Idegenforgalmi földrajz 1. Afrika - Marokkó

Az előadások a következő témára: "Idegenforgalmi földrajz 1. Afrika - Marokkó"— Előadás másolata:

1 Idegenforgalmi földrajz 1. Afrika - Marokkó
Egy előadás könnyen vitára ösztönözheti a hallgatóságot. A PowerPoint bemutatók használatával azonban megfelelő mederbe terelheti a hozzászólásokat. Vetítés közben nyomja le a jobb oldali egérgombot Válassza a Jegyzőkönyvvezetőt Válassza a Műveletek lapot Gépelje be a hozzászólásokat az elhangzás sorrendjében Az OK gombbal a panel kikapcsolható A vetítés végén önműködően létrejön egy Műveletek című kocka , ami a beírt hozzászólásokat tartalmazza. Idegenforgalmi földrajz 1. Afrika - Marokkó

2 Marokkó Afrika É-i részének nyugati végén fekszik.
A 33,2 milliós (2006) ország fővárosa Rabat – 1, 6 milliónyian lakják. 3000 km-es tengerpartjának nagy része már az Atlanti-óceánhoz tartozik, de hasonlóan jelentős az idegenforgalma, mint a Földközi-tenger partján fekvő területeknek. Elsősorban kulturális és történelmi adottságai jelentősek; a Szahara és az Atlasz hegység a kalandvágyó kedvű turisták számára jelent egyre nagyobb vonzerőt.

3 Marokkó Területének nagy részét az Atlasz hegység foglalja el:
a Földközi-tenger partján a Rif-hegység, az ország középső területein pedig a Középső-Atlasz, a Magas-Atlasz és az Anti-Atlasz vonulatai húzódnak. Az Atlasz vonulatai között helyezkedik el a Marokkói-mezeta táblás fennsíkja. Éghajlata: a partvidéken mediterrán: a Földközi-tenger partján melegebb és csapadékosabb, az Atlanti-parton hűvösebb és szárazabb változattal. A belső fennsíkokon az éghajlat kontinentális jellegű, a déli medencékben sivatagi. Lakossága arabok (65 %), berberek (34 %) és ezek keverékéből áll.

4 Marokkó idegenforgalma, látnivalók
Mediterránium: nagyon jó strandok, sziklák, vízisport-lehetőségek. Tanger Gibraltári-szorossal szemben  ide érkeznek általában az európai látogatók, komppal + nemzetközi reptere is van = Marokkó európai kapuja. Szultán Palotája: a 17. századból való épület ma múzeumként működik.

5 Tanger

6 Tanger

7 Tanger

8 Tanger

9 Tanger - mecset

10 Marokkó idegenforgalma, látnivalók
Atlanti-part: É-on sziklás, D-en homokos strandok. Rabat Az ország fővárosa. A város fénykora a 12. sz-ban volt. A 17. sz-ban a Spanyolországból elüldözött mohamedánok itt telepedtek meg. Fővárossá a francia megszállás alatt vált 1913-ban. Királyi Palota: ma is az uralkodó rezidenciája. Tour Hassan minaretje: egy földrengés miatt maradt befejezetlen. V. Mohamed mauzóleuma: a függetlenséget kivívó szultánnak állít emléket.

11 Rabat - Királyi Palota

12 Rabat - Királyi Palota

13 Rabat - Királyi Palota

14 Rabat - Királyi Palota

15 Rabat - Királyi Palota

16 Rabat – Tour Hassan minaretje

17 Rabat – Tour Hassan minaretje

18 Rabat – V. Mohamed mauzóleuma

19 Rabat – V. Mohamed mauzóleuma

20 Rabat – V. Mohamed mauzóleuma

21 Rabat – V. Mohamed mauzóleuma

22 Casablanca A mai város igazi modern metropolisz ben portugálok alapították az 1468-ban lerombolt ókori berber város, Anfa helyén. II. Hasszan Mecset: az iszlám világ második legnagyobb egyházi épületegyüttese m2-es épület, belül egyszerre hívőt, kívül további et tud fogadni. Királyi Palota. Sacre Coeur katedrális: oltárán mennyezetig érő, monumentális Krisztus szobor kapott helyet. Notre Dame de Lourdes templom: modern épület 1956-ból. Magas, vakolatlan betonból készült épület, színes üvegablakai szépek.

23 Casablanca Olajsejkek nyaralóbázisa.
A hanyatlásnak indult várost a franciák építették újjá – érdekes elgondolás, hogy az európai jellegű széles utak és parkok mellett a középületek mór stílusjegyeket kaptak. A várostól É-ra nagyszerű fürdőhelyek találhatóak. Salé A főváros közelében található ősi városban van az ország legjobb régészeti múzeuma.

24 Casablanca – II. Hasszán mecset

25 Casablanca – II. Hasszán mecset

26 Casablanca – II. Hasszán mecset

27 Casablanca – II. Hasszán mecset

28 Casablanca – II. Hasszán mecset

29 Casablanca – II. Hasszán mecset

30 Casablanca – Királyi palota

31 Casablanca – Királyi palota

32 Casablanca – Sacre Coeur katedrális

33 Casablanca – Notre Dame de Lourdes templom

34 Casablanca

35 Casablanca

36 Casablanca - medina

37 Agadír Belső területek
8 km-es strand, luxusüdülőhely, az 1960-as földerengés után teljesen újjáépítették a várost + golfpályák, lovaglási lehetőség és teniszpályák. A széllovasok által nagyon kedvelt partszakasz. Belső területek Az ország az egyik legrégibb iszlám ország  történelmi helyekben bővelkedik.

38 Agadír

39 Agadír

40 Agadír

41 Agadír

42 Fez Marokkó legrégibb városa.
A 8. századtól -kisebb megszakításokkal ig a főváros volt. A medina (óváros) a világ egyik legnagyobb ma is zsúfolt középkori negyede, az UNESCO által védett műemlékegyüttes. Az óvárosban több palota, mecset és medresze (Korán-iskola) található. Továbbá itt van a Kasbah, az egykori erőd is. Mekka és Medina mellett a mohamedánok ma is híres zarándokhelye. Iszlám főiskola (Medersa Bou Inania): ma is jelentős iskola, melyet 1350-ben alapítottak.

43 Fez - medina

44 Fez - medina

45 Fez – medina - bőrfestés

46 Fez – Királyi palota

47 Fez – Attarine medresze

48 Fez – Medersa Bou Inania

49 Fez – Seffarine palota

50 Volubilis A legnagyobb római romváros Marokkóban (Meknés közelében). A 18. századig lakott hely romjai megtekinthetők. Marrakesh Kulturális központ, piacáról és fesztiváljairól híres. Marokkó nevét a városról kapta, melyet berberek alapítottak a 11. században. Az óvárosban érdekes mecsetek és múzeumok láthatók. A városfal a hatalmas városkapukkal, a Koutoubia-mecset a 77 méter magas minarettel (a város jelképe), és a jellegzetes ódon házak mind középkori hangulatot árasztanak. Az Atlasz-hegység közelsége fontos téli üdülőhellyé teszi.

51 Marrakesh - piac

52 Marrakesh és az Atlasz

53 Marrakesh - városfal

54 Marrakesh - városfal

55 Marrakesh – Koutoubia-mecset

56 Marrakesh – Koutoubia-mecset

57 Marrakeshi szállodában

58   Jebel Toubkal Az ország legmagasabb pontja (4165 m). A hegyre vezető kétnapos túra kedvelt a turisták körében. Todra-hasadék A Magas-Atlaszban levő Tinehirtől É-ra található. A 300 m magas sziklafalak között 10 m széles a völgy. A környéken jó néhány kasbah (lakóvár) van – az agyagos földből épült házak a táj és az építészet harmóniájának szép példái.

59 Jebel Toubkal

60 Jebel Toubkal

61 Todra-hasadék

62 Todra-hasadék

63 Todra-hasadék

64 Todra-hasadék

65 Todra-hasadék

66 Világörökségek Fezi medina (1981). Marrakeshi medina (1985).
Ksar Aït Ben-Haddou-ban (1987). A vályogépítészet széles körben elterjedt a Magas-Atlasz déli lejtőin. A különböző épülettípusok közül, a módosabbak lakta lakóház, a kasbah nevet kapta. Olykor ezek csoportosan is előfordulnak, egész erődítmény-települést alkotva. Nevük ez esetben ksar; fal veszi körül őket, melyen belül egyrészt lakások sorakoznak, másrészt különböző középületek; mecsetek, közös istállók és magtárak. Az Aït Ben-Haddou-i ksar, melynek eredete a 17. század elejére nyúlik vissza, egy szokványos dél-marokkói település az Atlasz lábánál.

67 Aït Ben-Haddou

68 Aït Ben-Haddou

69 Aït Ben-Haddou

70 Világörökségek Meknés történelmi városa (1996):
A Feztől 50 km-re DNy-ra, a Középső-Atlasz hegyei között található Meknést a 11. században alapították, majd Iszmail szultán ( ) birodalmának székhelye lett. Az uralkodó a várost pompás spanyol-mór stílusú épületekkel gazdagította, és magas falakkal vetette körül. A város műemlékei harmonikusan ötvözik az iszlám és az európai művészet hagyományait. Volubilis régészeti lelőhelye (1997). Tetouan medinája (1997). Essaouira medinája (2001) Mazagan (El Jadida) portugál városa (2004).