Transznacionális funkciójú városi körzetek és azok határon átnyúló együttműködései Magyarország és szomszédai területén Illés Dóra VÁTI Stratégiai, Tervezési.

Az előadások a következő témára: "Transznacionális funkciójú városi körzetek és azok határon átnyúló együttműködései Magyarország és szomszédai területén Illés Dóra VÁTI Stratégiai, Tervezési."— Előadás másolata:

1 Transznacionális funkciójú városi körzetek és azok határon átnyúló együttműködései Magyarország és szomszédai területén Illés Dóra VÁTI Stratégiai, Tervezési és Értékelési Igazgatóság MRTT Vándorgyűlés Szeged 2006. október 26-27

2 A kutatás céljai Magyarország és a szomszédos régiók városhálózatának vizsgálata az ESPON kutatási program eredményeinek és módszereinek felhasználásával A határokon átnyúló városok közötti együttműködés lehetőségei ugyancsak az ESPON metodika alapján

3 Mi az ESPON? Az Európai Unió tagországai által kezdeményezett területfejlesztési kutatási program, amelyet az Európai Bizottság finanszíroz Az ennek keretében készült kutatások egyike az ESPON 1.1.1. projekt „Városi területek, mint a policentrikus fejlődés pólusai”

4 A kutatásban alkalmazott fogalmak I. Policentrikusság: a kutatás szerint azon városhálózat jellemzője, amely legjobban elősegíti mind a hatékony és fenntartható gazdasági növekedést, mind a területi kiegyenlítődést és kohéziót. Jellemzői két szempontból: – 1. Morfológiai szempont: a városhálózat lehetőleg mind méretnagyság, mind földrajzi elhelyezkedés szerint minél egyenletesebb legyen; – 2. Funkcionális szempont: a városok közötti szoros kapcsolatok, intenzív áramlások és munkamegosztás kialakulása.

5 A kutatásban alkalmazott fogalmak II. Funkcionális városi terület (FUA): egy városi központ és a vele gazdaságilag integrálódott környéke Kritérium: – nagyobb országokban legalább 15.000 lakos a városi központban és legalább 50.000 a vonzáskörzettel együtt – kisebb országokban: legalább 15.000 lakos a városi központban és az ország lakosságának legalább 0,5%-a a vonzáskörzettel együtt – nemzeti vagy regionális szintű funkciók ellátása.

6 A kutatásban alkalmazott fogalmak III. A városi térségek (FUA-k) vizsgálatának és osztályozásának szempontjai Népesség: – A népesség száma Közlekedés: – Repülőterek, kikötők forgalma; Turizmus: – Ágyak száma – Turisták száma Ipar: – Bruttó hozzáadott érték Tudás: – Felsőoktatási intézményekben hallgatók száma Gazdasági Döntéshozatali központ (a magánszektorban): – A legfontosabb európai cégek telephelyválasztása Állami Adminisztráció: – Közigazgatási szintek hierarchiája

7 A kutatásban alkalmazott fogalmak IV. E mutatók alapján a városi térségek típusokba, fokozatokba sorolása: - Európai jelentőségű városi területek (a 76 legfejlettebb: elnevezésük MEGA Metropolitan European Growth Area) - Országos/transznacionális jelentőségű városi területek (ha hatása az országhatáron túl is kimutatható) - Regionális jelentőségű városi területek - Helyi jelentőségű városi területek

8 A kutatásban alkalmazott fogalmak V. A „MEGA”-k elemzésének és osztályozásának szempontjai Tömeg, nagyság – Népesség, – összes GDP Versenyképesség – Egy főre jutó GDP, – az 500 legnagyobb európai vállalat közül helyi központú Összekötöttség – Légiutasok száma – Multimodális megközelíthetőség Tudásbázis – Felsőfokú végzettségű lakosság aránya – K+F-ben foglalkoztatottak száma

9 A kutatásban alkalmazott fogalmak VI. A fenti szempontok alapján való besorolások - Globális központ (2) Európában London és Párizs - MEGA 1: (minden szempontból magas érték. Európában 17, a vizsgált térségben 1: Bécs) - MEGA 2: ( 1-2 szempontból gyengébb, minden másnál magas érték: Európában 8, a vizsgált térségben nincs) - MEGA 3: (1-2 szempontból kiemelkedő, a többiben közepes, vagy gyönge: összesen 26, a vizsgált térségben 3: Budapest, Prága, Pozsony) - MEGA 4: (potenciális MEGA: még nem az de azzá válhat. A térségben Ljubljana, Bukarest, Temesvár, Zágráb, Belgrád, Krakkó, Katowice)

10

11

12

13 ESPON megközelítés és besorolás problémái Túlzott hangsúly a policentrikusságon: mint egyetlen orvosság minden problémára (néha monocentrikus országok jobban fejlődnek, csekély potenciálok összpontosítása, kritikus tömeg) FUA-k kiválasztása némileg önkényes (pl. Csehországban 25, Lengyelországban 64, Magyarországon 78 FUA?) Kritériumok, mutatószámok kiválasztása megkérdőjelezhető: pl. repülőterek, kikötők forgalma kontinentális országokban (görög szigetek: 20 repülőtér, 32 kikötő, Magyarország 3 repülőtér, 0 tengeri kikötő), vagy 500 legnagyobb vállalat székhelye (új tagországokban erre nem volt lehetőség) Adatok bizonytalansága és összehasonlíthatatlansága

14 Városok határon átnyúló együttműködési potenciálja Alkalmazott ESPON fogalmak magyarázata: PUSH: Potential Urban Strategic Horizon (Városok potenciális stratégiai horizontja) az egyes FUA-k központjából kiinduló 45 perc alatt gépkocsival, vagy multimodális tömegközlekedéssel megközelíthető terület PIA: Potential Polycentric Integration Area: olyan területek, ahol legalább két város 45 perces elérhetőségi területe egybeér Transznacionális PUSH: olyan 45 perces elérhetőségi terület, amely átnyúlik egy szomszédos ország területére PUSH3: olyan 45 perces elérhetőségi terület, amely egy országból két szomszédos ország területére érik át, tehát három ország közős vonzási területe.

15

16 Transznacionális PUSH-ok a magyar határok mentén Az ESPON által vizsgált 29 országban 343 transznacionális PUSH terület van Ebből a magyar határok mentén 66 (19%) A határok magyar oldalán 36 (11%) Az ESPON által vizsgált 29 országban 77 PUSH3 van A magyar határok mentén 27 (35%) A határok magyar oldalán 11 (14%) Következtetés: Magyarország számára Európán belül is kiemelkedő a városok határokon átnyúló gazdasági, foglalkoztatási együttműködése.

17 Transznacionális PUSH-ok vs. Belső PUSH-ok Előnyök Kereslet-kínálat különbség kiegyenlítődése Munkabérkülönbség kiegyenlítődése Szélesebb árukínálat, munkaerőkínálat Ingázás lehetősége Hátrányok Ha külső határ → határok nehezen átjárhatók → városmag vonzáskörzete kisebb, mint valójában Csempészet, illegális munkavállalók száma ↑

18 Nyugat-európai és Közép-európai határtérségek összehasonlítása Európa ny-i része (Benelux- FRO-NO határtérség) Fizikai határok megszűntek → transznacionális PUSH- ok vonzáskörzete valós Csekélyek a fejlettségbeli, munkabérbeli különbségek Közép – Európai határtérségek Határok egy része nehezen átjárható (Schengen) → együttműködéseket korlátozza, vonzáskörzetet csökkenti Fejlettségbeli, munkabérbeli különbségek nagyok

19 Köszönöm figyelmüket!