Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaIlona Fábiánné Megváltozta több, mint 10 éve
1
A válság vége? MBA Akadémia Budapest, 2009. november 19. Előadó: Bartha Attila (kutatási igazgató, KOPINT-TÁRKI)
2
A válságról és a válságra adott állami, vállalati, lakossági reakciókról intézményi közgazdaságtani megközelítésben Új kutatási irányok a válság időszakában Paradigmatikus alapkérdések a világ, a világ meghatározó gazdaságai, illetve a kis, nyitott gazdaságok szintjén A válság csatornái Alkalmazkodás a válsághoz: állami, vállalati, lakossági reakciók Mi várható a válság után?
3
Új kutatási irányok a válság időszakában A válságról A) Gazdaságtörténeti kutatások B) A jelenlegi főáramú közgazdaságtan kereteit feszegető, a pénzügyi mellett a társadalmi és a környezeti fenntarthatóság dimenzióit előtérbe helyező kutatások A válságra adott reakciókról A) Gazdaságpolitikai és szakpolitikai reakciók: makroszintű, nemzetközi és történeti komparatív kutatások B) Mikroszintű, vállalati reakciók: empirikus adatfelvételek
4
Paradigmatikus alapkérdés Megváltoztatják-e az eddig alapvetően érvényesnek tekintett modern közgazdaságtani összefüggéseket a jelenlegi, a válsággal, illetve a válságra adott reakciókkal kapcsolatos kutatások? Intuitív válasz: alapvetően nem, de bizonyos stabilitási- fenntarthatósági dimenziók előtérbe kerülnek A világ, illetve a nagy gazdaságok szintjén: globális demográfiai, migrációs és környezeti állapotú kérdések Kis nyitott gazdaságok esetében: sebezhetőség, megtámadhatóság kérdései
5
A világ és a globálisan meghatározó gazdaságok Erőforrás-igényesség és erőforrás–korlátok: pénzügyi erőforrás-áramlás (nyersanyag- készletek, valutaárfolyamok, pénzügyi intézményekbe vetett bizalom alakulása) Fenntarthatóság: demográfiai folyamatok (elöregedés, migráció), „negatív jószágok” (bads) felhalmozása Nemzetközi intézmények válságkezelési kapacitása, válságkezelő lépések hatékonysága
6
Kis nyitott gazdaságok. Az új EU-tagállamok a válság előtt Kis, nyitott gazdaságok Feltételes konvergencia-pályán Potenciálisan erősen sebezhető gazdaságok
7
Releváns elméleti, illetve komparatív empirikus megfontolások Nyitottság és gazdasági növekedés (Barro 1997, Yanikkaya 2003, Rodrik 2006, Sala-i-Martin 2007) Tőkeáramlás és gazdasági növekedés (Marwah & Lawrence Klein, 1996) Sebezhetőség (W. Johnson 2006, Világbank 2008)
8
Az országok összehasonlítása Részben Csaba (2007) és Greskovits (2008) nyomán Dimenziók: fiskális stabilitás, külső egyensúly, külkereskedelmi versenyképesség, külső forrásokra történő ráutaltság, vállalkozói kapacitás és üzleti környezet állapota, pénzügyi megtámadhatóság, politikai stabilitás Tipológia 1. GMU-tagok (Szlovénia, Szlovákia) 2. Viszonylag stabil fiskális és külső egyensúlyi helyzetű, kedvező versenyképességű, de az önálló deviza és monetáris politika okán pénzügyileg támadható országok (Csehország, Lengyelország) 3. Gyenge export-versenyképességű, külső tőkebeáramlásra alapvetően rászoruló országok (balti államok, részben Románia és Bulgária) 4. Eladósodott, külső finanszírozásra szoruló, de viszonylag jó export-versenyképességű ország (Magyarország)
9
A válság csatornái Piacszűkülés (külső és belső piac) Likviditási problémák (pénzügyi rendszer gondjai, vállalkozás-finanszírozás) Általános bizalmi problémák (fiskális és monetáris politika iránt, politikai elit iránt, gazdasági szereplők egymás közötti viszonyaiban)
10
Lehetséges és alkalmazott válságkezelő lépések Korlátozott a keynesiánus kereslet-élénkítés lehetősége (országonként eltérések a sebezhetőségtől függően) Drasztikus válságkezelés már nagyon korán lezajlott a vállalati szektorban (már 2008 október- 2009 március között) Állami lépések a rövidtávú finanszírozási, likviditási akadályok enyhítésére Megszorítások voltak/ várhatók az államháztartásban
11
Mi várható a válság után? Milyen állapotban kerülnek ki a különböző országok a válságból a fiskális stabilitás, a külső egyensúly, a külkereskedelmi versenyképesség, a külső forrásokra történő ráutaltság, a vállalkozói kapacitás, az üzleti környezet állapota és a pénzügyi megtámadhatóság tükrében? Okozott-e a válság lényegi törést a társadalmi, illetve a környezeti folyamatokban?
12
Megtörik-e egy magyar gazdaságpolitikai tradíció? Szélsőséges politikai ciklikusság a fiskális politikában Forrás: PM, Eurostat
13
A magyar gazdaságpolitikai tradíció: szélsőséges politikai ciklikusság a fiskális politikában Forrás: 1990-2003 közötti időszakra Kotosz (2006), 2004-2008 Eurostat alapján saját számítás
14
Bővül-e a fiskális politika mozgástere? Forrás: Kopint-Tárki, Konjunktúrajelentés 2009/3
15
Mérséklődik-e érdemben a kamatszint, csökkennek-e a hozamfelárak? Forrás: Kopint-Tárki, Konjunktúrajelentés 2009/3
16
Magyarország specifikumai, várható kilátásai A 2010-es kilátásokat alakító tényezők Paradigmatikus alapkérdések a világ, a világ meghatározó gazdaságai, illetve a kis, nyitott gazdaságok szintjén A válság csatornái Alkalmazkodás a válsághoz: állami, vállalati, lakossági reakciók Mi várható a válság után?
17
A 2010-es magyar gazdasági kilátásokat alakító fő tényezők Lassan lecsengő nemzetközi válság Szűk fiskális politikai mozgástér Javuló monetáris kondíciók Továbbra is nyomott belföldi kereslet Megoldatlan strukturális kockázatok tömkelege (alacsony hosszútávú növekedési trendérték) A választási ciklikusságból adódó potenciális kockázatok
18
Javuló, de még mindig igen rossz gazdasági közérzet 2009 végén Forrás: Kopint-Tárki, TÁRKI
19
A pillanatnyilag érzékelt helyzet még mindig sokkal rosszabb, mint a válság előtt Forrás: Kopint-Tárki, TÁRKI
20
Növekvő bizakodás a kilátásokkal kapcsolatban, főként a feldolgozóipari vállalatoknál, a lakosságnál lényegesen kevésbé Forrás: Kopint-Tárki, TÁRKI
21
Kedvezőbb világgazdasági kilátások
22
Bár szerény mértékben, de ismét növekszik a nemzetközi kereskedelem
23
Pozitívba váltó növekedés az Eurózóna fő gazdaságaiban
24
Javuló növekedési trendek, kilátások az új EU-tagországokban is
25
A második negyedévtől mérséklődő csökkenés a magyar gazdaságban is
26
Nyomott belföldi kereslet, csökkenő reálkeresetek és még jobban visszaeső fogyasztás
27
Romló munkaerőpiaci helyzet
28
Lassan mérséklődő infláció
29
A magyar gazdasági pálya és az euró bevezetése Az euró bevezetését kísérő viták Magyarország és Szlovákia: egy kellemetlen összehasonlítás Növekedési pályák Foglalkoztatási trendek Fiskális és monetáris szempontok Kell az intézményi horgony, de „új társadalmi szerződésre” is szükségünk van
30
Az euró bevezetését érintő empirikus, gazdaság- és társadalompolitikai dilemmák „Lassítja a reálkonvergenciát” („deflációs gödör”) Elveszi az önálló monetáris politikai mozgásteret „Erőltetett” fiskális kiigazítást kényszerít ki (ami hosszútávon nem fenntartható) Rombolja a vállalatok versenyképességét /bér- és költség-alkalmazkodási lehetőségeit/ Túlzott társadalmi áldozatvállalással jár (növeli a szegények arányát, az egyenlőtlenségek mértékét) ----------------------------------------------------------- Nem dilemma: kisebb sebezhetőség válságok idején
31
Euró nélkül versus euróval: Magyarország és Szlovákia pályája Gazdasági növekedés és fejlettség, közeledés az EU-átlaghoz Kamat- és árfolyam-alakulás, deviza-hitelek terjedése Államháztartási egyenlegek (szerkezeti kérdések) Vállalati teljesítmények Társadalmi és területi egyenlőtlenségek, szegénység ----------------------------------------------------------- Alkalmazkodási képesség és áldozatok a jelenlegi válság időszakában Pozitív külső intézményi horgony
32
Rendre magasabb növekedés Szlovákiában Forrás: Statisztikai hivatalok, Kopint-Tárki előrejelzés
33
Folyamatos reál-konvergencia Szlovákiában, megtorpanás Magyarországon Forrás: Eurostat
34
Magasabb foglalkoztatási arány Szlovákiában Forrás: Eurostat
35
Magasabb munkanélküliség Szlovákiában, de folyamatosan csökkenő különbségekkel Forrás: Eurostat
36
Növekvő kamatkülönbözet a két ország között
37
Magyarázat az eltérő fiskális politika? Az EU-csatlakozás idejére gyors kiigazítás Szlovákiában Forrás: Eurostat
38
Drámaian széttartó adósságpályák Forrás: Eurostat
39
Konklúzió helyett: hasonlóságok és különbségek Hasonló örökölt egyenlőtlenségek, társadalmi feszültségek Nagyobb stabilitás és gyorsabb növekedés Szlovákiában Az euró gyorsabb bevezetése nem okozott addicionális szerkezeti problémákat, inkább bővítette az azok megoldásához szükséges fiskális eszközöket Szemben Magyarországgal, a válság idején Szlovákiában lehetséges volt anticiklikus gazdaságpolitika folytatása
40
Köszönöm a figyelmet! attila.bartha@kopint-tarki.hu Budapest, 2009. november 19.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.