ismert hóhéra, Habsburg Ottó, úgymond »király«, egyszerre mozdultak meg.” (Kádár János, 1958)

56 (Wittner Mária visszaemlékezése) „
„Amikor elkezdték, azt mondták, hogy hatodrendű vádlott leszek, mire a nyomozás véget ért, elsőrendű lettem, nem tudom, minek folytán. Államrend elleni összeesküvés, törvényes államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkosság, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, rablás, háromszori tiltott határátlépés. […] négy halálos ítéletet mondtak ki, aztán ebből másodfokon maradt három […] Az ügyvédek kegyelmet kértek, beadták, átalakult a bíróság kegyelmi tanáccsá, ahol az én halálos ítéletemet megváltoztatták, a többiekét nem. […] 1970-ben […] közölték, hogy egyéni kegyelemmel szabadulunk, öt év felfüggesztéssel. […]” (Wittner Mária visszaemlékezése) „

57 (Egy visszaemlékezés)
„A forradalom vérbefojtása után, az üzemi forradalmi bizottmányban való részvételem miatt elbocsátottak. REF-es (rendőri megfigyelés alatt álló személy) lettem. Több évig nem kaptam munkát. A gyermekeim nem kapták meg az ajánlást az egyetemi felvételihez, így nem tanulhattak tovább. A bátyámat többször is be akarták szervezni, hogy írjon rendszeres jelentést a családról, és az USA-ba disszidáló rokonokkal való kapcsolattartásról.” (Egy visszaemlékezés) „

58 a lázadás megismétlésének a megakadályozása, annak kikényszerítése,
„A tömeges megtorlásnak nem egyszerűen a bosszúállás volt a célja, hanem az elrettentés: a lázadás megismétlésének a megakadályozása, annak kikényszerítése, hogy az emberek beletörődjenek a megváltoztathatatlanba. Tudtára adták mindenkinek, mivel jár a rendszer és a Moszkvától való függés elleni felkelés.” (Ripp Zoltán: 1956 Forradalom és szabadságharc Magyarországon)

59 1953 Nagy Imre Október 24 Október 25 1955 Ausztria Varsói Szerződés Október 26 AVH 1956 Tito Hruscsov Október 28 ENSZ Irodalmi Újság Október 30 Petőfi kör Egypárt rendszer MEFESZ Mindszenty József Megkezdődött a szovjet csapatok kivonása Tárgyalások Október 31 Varsói Szerződés November 1 1956.okt.23 MSZMP Munkás Tanácsok November 3 Koalíciós kormány 1956. nov. 4 Kádár János

60 1953 Nagy Imre Október 24 Október 25 1955 Ausztria Varsói Szerződés Október 26 AVH Tito Október 28 1956 Hruscsov ENSZ Irodalmi Újság Október 30 Petőfi kör Egypárt rendszer MEFESZ Mindszenty József Megkezdődött a szovjet csapatok kivonása Tárgyalások Október 31 Varsói Szerződés November 1 1956.okt.23 MSZMP Munkás Tanácsok Koalíciós kormány 1956. nov. 4 Kádár János