AZ EMÉSZTŐRENDSZER ÉLETTANA

Az előadások a következő témára: "AZ EMÉSZTŐRENDSZER ÉLETTANA"— Előadás másolata:

1 AZ EMÉSZTŐRENDSZER ÉLETTANA

2 ANYAGCSERE- TÁPLÁLKOZÁS
A szervezetben zajló anyagcsere azt az összehangolt idegi-hormonális szabályozás alatt álló kémiai folyamatok összességét jelenti, amely a tápanyagok felvételét, emésztését, felszívódását, átalakulását és a végtermékek kiválasztását foglalja magában.

3 ANYAGCSERE- TÁPLÁLKOZÁS
Az energia felvétele táplálkozás útján történik, az energia felhasználása pedig a szervezet alapvető funkcióinak ellátására (alapanyagcsere), illetve fizikai tevékenységre, valamint a tápanyagok bontására, hasznosítására fordítódik.

4 ANYAGCSERE - TÁPLÁLKOZÁS
A tápcsatorna motoros szekréciós felszívó védekező működését a központi és enterális idegrendszer hormonok parakrin szekrétumok szabályozzák.

5 A TÁPCSATORNA MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA
Szabályozás Működés Kizárólag központi nyálelválasztás idegrendszeri rágás szabályozással nyelés működik a gyomor raktározó funkciója székletürítés

6 A TÁPCSATORNA MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA
Szabályozás Működés Enterális idegrendszeri gyomorszekréció szabályozás, gyomormotorika központi idegrendszeri pancreasszekréció ráhatással epeürítés vékonybél-motorika vastagbél-motorika

7 AZ EMBERI EMÉSZTŐRENDSZER RÉSZEI

8 A TÁPCSATORNA MOTOROS MŰKÖDÉSE
Továbbító mozgások Keverő mozgások Tárolás Továbbítás késleltetése Emésztetlen, felszívásra nem került béltartalom kiürítése A motoros működést a szabályozó mechanizmusok a szekréciós, felszívó és immunműködésekhez illesztik

9 A TÁPCSATORNA MOTOROS MŰKÖDÉSE
Akaratlagos (harántcsíkolt izmok) Nyelés Székletürítés Automatikus (simaizmok) Nyelőcső alsó kétharmadától Végbél külső záróizomzatáig

10 A FELSŐ SZAKASZ

11 A NYELÉS FOLYAMATA

12 A NYELÉS FOLYAMATA A nyelés reflexsorozat
Indítása többnyire akaratlagos Elsősorban továbbító funkció Nyeléskor a légzés szünetel Nyelési szünetben záróizmok akadályozzák a táplálék visszakerülését a garatba ill. a nyelőcsőbe

13 A GYOMOR SZERKEZETE

14 A GYOMOR MOTOROS MŰKÖDÉSE
A lenyelt táplálék befogadása és tárolása A darabos táplálék felaprózása („őrlés”) és a gyomornedvvel való keverése A gyomortartalom kis adagokban való továbbítása a duodénumba (szabályozott sebességű ürülés)

15 A GYOMORMOTILITÁS MŰKÖDÉSI ZÓNÁI

16 A GYOMOR MOTOROS MŰKÖDÉSE
Proximális gyomor Befogadás és tárolás Nyugalomban tónusos összehúzódás (belső térfogat 50 ml) Nyomásváltozások Disztális gyomor Őrlés Továbbítás Bazális elektromos ritmus Perisztaltika (ritmusgenerátor)

17 A VÉKONYBÉL

18 A VÉKONYBÉL MOTOROS MŰKÖDÉSE
Szegmentáló mozgás Keverés, továbbítás késleltetés Csak a körkörös izmok vesznek benne részt Ott észlelhető, ahol a chymus éppen jelen van Perisztaltikus mozgás Chymus továbbítása Körkörös és hosszanti izmok vesznek benne részt Az egész bélszakaszon észlelhető

19 PERISZTALTIKUS ÉS SZEGMENTÁLÓ MOZGÁSOK

20 A VASTAGBÉL

21 A VASTAGBÉL MOTOROS MŰKÖDÉSE
Alapvető funkciók Víz és elektrolit felszívása Baktériumflórája számára a tenyésztési feltételek biztosítása Emésztetlen salakanyagok kiürítése

22 A VASTAGBÉL MOTOROS MŰKÖDÉSE
Első szakasz – vakbéltől a harántvastagbél kezdeti szakaszáig – antiperisztaltika Második szakasz – harántvastagbél és leszálló vastagbél – tónusos kontrakciós gyűrűk Harmadik szakasz – szigmabél és végbél – erőteljes tónusos kontrakciók – tömegperisztaltika A továbbítás a legnagyobb késleltetést a vastagbél kezdeti szakaszán és a szigmabélben szenvedi el

23 A székletürítés koordinációjában minden idegrendszeri szint szerepel
A VÉGBÉL MOTORIKÁJA A végbél zárását kettős záróizom biztosítja Belső záróizom – körkörös simaizom – miogén tónus – szimpatikus beidegzés Külső záróizom – belső záróizmot körülvevő harántcsíkolt izomgyűrű – neurogén tónus – szomatomotor beidegzés A székletürítés koordinációjában minden idegrendszeri szint szerepel

24 A VÉGBÉL MOTORIKÁJA

25 MÁJ, EPEUTAK, HASNYÁLMIRIGY

26 AZ EPEHÓLYAG ÉS AZ EPEUTAK MOTILITÁSA
Az epeáramlás irányát az epehólyag izomza-tának összehúzott/ellazult állapota, valamint az Oddi sphincter ellazulása/összehúzódása határozza meg Az epe ürülésének fő tényezője a koleciszto-kinin Az epehólyag összehúzódásában a n. vagus által közvetített idegi, kolinerg mechanizmusok is szerepelnek

27 AZ EPEUTAK RÉSZLETESEN

28 A TÁPCSATORNA SZEKRÉCIÓS FUNKCIÓI
Nyál – lizozim, amiláz Gyomornedv – pepszinek, sósav A savi vegyhatás szerepe pepszinogén átalakulás táplálék „kémiai támadása” védekezés a mikroorganizmusokkal szemben A gyomornedv-elválasztás szakaszai

29 CEPHALIKUS FÁZIS

30 GASZTRIKUS FÁZIS

31 INTESZTINÁLIS FÁZIS

32 SZÖVETI SZERKEZET

33 A TÁPCSATORNA SZEKRÉCIÓS FUNKCIÓI
Pancreasnedv Aktív enzimek (pl. amiláz, lipáz) Inaktív proenzimek (pl. tripszinogén) Szabályozó fehérjék (pl. kolipáz) Epeelválasztás Szekréciós célok Exkréciós célok Bélnedv Nem tartalmaz szecernált enzimeket

34 MÁJ, EPEUTAK, HASNYÁLMIRIGY

35 AZ EPEUTAK RÉSZLETESEN

36 PATKÓBÉL ÉS HASNYÁLMIRIGY

37 A HASNYÁLMIRIGY EMÉSZTŐ ENZIMEI

38 LEBONTÁS ÉS FELSZÍVÓDÁS A TÁPCSATORNÁBAN
Luminális bontás Nyál Gyomornedv Pancreasnedv Celluláris bontás Enterocyták felszínén rögzült enzimek

39 A VÉKONYBELEK FINOMSZERKEZETE

40 A BÉLBOLYHOK SZERKEZETE

41 A PORTALIS RENDSZER 1.

42 A PORTALIS RENDSZER 2.

43 MIKROSZKÓPOSAN

44 AZ EMÉSZTŐ ENZIMEK

45 Vékonybelek (hámsejtek)
Az emésztő enzimek szénhidrátok fehérjék nuklein-savak zsírok Szájüreg nyálmirigy amylase Gyomor pepszin nukleasok Vékonybelek (lumen) hasnyálmirigy amylase Tripszin, chimotripszin Aminopeptidasok, karboxipeptidasok nukleoti-dasok lipase, epesók Vékonybelek (hámsejtek) di-szacharidasok di-peptidasok nukleosi-dasok

46 CUKORTERHELÉS