Megszorítások, reformok, versenyképesség – Magyarország 2006.

Az előadások a következő témára: "Megszorítások, reformok, versenyképesség – Magyarország 2006."— Előadás másolata:

1 Megszorítások, reformok, versenyképesség – Magyarország 2006

2 Megszorítások, konvergencia program A GDP 11 %-át kitevő államháztartási hiány az EU-n belül kiugróan magas deficitnek számít (1995-ben a Bokros-csomag okaként kialakult hiány nagysága a GDP 8 %-a volt) A hiány mérséklése a lakosság minden rétegét érintő megszorításokat indokol, rövid távon megmutatkozó egyensúly javulással, tehát azonnal Szeptember 1-én olyan konvergencia programot kellett átadni Brüsszelnek, amiben a költségvetési hiány csökkentését hitelesen meg kellett indokolni.

3 A megszorítások sajátosságairól A hiány mértéke és gyors csökkentésének szüksége csak olyan program létrehozását engedi meg, ami bevételnövekedést és kiadáscsökkentést egyszerre előirányoz A bevételnövekedés adóemelést igényel a közvetlen és a közvetett adók területén egyaránt Az adóemelésnek a növekedésre és a foglalkoztatásra egyaránt negatív hatása van rövid távon

4 A konvergencia programról Az átalakított konvergenciaprogram a GDP-ben mért 3 % körüli folyó hiány értékét 2009-re irányozza elő, az előző programnál egy évvel később Ahhoz, hogy ez teljesüljön három év alatt a GDP 7 %-át kell megtakarítani Ez olyan mértékű takarékoskodást igényel, amit a megszorító csomag mellett csak a nagy strukturális reformok megkezdésével lehet biztosítani Ezért a konvergencia program a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás átalakítását is előirányozza. Ez azonban nincs részleteiben kifejtve a programban.

5 Meddig megszorítás? A strukturális reformok olyan infrastrukturális területeket érintő átalakulást jelentenek, amelyek valamennyi állampolgár számára üzenetértékkel helyzetük javulását, vagy romlását hordozzák Az egészségügyi és az oktatási reform is a lakosságra hárítandó új terhek bevezetésével kezdődik. Tehát a megszorító csomag szinte folytatódik a strukturális reformokban Ha a növekvő terhek mellett párhuzamosan az egészségügyi ellátás és az oktatás színvonala nő, akkor az állampolgár a korábbinál nagyobb hozzájárulásért jobb szolgáltatást kap. Azt, hogy a lakosság különböző csoportjainak a megszorítások folyamatában meddig vannak mozgósítható tartalékai, nehéz megmondani. Egy azonban biztos. Ha romló szolgáltatást kell drágábban megvenni, az szükségképpen feszültségeket teremt. Az egészségügyből és az oktatásból a megszorítási csomag részeként források kivonására került sor. Pedig ezek az ágazatok ezen elvonás előtt is forráshiányosak voltak.. Így nem tűnik megnyugtatónak, hogy a több évre elhúzódó megszorítások és a minőségileg javuló szolgáltatások mikor fognak találkozni

6 Reformok és versenyképesség Ahhoz, hogy a magyar gazdasági növekedés a konvergencia program szerinti kétéves mélyrepülés után újra a régió legjobb növekedési országai közé soroljon bennünket, javulnia kell a versenyképességnek, azaz csökkenni kell a cégeket terhelő költségeknek Adócsökkentésre van szükség. Erre annak a mértékében nyílik lehetőség, ahogy a költségvetés egyensúlya javul és így adóbevételekről tud lemondani. Persze a kisebb adókulcs egyáltalán nem biztos, hogy kisebb adóbevételt is jelent. Csökkennie kell a munkabért terhelő adóknak is. Azoknak is, amelyeket a munkaadó, és azoknak is, amelyeket a munkavállaló fizet. Ennek a feltételei ugyanazok, mint az előző pontban elmondottak. Az állami szerepvállalás csökkentése az egészségügyben és az oktatásban akkor valósítható meg kezelhető társadalmi feszültséggel, ha közben több pénz marad a munkavállalónál a drágább szolgáltatások kifizetésére. Az adócsökkentés a költségvetés számára akkor hajtható végre a legkönnyebben, ha nő Magyarországon a foglalkoztatottak száma és az adómorál. Tehát a versenyképesség javulása két olyan probléma megoldásától is függ, amire nincs recept. De sokkal biztonságosabban lehetne a magyar középtávú gazdasági jövőt előre látni, ha az inaktív lakosság száma csökkenne, és az adóbázis kibővülne.