Az integrált Szociális célú városrehabilitáció fejlesztéspolitiKAI tapasztalatai a 2007-2013 közötti programozási időszakban Oszkó Emese Osztályvezető.

Az előadások a következő témára: "Az integrált Szociális célú városrehabilitáció fejlesztéspolitiKAI tapasztalatai a 2007-2013 közötti programozási időszakban Oszkó Emese Osztályvezető."— Előadás másolata:

1 Az integrált Szociális célú városrehabilitáció fejlesztéspolitiKAI tapasztalatai a közötti programozási időszakban Oszkó Emese Osztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárság

2 Témavázlat: Alkalmazott városfejlesztési keretek a közötti programozási időszakban Szociális városrehabilitáció támogatásának alapvető szakmai kritériumai Általános erősségek és gyengeségek Tapasztalatok a megvalósult projektek tükrében Következtetések a as időszakra

3 Településfejlesztés a regionális operatív programokban I.
3 beavatkozási terület: Integrált szociális célú városrehabilitáció Integrált funkcióbővítő típusú városrehabilitáció Kisléptékű településfejlesztés 3 települési szinten differenciált felhívások és beavatkozások: Megyei jogú városok Egyéb városi jogállású települések 5000 fő és 100 fő/km2 népsűrűség feletti nem városi jogállású települések

4 Településfejlesztés a regionális operatív programokban II.
14 projekt, ebből 1 Pest megye Csepel és XV. kerület 3, Józsefváros 2 projekttel.

5 Szociális városrehabilitáció - Célterületek
Szociális városrehabilitáció városi jogállású településeken valósult meg, az alábbi célterületeken: Ipari technológiával épült lakótelepek, ahol a cél annak megelőzése, hogy a legrosszabb státuszú lakótelepek későbbi gettósodás színhelyeivé váljanak. (Cél tehát a prevenció.) Nagyobb kiterjedésű, városi szövetbe ágyazott, hagyományos építésű, vegyes lakosság összetételű, leromlott városrészek, ahol a cél a további szegregációs folyamatok megállítása, és lehetőség szerint a terület státuszának emelése, ami hosszabb távon a magasabb státuszú lakosság területre vonzásával valósulhat meg az eredet lakosság nagyrészének megtartása mellett. (A cél tehát heterogénebb, integrációra alkalmasabb környezet és társadalom kialakítása.) A főként roma népesség által lakott telepek jelentik mind társadalmi, mind fizikai értelemben a legleromlottabb városi területeket. ben az ERFA rendelet módosítása alapján → pilot projektek a DDOP-ban, több településméretre

6 Szociális városrehabilitáció – Célterületek II.
Az akcióterületek kijelölését meghatározó jogosultsági feltételek: Teljes területe belterület Minden beavatkozás az akcióterületen történik, az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak Lakónépesség: min fő lakótelepek, min. 500 fő hagyományos beépítés esetén (500 fő alatt különös szabályok) Az akcióterületet kijelölő indikátorok (6-ból legalább 3 teljesülése szükséges): Alacsony iskolázottság Alacsony gazdasági aktivitás Munkanélküliség magas szintje Szegénység és kirekesztettség magas szintje Erősen leromlott környezet Lakóépületek alacsony energiahatékonysága

7 Szakmai előírások Területi alapú integrált megközelítés, szinergikus hatásokat megvalósító beruházások Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) és Akcióterületi Terv (ATT) által történő alátámasztás Partnerség: pl. szociális- és oktatási intézmények, civil vagy egyéb szervezetek, lakosság → támogatói csoport Lakásszám min. 20%-ig lakófunkció fejlesztése, valamint legalább további 3 támogatható tevékenység megvalósítása kötelező Az akcióterület problémáira reagálva lakótelepek esetén legalább 2, más esetben legalább 3 „szoft” tevékenység megvalósítása kötelező „Programalap”: közvetett támogatás a „szoft” programelemekre

8 Támogatott tevékenységek I.
Lakófunkciót erősítő tevékenységek Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések Közterületek fejlesztése (városi funkció) Gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („szoft”) elemek

9 Támogatott tevékenységek II.
Szoft elemek: az elszámolható költségek 8%-a, de legfeljebb 20%-a, kötelező programalap tevékenységek: az érintett lakosság bevonását célzó akciók, közösségfejlesztés és szabadidős programok eltöltését segítő szolgáltatások, munkaerő-piaci beilleszkedést, iskolai felzárkóztatást elősegítő tevékenységek (képzési és oktatási programok), helyi társadalmi akciók, környezettudatosságot fejlesztő szemléletformálási akciók, helyi foglalkoztatási együttműködések, családsegítő szolgáltatások kiterjesztése, bűnmegelőzést, közlekedésbiztonságot elősegítő programok

10 Általános erősségek és gyengeségek
Pozitívumok Negatívumok Stratégia Új módszertan, stratégiai szemlélet Valódi stratégiák hiánya, folyamatosan változó igények, módosítások IVS, Antiszegregációs tervek A legproblémásabb területek nem kerültek kezelésre Partnerség Kötelező konzorcium Alacsony partnerségi részvétel, látszatmegoldások Helyi támogatói csoportok Alacsony mértékű helyi igényfelmérés, irányított kérdések Közvetett támogatás által civilek bevonása „szoft”tevékenységekre Passzív közösségek Megvalósítás Integrált, akcióterületi beavatkozás Nem az azonosított problémákra reagáló beavatkozások Kötelező funkciók és tevékenységek Gazdasági, foglalkoztatási tevékenységek alacsony szintje Kötelező szoft tevékenységek, kötelező programalap Az infrastrukturális tevékenységekre való fókuszálás Gyenge minőségű „szoft” elemek Professzionális projektmenedzsment hiánya

11 Tapasztalatok a megvalósult projektek fényében
Jellemzően a társadalmi célrendszer helyett presztízsjellegű közterület-fejlesztésre koncentráltak A „szoft” tevékenységekhez rendelt ESZA források aránya alacsony, azonban a kedvezményezettek az előírt keretet sem tudták színvonalas tevékenységekkel feltölteni. Megfelelő partnerség hiánya, a társadalmi elfogadtatásért nem elegendő a „szoft” tevékenységeket a megvalósításkor elkezdeni. Sok tevékenység, bonyolult feltételrendszer miatt nehézkes megvalósítás, nem rugalmas szabályok.

12 Következtetések a szociális városrehabilitáció új feltételrendszerének kialakításához I.
Nem valósíthatóak meg olyan beruházások, amelyek nem a célcsoport befogadását, esélyteremtését szolgálják (pl. olyan intézmények fejlesztése, ahonnan kiszorul a célcsoport) Elfogadható azon telepek szűkítése, ahol hosszú távon nem biztosíthatóak a felzárkózáshoz szükséges körülmények Ebben az esetben a célcsoportot minden esetben integrált környezetbe szükséges költöztetni A költöztetés/mozgatás lépcsőzetesen is megvalósulhat Új zárványok létrehozása továbbra sem támogatható [Előzmény: Pilot projektek a Dél-dunántúli régióban]

13 Következtetések a szociális városrehabilitáció új feltételrendszerének kialakításához II.
A projektfejlesztés során, legalább 1 évvel a projektindítást megelőzően a „szoft” típusú tevékenységek elindítása/biztosítása szükséges Hosszú távú, 3-5 éves programok Elsősorban a lakófunkció fejlesztését és a „szoft” tevékenységeket szükséges támogatni → ezek a tevékenységek biztosítják a célcsoport valódi felzárkóztatását, az életszínvonal emelkedése ezek által tetten érhető Közterület-fejlesztés kizárólag kiegészítő jelleggel valósulhat meg a projektekben, amennyiben megfelelőek a felzárkóztatásra, integrációra vonatkozó intézkedések A célcsoport fejlesztését, bevonását folyamatosan biztosítani szükséges Szociális munka folyamatos biztosítása szükséges Lehetőség az akcióterület elhagyására → integrált környezetbe költözés, társadalmi integráció a térbeli mellett

14 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!