Foglalkoztatási Információs Pontok és tanító Teleházak Szeged, 2006. december 15. Országos áttekintés a Foglalkozás Információs Pontok működtetéséről,

Az előadások a következő témára: "Foglalkoztatási Információs Pontok és tanító Teleházak Szeged, 2006. december 15. Országos áttekintés a Foglalkozás Információs Pontok működtetéséről,"— Előadás másolata:

1 Foglalkoztatási Információs Pontok és tanító Teleházak Szeged, 2006. december 15. Országos áttekintés a Foglalkozás Információs Pontok működtetéséről, távlati tervek Borbély Tibor Bors, Foglalkoztatási Hivatal borbelytibor@lab.hu

2 Információ, orientáció, globalizáció, versenyelőny  A modern poszt-indusztriális világban a verseny szerepe felértékelődik, globálissá válik  Ez a verseny fel is emelhet / el is ejthet F. Mishkin (2006) The next great globalization c. könyvében a: F. Mishkin (2006) The next great globalization c. könyvében a: HR (HEF) fejlesztését a nyertessé válás zálogaként emeli kiHR (HEF) fejlesztését a nyertessé válás zálogaként emeli ki A fejlesztést meg kell előzze az információnyújtás – szerzés ésA fejlesztést meg kell előzze az információnyújtás – szerzés és Az információ feldolgozás (egyéni szinten: az interiorizáció) azaz a belsővé válás (Piaget)Az információ feldolgozás (egyéni szinten: az interiorizáció) azaz a belsővé válás (Piaget)  vö. a modern fejlesztő államnak ezért kell információ szolgáltatóvá válnia: ennek egyik eszköze a FIP lehet

3 A FIP-k története  „Szolgáltató Minisztérium” később: „Közelebb az ügyfelekhez!” c. projektcsomag része volt a FIP-ek kialakítása, rendszerbe szervezése  2006-ban újabb 50 FIP kezdte meg a működését (részben saját, részben vásárolt szolgáltatásként – pl. Teleházak)  Ma több, mint 320 FIP működik

4 FIP-ek a régióban  TESCO  Csaba Center  Teleházak  E-Magyarország pontok

5 …és a hozzá kapcsolódó szolgáltatási filozófia Teleházak lehetséges szerepkörei

6 Informatikai ellátottság (hardver) és számítógépes írástudás (szoftver) Rendszeresen Internetezők aránya: Felnőtt magyar lakosság 34% 14-18 évesek 74% (TV helyett: NET) 18-29 évesek 61% EU átlag 42% Skandináv átlag 70% USA átlag 70% Háztartások 22% rendelkezik eléréssel Vállalati kör elérése 70% feletti - teljes (Szonda, GfK Hungária, Eurostat,Figyelő 2006. nov. 30- dec. 6.) Szakadék tátong:  generációs  területi (Mo. vs. EU) szinteken Computer Literacy Level vs. Computer Illiteracy Level (CIL) – számítógépes írástudás / tudatlanság Computer Literacy Level vs. Computer Illiteracy Level (CIL) – számítógépes írástudás / tudatlanság

7 Jövőkép – „Álláskereső +”  ÚMFT részeként valósulhat meg 2007-2013 között részeként: Önálló álláskeresést támogató információs rendszer Önálló álláskeresést támogató információs rendszer Egyablakos rendszer (one-stop-shop) Egyablakos rendszer (one-stop-shop) Hozzáférések számát fejleszteni szükséges Hozzáférések számát fejleszteni szükséges www.magyarorszag.huwww.magyarorszag.hu; www.magyarorszag.hu www.afsz.huwww.afsz.hu E-Közigazgatás program www.afsz.hu Számítógépes írástudás fejlesztése Számítógépes írástudás fejlesztése

8 Köszönöm a figyelmüket!

9 A három információs szinten magyarázó megjegyzések   [1] Karrierfejlesztési szakember az információs tanácsadó is, de az intenzív támogatásra való igény egyben azt is jelenti, hogy a klienst/ tanulót/ állampolgárt alkalmazott pszichológiában képzett szakembernek kell támogatnia, mint tanácsadó tanár, pályatanácsadó, andragógus- tanácsadó, munka- és pályapszichológus stb. Itt válik fontossá a támogatási szintek szerinti illetékességi és kompetencia szintek tisztázása. Erre az eddig megjelent szakpolitikai dokumentumok nem adnak kellő választ. Ugyanakkor az EU tanácsadó képzés kialakított curriculuma, a kanadai benchmarkingként alkalmazható curriculum, az USA tanácsadói szövetségek minősítő vizsgái, a német tanácsadó szakképzés, stb. bőven kínálhatnának megfelelő opciókat. Fontos lenne az uniós szakpolitika figyelmét is felhívni erre a hiányzó momentumra.   [1] A harmadik lépcsőhöz nyilvánvalóan korábbi személyiség- és karrierfejlesztéseken át vezet az út. Ehhez praktikusan a közoktatásban már meg kell adni a szükséges pályaválasztást támogató önismeretet. A felnőtt állampolgár ebben az esetben válik képessé –akár az Interneten keresztül- az önálló tájékozódásra. Magyarországon az iskolarendszer, rendszerében ilyen szintű segítséget nem ad. Így leginkább a munkaügyi szervezet, de a családsegítők és kulturális intézmények is a legmagasabb és egyben legdrágább szintű támogatást kénytelenek adni az ügyfeleiknek.