Az igazságszolgáltatás szociológiája

Az előadások a következő témára: "Az igazságszolgáltatás szociológiája"— Előadás másolata:

1 Az igazságszolgáltatás szociológiája
A bírói hatalom növekedése

2 The Global Expansion of Judicial Power
Amerikai minta? Demokratizálódás új hullámai Emberi jogok kiterjesztése Európai jog szerkezeti sajátosságai A másik két hatalommal szembeni bizalmi válság Botrányok: végső menedék a bíróság (Watergate, korrupció, maffia)

3 „Judicalization of politics”: politikai ügyek a bíróságok előtt, bíróság-szerű eljárások a politikai intézményekben, alkotmánybíróságok Gag-rules „The Least Dangerous Branch” (?) A jelenség kritikája: demokratikus legitimáció hiánya. „Government by judiciary”,

4 A politikai helyett bírósági jellegű döntéshozás: a parlamenti és a bírói döntés szerkezeti különbségei: Szereplők Eljárások A működés elve Kimenet/eredmény Az expanzió formái: Végrehajtó hatalom döntéseinek bírói kontrollja Törvényhozás alkotmányos kontrollja Az adminisztráción belül megnövekedett bírói szerepek, bírói döntéshozási módozatok

5 20. sz. második fele: a harmadik hatalmi ág jelentőségének növekedése
Okok: A totalitarianizmusok tapasztalatai (a parlamenti demokrácia védtelensége) Állami beavatkozás a gazdasági folyamatokba, aktív állam A természetjogi eszme újjáéledése Nemzetközi minták szerepe (USA, később NSZK), európai hagyomány megtalálása (Kelsen) Egyesült Európa (emberi jogi egyezmények, európai bíróságok)

6 A bírói hatalom növekedésének feltételei, környezete:
Demokrácia: szükséges, nem elégséges feltétel. Hatalommegosztás Alapjogok elismerése (politics of rights) A bírói fórumok használata (érdekcsoportok, ellenzék, állampolgárok) A többségi intézmények demokratikus gyengesége (a konszenzuális elv korlátozottsága) vagy a kormányzás gyengesége A másik két hatalmi ághoz képest nagyobb társadalmi bizalom Delegálások döntésképtelenség miatt (alapjogok ütközése, morálisan terhelt ügyek)

7 További belső feltétel: a megnövekedett szerep elfogadása: bírói kar szerepfelfogása, értékrendszere. “Policy of no policy” Aktivizmus/passzivitás (restraint)

8

9 Közép-Európai Jogi Kultúra
(Zdenék Kühn) Formalizmus és textualizmus a poszt-kommunista jogi kultúrában: a 19. századi európai pozitivizmus gondolkodási mintái. Kötött bírói döntés, a jogszabály szövegének mechanikus alkalmazása, hatalmi ágak merev elválasztása, a bíró a „törvény szája”, a nemzetállami írott jog dominanciája Kihívások: jóléti állam, bírói hatalom növekedése. Ezek hatására nyitottabb, szubsztantív (nem formális), policy-megfontolásokat befogadó, argumentatív jogi stílus Szocialista hagyomány: szövegközpontúság, törvénypozitivizmus. A nehéz esetek értelmezésének lehetetlensége.