A magyar biztosítási piac helyzete Pandurics Anett MABISZ Konferencia 2014. november 6. Budapest Corinthia Hotel.

Az előadások a következő témára: "A magyar biztosítási piac helyzete Pandurics Anett MABISZ Konferencia 2014. november 6. Budapest Corinthia Hotel."— Előadás másolata:

1 A magyar biztosítási piac helyzete Pandurics Anett MABISZ Konferencia november 6. Budapest Corinthia Hotel

2 Miért szeressük (még mindig) a Biztosítókat?
szivecske sziget I love you szivecskék, sütemények                                                                                                                                                                                                                                                              Miért szeressük (még mindig) a Biztosítókat? A biztosítások makro- és mikroszinten is hasznosak, stabilizáló funkciót töltenek be. A biztosítók több ezer éve létező, valós ügyféligényt elégítenek ki (közel 12 millió szerződés). A biztosítók közel embernek adnak közvetlenül munkát. A biztosítók tevékenységükkel ban közel 100 milliárd Ft adóbevételt generáltak. A biztosítók könyveiben több mint milliárd Ft állampapír van. A biztosítási szektor stabil, ismét nő, több szegmensben vannak biztató jelek. Ugyan a válság előtti időszakhoz képest jelentősen csökkent, de ma is közel biztosításközvetítő, kb. fele-fele arányban függő és független közvetítő. Kisebb-nagyobb ágazatok, ahol látszanak biztató jelek: baleset és egészségbiztosítások, felelősségbiztosítások, nyugdíjbiztosítások, segítségnyújtási (assistance szolgáltatások)

3 A piaci erőviszonyok nem változtak jelentősen (bruttó díjbevétel – 2014. első félév)
A TOP5 társaság piaci részesedése lényegében nem változott. (59,5% => 59,4%) A TOP10 társaság piaci részesedése kissé, 84,7%-ról 85,3%-ra nőtt. Forrás: Mabisz

4 A biztosítási piaci díjbevételek alakulása áganként
Mrd Ft 444 429 429 435 408 409 ÉB összességében stagnált ( ), a nem élet kis mértéken nőtt ( ) Forrás: MNB

5 Az életbiztosítási piaci díjbevételek alakulása
Mrd Ft 231 228 232 231 211 190 A legfontosabb üzenet (zöld és kék): a folyamatos díjas biztosítások korábbi években tapasztalt csökkenése megállt! Mind a hagyományos, mind a UL szegmensben nőtt a díjbevétel. Egy erős év végével – amire reálisan számíthatunk – talán újra elmondhatjuk év végén, hogy sikerült nőne ebben a szegmensben. Forrás: MNB

6 A nem-életbiztosítási piaci díjbevételek alakulása
Mrd Ft 218 213 202 204 199 197 Casco piac az első félévben még gyengélkedett, de az új autó értékesítések felfutásának eredményképpen az év második részében már kisebb növekedést várunk. A Kgfb-piacon úgy tűnik, hogy a tavalyi évben valóban elérte a piac összesített díjbevétele a gödör alját, ennek hatása már jól látszott a Q2-es számokban. Túl jól is. Mivel az éves díjfizetések aránya a csökkenő díjakkal együttés a kedvezmény-rendszereknek köszönhetően nőtt, az év második felében ennél kisebb növekedésre számítok. Vagyon és egyéb biztosítások együtt kis mértékű növekedést tudott felmutatni – amint láttuk, közel 3%-ot nőtt. Forrás: MNB

7 2014 első félévében a biztosítási szektor díjbevétele 435 Mrd Ft volt (+1,5%)
-0,1% +3,4% Egyszeri díjas életbiztosítás -18,6% Folyamatos díjas életbiztosítások +10,1% Vagyon és egyéb biztosítások +2,8% Gépjármű-biztosítások +4,4% 67 Mrd 164 Mrd 124 Mrd 80 Mrd A kép vegyes és a mélyben meghúzódó folyamatok alapján azt mondhatjuk, hogy a látszat csal és nem látszik trendforduló. 2014 első félévében a biztosítási szektor biztosítástechnikai eredménye 7,4 Mrd Ft volt (ezen belül a nem-élet ág 0,3 Mrd-os veszteséggel zárt). Forrás: MNB

8 Háztartások pénzügyi eszközei 2014Q2 végén
Az életbiztosítási díjtartalékok 2014/Q2-ben 1668 Mrd Ft-ról (Q1) 1717 Mrd Ft-ra nőttek. Háztartások pénzügyi eszközei 2014Q2 végén Mrd Ft % Készpénz 2 816 7,9% Betétek 7 342 20,7% Befektetési jegyek 3 761 10,6% Életbiztosítási díjtartalékok 1 717 4,8% Nem életbiztosítási díjtartalékok 329 0,9% Nyugdíjpénztári díjtartalékok 1 319 3,7% Tőzsdei és nem tőzsdei részvények 1 687 Egyéb tulajdonosi részesedések 8 379 23,6% Hitelviszonyt megtest. értékpapírok, hitelek, egyéb követelések 8 125 22,9% 35 476 100% Forrás: MNB-adatok alapján

9 A biztosítóintézetek befektetései
Mrd Ft Forrás: MNB A biztosítási szektor jelentős mértékben hozzájárul az állam hosszú távú és stabil finanszírozásához.

10 A szakmát érintő szabályozási kérdések
IMD2, PRIIPs, MiFID2 Új Polgári Törvénykönyv FATCA Bit (2014. júl. 1.) Szolvencia II. IMD 1.5 Foreign Account Tax Compliance Act Markets in Financial Instruments Directive Insurance Mediation Directive Packaged retail Investment Products KID: Key Information Document

11 A biztosítókat érintő EU-szabályok státusza
IMD2 Folyamatban. MiFID2 (IMD1.5) Elfogadva. Élesedés 2016-tól. PRIIPs KID dokumentum kihívásai. Lehet modell a TKM?  MiFID2 irányelv (IMD1.5) – ELFOGADOTT A biztosításközvetítés, tájékoztatás szabályait rögzíti, a szöveg véglegezése jelenleg van folyamatban. Külön fejezetet szán a befektetéssel kombinált biztosításoknak (biztosítási PRIIPs termékek).  IMD2 irányelv – FOLYAMATBAN  PRIIPs rendelet – ELFOGADOTT Ez a befektetési alapkezelők szabályozása, kompromisszumos megoldásként kerültek részlegesen hatály alá a befektetéssel kombinált biztosítások is annak érdekében, hogy a konfliktuskezelés legfontosabb szabályainak rögzítésével ne kelljen bevárni az IMD2 húzódó véglegezését. Az IMD1.5 és PRIIPs végleges szövege viszonylag gyorsan született meg – a lejáró parlamenti mandátum szorításában - ennek megfelelően sok kompromisszumot tartalmaz a korábban megismert szövegváltozatokhoz képest. A jelenleg még mozgásban lévő IMD2-nek tehát több ütközési pontot is rendeznie kell majd. Mindkét szabály kb. két éves távlatban élesedik, a végrehajtási rendeletek ugyanakkor folyamatosan készülnek, ezekre figyelnie kell a szakmának. A rendelet egy tömör ügyféltájékoztató sémáját adja meg, ami azt a célt szolgálja, hogy a különböző befektetési termékek összehasonlíthatóak legyenek. Két FONTOS észrevétel  Megnőtt a szerepe az ún. Lámfalussy-féle döntési eljárásnak, melyet a pénzügyi szektorban alkalmaznak. Ennek lényege, hogy az első szinten (Tanács + Parlament) csak az alapelveket tartalmazó keretjogszabály születik meg (irányelv/rendelet), míg a részletszabályokat a második szintű végrehajtási rendeletek rögzítik (a Bizottságban, ahol a munkát az EIOPA segíti). Ennek célja, hogy elkerüljék, az első szint a szükségesnél mélyebben foglalkozzon a technikai részletekkel. Magába hordja ugyanakkor a kockázatot, hogy a második szint az első szint eredeti elvárásait „túlteljesíti”. Ettől kifejezetten tart az európai biztosítási szakma.  A három szabály alkalmazása összeér, egymást átfedi, különösen a befektetéssel kombinált biztosítások vonatkozásában. ■ MiFID 2 (kvázi IMD 1.5) M E N E T R E N D 2. szabályozási szint 1. szabályozási szint Az IMD-t módosító irányelv (MiFID2) kihirdetése 2014. június Kihirdetés + 7 hónap Kihirdetés + 12 hónap (érdekkonfliktus kezelésére) Az EIOPA technikai útmutatásának kibocsátása 2016. június A végrehajtási rendelet előkészítése az EIOPA anyag alapján A tagországi átültetés határideje Az IMD revíziója (IMD2) egy ideje húzódik, ezért átmeneti megoldásként az amúgy is kézben lévő MiFID2 revízió segítségével módosították a jelenleg hatályos IMD szabályozást. A cél az volt, hogy a legszükségesebbnek tartott MiFID szabályokat mielőbb átvigyék a befektetési típusú életbiztosításokra. A kompromisszumos technikai megoldás az, hogy a MiFID2 érdekkonfliktusok kezelésére vonatkozó szabályait betették az IMD irányelvbe, azokat kizárólag a befektetéssel kombinált életbiztosításokra érvényesítve. Az igazán konfliktusos kérdésekhez egyelőre azonban még nem nyúltak, ezek az IMD2-re maradnak (jutaléktranszparencia, jutaléktiltás). Az elfogadott MiFID szabályok ugyanakkor csak általános alapelveket fogalmaznak meg, és több estben kifejezetten a befektetési alapok logikájára szabottak, így azokat a másodikszintű végrehajtási rendeleteknek kell tartalommal kitölteniük. ■ PRIIPs rendelet (Packaged Retail Investment and Insurance Products) A rendelet várható hivatalos publikálása, életbe lépése (még nem alkalmazási határidő) 2014 november/december 2014. november EOPA konzultációs anyag megjelenése (technikai standardok előzetese: költségbemutatás, kockázatjelzés) 2015. június 2015. december EIOPA konzultáció a technikai standardok tervezetéről 2015 végéig EIOPA benyújtja a technikai standardok tervezetét a Bizottságnak 2016. december A Bizottság fogyasztói teszteket + átfogó hatástanulmányt végez folyamatosan. A rendelet alkalmazási határideje 2017. decemberig A rendelet tervezett felülvizsgálata 2018. december Végrehajtási rendeletek bizottsági elfogadása A szabályozás lényegében egy rövid, ügyféldokumentum standard formáját rögzíti, ami a befektetési termék legfontosabb tulajdonságait foglalja össze (költség, kockázat, hozamkilátás stb.). Ez az ún. KID dokumentum (Key Information Document). Elsődleges cél a kiemelt információk közlése az ügyfél részére, és egyben az összehasonlíthatóság biztosítása a befektetési termékek között. A PRIIPs rendelet alapszövege április elején került elfogadásra. A rendeleti formából adóan ezt nem szükséges átültetni a nemzeti szabályozásba. A tagországi nyelvekre történő lefordítás jelenleg van folyamatban, a kihirdetésre ennek befejeződésével kerül sor. költségek kalkulációjának/bemutatásának módja, aggregát költségmutató Az ördög szokás szerint most is a részletekben van, milyen tartalommal kell kitölteni a PRIIPs rendelet által meghatározott KID főcímeket. Az EIOPA ill. az egyesült ESA Bizottságok felhatalmazást kaptak arra, hogy kidolgozzák az alábbi két bemutatandó pont technikai standardjait: Hiába ismert már a rendelet szövege tehát, a részletszabályok kidolgozásáig a tagországok érintett szektorai csak lélekben tudnak készülni a PRIIPs szabályok alkalmazására. A fenti táblázat menetrendjéből ugyanakkor kiolvasható, hogy kb. egy év múlva ilyenkor már jó eséllyel tudni fogjuk, hogy milyen logikájú költség- ill. kockázatmutató kerül EU-szinten bevezetésre, mivel akkorra kell a felügyeleti bizottságoknak (EIOPA) benyújtani a technikai standardok tervezetét a Bizottságnak, ami már csak egy verziót fog tartalmazni. (Szemben a korábbi több opcióval, amiket az előzetesen konzultációkon megfuttatnak.) a termékbe foglalt kockázatok jelzése. A TKM-nek a KID-nél elvárt összesített költségmutatónál lehet jelentősége, szolgálhat-e kiinduló modellként a közös európai gondolkodáshoz. Tudomásunk szerint unikális helyzetben van Magyarország, miszerint mások nem rendelkeznek 5 éves gyakorlati tapasztalattal egy TKM szerű komplex mutató működtetésében. ■ IMD2 A parlamenti szövegváltozatot Tanács Parlament 2014. elején elfogadták Trialógok  ECON ülés november 7-én  COREPER ülés november 5-én Amennyiben a november 7-i ECON ülésen a szöveg általános elfogadásra kerül (ez még most kérdés), akkor a Bizottság vezetésével novemberben indul meg a trialóg szakasz, melynek célja a Parlament és a Tanács szövegváltozatának „összebékítése”, és ezzel a végleges szöveg rögzítése. Új elemek lesznek a korábbi szabályozáshoz képest.  Az érdekkonfliktus kezelésére új szabályok lesznek, melyek közül a legfontosabb a javadalmazás kötelező feltárása. A javadalmazást teljes körűen kell értelmezni, beleértve a céljutalékok és fenntartási jutalékok rendszerét, valamint a nem pénzben fizetett juttatásokat is. Bevonásra kerül továbbá a biztosítós alkalmazott mozgó bére is, melynek célja, hogy a közvetlen biztosítói eladások ne kerüljenek előnyösebb helyzetbe.  A hatály kiterjesztésre kerül a biztosítói közvetlen eladásokra, díj-összehasonlító weboldakra, és arányos mértékben az eddig még a hatály alól kimaradó piaci szereplőkre is (ld. utazási irodák).  Hatékony, arányos és a tagállamok között jobban harmonizált szankciórendszer bevezetése.  Új, szigorodó szabályok a kereszteladásra.  Befektetési termékeknél további szigorodó szabályok vannak a MiFID logika mentén, melyek érintik az eladási folyamatot, a konfliktuskezelést. Ügyfél-kategóriák bevezetése, ill. ezekhez igazított eladási szabályok lesznek.  Melyek lesznek a jutalékfeltárásra vonatkozó pontos elvárások (csak tény, típus és számítási mód vagy pontos összeg is)? Egyelőre még függőben lévő kérdések  Lesz-e egyértelműen definiált lehetőség a tanácsadás nélküli eladásra (execution only)?  Megtiltásra kerül-e az „árukapcsolás” (tying)?  Milyen korlátozásokkal fogadhat el független közvetítő javadalmazást harmadik féltől? (Ez a bizonyos 24. cikk, ami kapcsán most lobbizunk az Insurance Europe kérésére.) Hogyan került szabályozásra a közvetítők továbbképzési elvárása? (Minőségorientált szabályozás lesz vagy a minimum óraszámokat rögzítik.) Élet + Nem-élet biztosítások Biztosítási PRIIPs termékek

12 Kétszintű szabályozás általánossá válása 1. szint Tanács + Parlament Általános szabályok 2. szint Bizottság Technikai részletek Előny Részletek biztosítás-specifikusan dőlnek el. Kockázat Második szint potenciális „túlteljesítése”.

13 Minimum harmonizáció dilemmái
EU szinten Heterogén a piacok fejlettsége, pénzügyi kultúrája, közvetítői rendszere Melyik szolgáljon bázisként a szabályozáshoz? Hazai piacon Mennyiben indokolt túlnyúlni a minimum harmonizációs elvárásokon, figyelembe véve az adott piac fejlettségét? 7

14 A MABISZ stratégiai prioritásai
Élet- és nyugdíjbiztosítások újrapozícionálása, jelentőségének, szerepének növelése Egészségbiztosításban (csak a kiegészítőben!) a biztosítási szektor partner kíván lenni Felelősségbiztosítás területén a szabályozás továbbfejlesztése EU-ból érkező kihívások kapcsán a szektor érdekeinek védelme és a hatékony felkészülés Kommunikáció és fogyasztóvédelem erősítése: a biztosítások hasznának, pozitív társadalmi szerepének kommunikálása

15 Amit a szektor a MABISZ keretein belül tesz az Ügyfelekért
Referencia- rendszer Hiteles információk (pl. UL 1*1, Díjnavigátor) Edukációs kampány TKM Ügyfél-szolgálat Refereciarendszer: Önszabályozó rendszer – cél a transzparencia, a jól működő közvetítők működésének támogatása, az esetleges visszaélések kiszűrése – a transzparens működés az összes tisztességes piaci szereplő érdeke, hiszen ezzel biztosítható, hogy az ügyfelek korrekt, magas színvonalú szolgáltatást kapjanak. A Mabisz mellett a két alkuszszövetség is csatlakozott a kezdeményezéshez!

16 Elégedett ügyfeleink jelentik a szektor jövőjének zálogát.

17 A lehetséges kitörési pontok nem változtak
Nyugdíj Felelősségbiztosítások Kiegészítő egészségbiztosítás

18 A biztosítási szakma új tudományos folyóirata
Az első szám vezérfonala: 10 éve az Európai Unióban biztositas_es_kockazat.html

19 Köszönöm a figyelmet!