Nyelv és szakma - mit tudunk a szakképzésben folyó nyelvoktatásról és hogyan tovább? A magyarországi nyelvtanítás eredményessége, tanulási környezete.

Az előadások a következő témára: "Nyelv és szakma - mit tudunk a szakképzésben folyó nyelvoktatásról és hogyan tovább? A magyarországi nyelvtanítás eredményessége, tanulási környezete."— Előadás másolata:

1 Nyelv és szakma - mit tudunk a szakképzésben folyó nyelvoktatásról és hogyan tovább?
A magyarországi nyelvtanítás eredményessége, tanulási környezete az elmúlt évtizedben 5. szekció, Nyelvtanulás a szakképzésben Öveges Enikő 2012. február 29.

2 A nyelvtanulás keretei a középfokú szakképzésben – Nemzeti Alaptanterv
Hatályos NAT tankötelezettség végéig kötelező tanulni szakközépiskolákban, adott feltételek megléte esetén két nyelvet kell tanulni szakiskoláról nincs szó Véleményezés alatt álló NAT tervezet tartalmában kiegészül: interkulturális, szociokulturális és IKT kompetencia, tantárgyközi integráció kötelező minimumszint a évfolyam végére 1. idegen nyelvből B1, 2. nyelvből A2 emeltebb képzés esetén a 12. évfolyam végére 1. idegen nyelvből B2-C1, 2. nyelvből B1-B2 egyéb meghatározás (tanult nyelvek köre, száma stb.) nincs előadások: szakiskolák: külön jogszabály, a NAT figyelembevételével

3 NAT Bevezető „Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamától kezdődően kötelező. Amennyiben a kisiskolás kori idegennyelv-oktatásában képzett pedagógus alkalmazása megoldható és az iskola nevelési-oktatási programja erre lehetőséget ad, az első idegen nyelv oktatása alsóbb évfolyamokon is megkezdhető. Az első idegen nyelv megválasztásakor (angol, német) ügyelni kell arra, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. A második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon kezdődhet. A középiskolákban biztosítani kell a megkezdett első idegen nyelv B1 szintű oktatását.”

4 A nyelvtanulás keretei a középfokú szakképzésben 2.
A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv évi módosítása a középiskolákban az angol nyelv tanulásához a tanuló felkészülési lehetőséget kell, hogy kapjon kötelezővé tette a középiskolák fenntartói számára a nyelvi előkészítő évfolyamok indítását az általuk fenntartott középiskolákban, amennyiben ez indokolt A évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről a szakközépiskolában a 9. évfolyamot NYEK előzheti meg, ha a szki a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel; az ezeket a 2014/2015 tanévig nem teljesítő intézményekben a NYEK felmenő rendszerben megszűnik koncepció: képzésben részt vett tanulóik eddigi érettségi eredményei átlaga alapján igazolható, hogy e tanulóknak az első tanult nyelvből több, mint 90%-a, a második tanult nyelvből több, mint 70%-a komplex középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgát szerzett vagy azzal egyenértékű érettségi vizsgát tett

5 Főbb hazai fejlesztések
Világ – Nyelv – Nyelv + szakma középfokon: oktatási anyagok, nyelvtanfolyam szakmai tanároknak, kísérleti oktatási projekt stb. SZAKMA! – Szakiskolai fejlesztési program I-II.: szakmai műhelyek, hazai és külföldi továbbképzések, tanítási segédanyagok összeállítása; TÁMOP 2.2.1, 7. alprojekt – Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése: szakoktatók, szakmai tanárok idegen nyelvi fejlesztése bel- és külföldi képzésekkel, szakmai és módszertani kézikönyvek és segédanyagok;

6 A felmérés céljai Hiánypótlás - átfogó kép
a következő szempontok alapján: az általános iskolai nyelvtudás hasznosulása, a nyelvórákon alkalmazott módszerek és eljárások, a tanulói teljesítmények értékelése, a szakmai nyelv jelenléte a nyelvoktatásban, a nyelvtanulás szervezési módjai, makro tényezők, a pedagógus ellátottság, a fejlesztési igények és lehetőségek.

7 A felmérés felépítése, lebonyolítása
OKM és NSZFI megbízásából (tervezés, kipróbálás, lebonyolítás, elemzés, kötet megjelenése) adatgyűjtés két fordulóban elektronikus adatlap (463 intézmény), online kérdőív (438 intézmény) online kérdőív (332 nyelvtanár), papír alapú kérdőív (6111 tanuló), osztálytermi megfigyelés (127 óra), idegen nyelvi programok vizsgálata (64 intézmény)

8 Most … tanult nyelvek száma és köre a szakközépiskolákban és a szakiskolákban szülők nyelvtudása a szakmai nyelv helyzete (tanulók, nyelvtanárok véleménye; szakoktatók nyelvi felkészültsége; felhasznált tananyagok) motiváció – tanulók motiváció – tanárok nehézségek az iskolai nyelvoktatásban

9 Tanult nyelvek száma szakközépiskola egy és két nyelv – 88,5/11,5%
tanulók kívánsága - 51/36% (4% hármat, 9% egyet sem) szakiskola egy és két nyelv – 99,5/0,5% tanulók kívánsága - 55/24% (2% hármat, 19% egyet sem)

10 Tanult nyelvek köre (1. idegen nyelv)
szakközépiskola angol – 58,8% német – 39,4% egyéb – 1,8% szakiskola angol – 40,6% német – 57,8% egyéb – 1,6%

11 Szülők nyelvtudása Tanulói kérdőív - háttéradatok
szakközépiskola, 1. idegen nyelv anya: 17% apa: 19% szakiskola, 1. idegen nyelv anya: 11% apa: 13%

12 A szakmai nyelv számokban
Adatlap: nyelvi csoportonként, 1. és 2. idegen nyelvekre Tanulnak-e szakmai nyelvet? Ha igen, nyelvtanártól vagy szakoktatótól? Tanulnak-e szaktárgyat idegen nyelven? Ha igen, melyeket?

13 Eredmények csoportok 72,2 százalékában nincs szakmai nyelv oktatása
ahol van, a nyelvtanárok tanítanak döntő többségben kevesebb, mint 1 százalékban tanít szakoktató egyedül vagy nyelvtanárral közösen 346 / nyelvi csoport: tantárgy idegen nyelven

14 Szakoktatók nyelvi felkészültsége
Intézményi kérdőív 438 intézményben 1739 valamilyen nyelvi tapasztalattal rendelkező szakoktató ez lehet alap-, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga; szakmai nyelvvizsga, nyelvtanári diploma vagy külföldi munkatapasztalat

15 Szakoktatók nyelvi felkészültsége

16 Nyelvtanárok a szakmai nyelvről
Többségük szerint tanulásának megkezdéséhez már jó nyelvtudás szükséges szakmai tárgyat a tanulók nem tudnának célnyelven tanulni alkalmasabbnak tartja magát, mint szakoktató kollégáit erre a feladatra, de elfogadja a lehetőséget

17 A tanulók véleménye Tanulói kérdőív
Nyelvórákon mennyit foglalkoztok a szakmával? túl keveset: 52/71% éppen eleget: 45/28% túl sokat: 3/1%

18 Tankönyvek, segédanyagok
Intézményi kérdőív Milyen tankönyveket, segédanyagokat alkalmaznak a szakmai nyelv oktatásánál? 629 angol, 561 német, 25 egyéb nyelvi cím többségüket egy intézményben (550/629) legelterjedtebb angol anyagot 22 intézményben írták le függelék: ábécésorrendben, nyelvenként, a felhasználók számával

19 A tanulók motiváltsága a nyelvtanárok szerint (Likert-skála, 1-5)
a diákok motivációjának alacsony szintje megnehezíti a munkát (4,15) a nyelvvizsga, a szaknyelv és a szakmájukhoz kapcsolódó tananyagok nemigen motiválják őket (2,72; 2,87; 2,71) az órán kívül is foglalkoznak a tanulók a nyelvvel: 2,35 a nyelvtanárok problémásnak ítélik meg a nyelvtanulási motivációt a szakma és az idegen nyelv kapcsolódási pontjai sem mutatnak számukra kitörési lehetőségeket ezek ellentmondanak pl. a tanulóknak a szaknyelvről adott véleményével

20 A tanárok motiváltsága
a nyelvtanárok határozottan motivált, lelkes pedagógusnak tartják magukat (4,19) a szaknyelv tanításával kapcsolatban kevésbé lelkesednek (3,72) nyelvtanárok elég gyakran próbálnak ki új dolgokat óráikon (3,71) csoportokban a differenciált nyelvtanítás problémát jelent számukra (3,21) munkájukat elég gyakran érzik értelmetlennek (2,84) a két terület összefügghet: az eltérő képességű diákok nem megfelelő foglalkoztatása jelentheti az órára tervezett tevékenységek sikertelenségét

21 Problémák a nyelvtanításban (online kérdőívek, nyitott kérdések)
intézmények: 1302 válaszból 465 (36%) a tanulókkal kapcsolatos nehézségeket említ ebből a motivációra vonatkozik 305 (65,59%) 127 említés: heterogén csoportok nyelvtanárok: 951 válaszból 551 (57,94%) a tanulókkal kapcsolatos nehézségeket említ ebből 295 a tanulók motiválatlanságára utal (+ 24 a nyelvtanulással kapcsolatos negatív attitűd) fentiből 194: kognitív problémák (anyanyelv, műveltség, kognitív képességek stb.) tanulókkal kapcsolatos szakmai kívánságok: motiváltabb, jobb képességű, fejlettebb kommunikációs készségű vagy felkészültebb tanulókat szeretnének tanítani osztálytermi szinten legnagyobb gond a differenciálás NAT 2012: 10. oldaltól külön rész foglalkozik a differenciálással

22 Néhány idézet a nyelvtanárok válaszaiból – problémák és kívánságok
„elképesztően nehéz motiválni a diákokat, alig érdekli őket valami” „teljesen érdektelen gyerekeket motiválni” „a tanulók nem motiváltak, többségük gyenge képességű” „anyanyelvét sem ismeri rendesen, így az idegen nyelv tanulása gondot okoz” „a legtöbb esetben magyarul sem tud a témához hozzászólni” „gyenge tudásbeli színvonal a tanulóknál” „egyre gyengébb a gyerekanyag” „többségük csak a bukás elkerülését tűzik ki célul” „heterogén tudással rendelkező csoportok (ennek oka sokszor az általános iskolából szerzett ismeretek)” „jobban motivált, jobb képességű gyerekanyag” „motiválható, jó képességű gyerekek” „érdeklődő,lelkes nyelvi csoport tanítása, ahol nekem is élmény tanítani”

23 Összefoglalás egy tanult nyelv - angol vagy német
a szülők nemigen tudnak segíteni (minta?) szakmai nyelv elenyésző mértékben, leginkább nyelvtanártól a tanulók többet igényelnének a nyelvtanárok nem látják ebben a motivációs eszközt a szakoktatók nyelvi felkészültsége fejlesztésre szorul (minta?) a szakmai nyelvi tananyagok igen sokfélék a tanárok, intézmények motivált, kellő tudással rendelkező tanulókat szeretnének; a motivációt statikus, tőlük független állapotként jellemzik a heterogén csoportok kezelése nehézséget jelent

24

25 A zárójelentés elérhetősége
Nikolov M., Ottó I. és Öveges E.: Az idegennyelv-tanulás és tanítás helyzete és fejlesztésének lehetőségei a szakképző intézményekben Köszönöm a figyelmet!