Alpok Adria Munkaközösség és a Kárpátok Eurorégió megalapítása, céljai

Az előadások a következő témára: "Alpok Adria Munkaközösség és a Kárpátok Eurorégió megalapítása, céljai"— Előadás másolata:

1 Alpok Adria Munkaközösség és a Kárpátok Eurorégió megalapítása, céljai
Filep Bálint Sopron, november

2 Eurorégió „Az eurorégió olyan földrajzilag behatárolt terület, ahol határokon túlnyúló gazdasági, szociális, kulturális, környezetvédelmi vagy más jellegű együttműködés folyik két vagy több állam, illetve helyi önkormányzat között. Az eurorégió tehát nem nemzetek feletti szervezet, és nem is jogi személy, hanem a határ menti együttműködés egyik európai normáknak is megfelelő formája." (Ludwig, 2000)

3 Alpok-Adria Munkaközösség
Alapítás: november 20., Velence, regionális kormányfői konferencia Alapítók: Olaszországból 2, Ausztriából 3 tartomány, Horvátország, Szlovénia + megfigyelőként 2 német tartomány. A jelenlegi tagok száma: 7 országból összesen 18 területi egység – köztük Győr-Moson-Sopron, Vas, Somogy, Zala és Baranya megyék. A szervezet nagysága: 300 ezer km2-nyi területen csaknem 40 millió lakos.

4 Kárpátok Eurorégió Alapítás: február 14., Debrecen, Külügyminiszteri Találkozó Alapítók: Lengyelországból 2 vajdaság, Szlovákiából 6 járás, illetve város, Ukrajnából 1 megye, Magyarországról 4 megye (+ 4 város) A jelenlegi tagok száma: 5 országból összesen 19 területi egység A szervezet nagysága: 161 ezer km2-nyi területen csaknem 16 millió lakos.

5 Kárpátok Eurorégió Forrás:

6 Alpok Adria Munkaközösség
Forrás:

7 A szervezet létrehozásának céljai: Alpok-Adria Munkaközösség
Az együttműködés keretei: közlekedési összeköttetések, kikötői forgalom, energiatermelés- és átvitel, mezőgazdaság, erdészet, vízgazdálkodás, idegenforgalom, környezetvédelem, tájgondozás, kultúr- és üdülőövezetek megtartása, tájrendezés, terület- és településfejlesztés, kulturális kapcsolatok, valamint a tudományos intézmények közötti kapcsolatok

8 A szervezet létrehozásának céljai: Kárpátok Eurorégió
szervezze, koordinálja azokat a tevékenységeket, amelyek elősegítik a gazdasági, ökológiai, kulturális tudományos és oktatási együttműködést a tagok között; segítse elő a Szövetség tagjai között a közös érdekeltségű területeken a konkrét tervek kidolgozását; segítse elő és könnyítse meg a kapcsolatokat az emberek között, beleértve a különböző területek szekértői közötti kapcsolatokat is; mozdítsa elő a jószomszédi kapcsolatok kialakítását; támogassa a területi fejlődést; életszínvonal növelése határozza meg a többoldalú határokat áthidaló együttműködés potenciális területeit; kapcsolja össze és könnyítse meg a tagok együttműködését más nemzetközi szervezetekkel, intézetekkel és ügynökségekkel.

9 Az euroregionális együttműködések eddigi eredményei
Kialakult a határmenti együttműködés szervezeti rendszere. Rendszeresek a határmenti rendezvények, konferenciák, szemináriumok, nemzetközi kiállítások, üzletember-találkozók, kulturális és sport-rendezvények. Hálózati jellegű együttműködések jöttek létre (pl. könyvtárak, levéltárak, múzeumok, statisztikai hivatalok, fejlesztési ügynökségek, kistérségi társulások között). Az euroregionális jellegű szervezetek mint „ernyőszervezetek” koordinálják és segítik a 2 és 3 oldalú kapcsolatok kialakítását.

10 Az euroregionális együttműködések kulcsterületei
Eddig: főként önkormányzati, intézményi, kulturális, sport, hagyományőrző jellegű projektek. Erősődőben vannak a civil szervezetek együttműködési projektjei. A gazdasági kapcsolatok eddig viszonylag szerény szerepet töltöttek be, e téren sok még a kiaknázatlan lehetőség (pl. gazdasági szolgáltatások, vállalkozási pólusok összehangolt fejlesztése, közös turizmusfejlesztési programok, termelési-értékesítési kooperáció).

11 Az euroregionális együttműködések jövője
Kiindulás: Az EU számos belső (EU-n belüli) és külső (az EU-val érintkező) határral rendelkezik. Az EU a jövőben kiemelt szerepet szán a határmenti térségeknek, a határon átnyúló együttműködéseknek. Az EU bővítésével új tényezők jelentek meg: a vízumokra és a határon átnyúló mobilitásra vonatkozó schengeni kritériumok alkalmazása, az új partnerség kialakítása Ukrajnával és más szomszédos országokkal.

12

13 Határmentiség Mit jelent a határ?
A határ filozófiai, matematikai, történelmi, földrajzi, politikai kategória. Mi a határok szerepe? Lehet - elválasztó, elkülönítő vagy - összekötő. Általános tapasztalat, hogy a határ mentén fekvő települések sorsát, a lakosság életének minőségét alapvetően befolyásolja a határ jellege: ahol a határok átjárhatósága növekszik, a helyi fejlesztések nagymértékben építhetnek az új térségi együttműködésekre; ahol a határok elválasztó jellege az erős, ott a periférajelleg lesz meghatározó.

14 Az euroregionális együttműködések jövője
„Tágabb Európa” kezdeményezés (2004) vs „Európa Erőd” félelmek: Egyfelől átfogó együttműködésekkel lehet felülemelkedni a politikai, gazdasági és kulturális határokon – elkötelezettség az „alternatív” geopolitika mellett, ami a partnerségen és az egymás érdekeit is szem előtt tartó kölcsönös függőségen, illetve összetartozáson alapul; másfelől miközben a szabad kereskedelmet és a nyitott határokat a gazdasági partnerség nélkülözhetetlen elemének tekintjük, a biztonság növelése és a szigorúbb ellenőrzés a határokon átívelő együttműködések mozgásterének szűkülését eredményezhetik.

15 Köszönöm a figyelmüket!